Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 82. szám

326 tethetett H. által, mert az annak akkor már csak bérlóje | volt. És zálog átadás nélkül nem is szereztethetik. Ily átadásnak pedig az 1854. jul. 26-kán teljesített birói átadás nem tekinthető, mert akkor nem zálogilag, hanem tulajdonjogilag történt az átadás, és pedig akkor, midőn a B. szerződés a felek által már meg volt szüntetve. Felperes azt vitatja, hogy ő nem a házat, hanem az ott létező malmot, annak készleteit igényeli, és ezek ingóknak, és nem ingatlanoknak tekintendők; mivel alkatrészeikre állaguk sérelme nélkül feloszthatók és más helyre szállíthatók, a mint oda vitelük előtt egy más helyen csakugyan fel is voltak állitva s mint malom működésbe is hozva. Mint ily magában álló ingóság a ház tartozékává nem válhatott ottani felállítása által; mert hogy az ingó tartozéka legyen az ingatlannak, szükséges, hogy a tulajdonos egyesítse ingatlanjával; oly czélból, hogy azzal folyvásti összeköttetésben s használatában legyen, mi itt fenn nem forog — H. testvérek csak bérlők levén. — És mivel a malom alkatrészei ingóságot képeznek, azok telekkönyv tárgyául nem szolgálhattak, és igy felperes tulajdonjoga a malomra nézve a telekkönyvezéstől nem is tétethetik függővé; a mint alperes sem telekk. tulajdonosa, — mert mint atyja, úgy ő is csak a háznak telekk. tulajdonosa — a gőzmalom alkatrészei nélkül. Továbbá tagadja, hogy a gőzmalom alkatrészeivel azon építkezések közé tartoznék, melyekről a B. szerződésben szó van s melyekről nem teljesítés esetében H. testvérek lemondottak. És miután H. testvérek alperes áital 19393 írtért bepereltettek s birói egyességet kötvén, a B. szerződést megszüntették, ezzel csak azon jogviszony állt elő, hogy H. testvérek a ház tulajdonát meg nem szerezhetvén, attól visszaléptek s megszűntek adósok lenni a vétel áráért; alperes pedig a vételár helyett visszakapta ismét az építkezések által értékesebbé vált házát — s igy kiegyenlittetett jogviszonyuk. Igy alperes a vételárért teljes kielégíttetést nyervén — a gőzmalom alkatrészeit többé nem vehette törlesztési alapul, — annál inkább, mert a ház visszavétellel a malomkészletnek ott veszni nem kelletett. A tárgyalás befejeztetvén, az eljáró e. bírósági v árosi törvényszék által következő itélét hozatott : „Felperes Klein Károly abbeli keresetével, hogy alperes báró Stojanovics Mladen köteles legyen a Józsefkülvárosi 26-ik sz. házában lévő Habermaier testvérek által nékie átengedett gőzmalmot minden ahhoz tartozó gépekkel, alkatrészekkel és felszereléssel együtt 15 nap alatt nekie végrehajtás terhe mellett visszaadni, továbbá ugyancsak 15 nap alatt ugyanazon malom utczai homlokzatára a volt czégét saját költségén visszaállítani — elutasittatik. — A perköltségek kölcsönösen megszüntetnek." (Folyt, köv.) Semmitöszéki döntvények. (A Scmmitőszék dönticnykünyvéből kiirra) Agy lói és asztaltól az 1868. 48. törvény hatályba leple elölt szenlszékileg elválasztott s az időközi áttérés által vegyessé lett házasságbeli nem-kalholikus házasfél, magára nézve a végelDálási kereset eldöntését saját illetékes birósága elölt kívánhatja, — miután a szentszék, mint alperes birósága a hozzá az 1868. 48. töményezikk 1. §-a alapján benyújtott véyeloalás iránti kereseti kérelmet — habár elutasitólag is — elintézte. ¥J Nagy Miklós — neje Perlaki Somogyi Anna ellen már régebben a jelen perrend behozatala előtt a oryőri szentseék előtt ágy, asztaltóli elválás iránt a pert befejezvén, s az 1857-ik évben hozott jogérvényes ítélettel is elláttatván, — később Nagy M. protestáns vallásra tért át, és mint ilyen 1870-ben Sopron város tszéke előtt neje ellen a házassági kötelék végíelbontása végett ujabb pert indított. — Az eljáró tszék 1870. június 10. 2295. sz. alatti végzésével birói illetőségét leszállította s felperest keresetével alperes egyházi bíróságához utasította; mert az ítélettel befejezett ágy asztaltóli elválasztást tárgyazó per, és a jelenlegi, mely a végfelbontásra irányoztatott két egymástól lényegesen különböző kereseteket képeznek s igy nem következtethető, ho<íy jelen ügyben többé nem lenne szükséges alperes egyházi bíróságához uj keresettel járulni. Az ily felbontási perek pedig a perr. 1. §-a szerint mindig alperes illetékes bíróságánál inditandók s csak ezen pernek alperest illetőleg ottani ítélettel való befejezése után teendők át a periratok további eljárás végett felperes illetékes biióságához. Mivel pedig házassági ügyekben a perr. 51 — 53. §§. szerint a felek magokat más külön bíróságnak alá nem vethetik, alperesnek az illetőség ellen az elleniratában emelt kifogása elkésettnek nem tekinthető. Ezen végzés ellen felperes semm. panaszszal élt; mert ő mint protestáns a szent szék illetősége alá nem vonható, az 1868. 48. t. cz. 1. §-a nem betű szerint veendő. A Semmicőszék e panaszt elvetette; mert az Ítélettel befejezett, az akkor katholikus vallású mindkét peres feleknek ágytól s asztaltóli elválásra irányzott per — arra, hogy az időközben evangélikus vallásra áttért felperes által á házassági kötelék végfelbontására indított jelen perben az 1868. 48. t. cz. szabványai mellőztessenek, — elégséges indokul nem szolgálhatván, — miután a vegyes házassági váló perek, a mennyiben a házassági kötelék érvényességét, az ideiglenes elválást, vagy végfelbontást tárgyazzák a perr. 1. §-a szerint alperes illetékes bíróságánál inditandók; —jelen a házassági kötelék végfelbontására irányzott perbeni alperes pedig katholikus; tehát jelen perben alperesnó irányában illetékes bíróságnak a perr. 22. §-ként az egyházi törvényszék tartandó; miután továbbá házassági ügyekben az 53. §-ként eltérésnek a rendes birói illetőségtől nincs helye, a városi tszék illetősége ellen alperesnek, habár csak az elleniratban tett kifogása elkésettnek nem tekiutethetik stb. (1870 sept. 29. — 7749. sz. a.) Ezen legfelsőbb határozat folytán Nagy Miklós a végfelbontási keresetet neje ellen a szombathelyi szent szék előtt csakugyan megindította. Erre a szent széki bíróság 1870. decemb. 13. — 57. sz. a. következő végzést hozott: „Miután a főtiszt, győri szent szék 1857. május 5. kelt Ítélete, mely az ágy s asztaltóli elválást élethossziglan *) Ezen teljes tanácsülésben hozott döntvényre nézve utalunk lapunk f. évi 26. s 73. számában közlött jogesetekre és semru. határozatokra.