Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 82. szám

327 II. 70. pedig egyenesen tiltja, hogy ugyanazon ügyben két egyenlő biróság mondjon Ítéletet; folyamodó abbeli kérelmének, hogy a győri sz. szék hivatolt ítélete alapján mondja ki, még most is mindig érvényben van, a H. K. az ágy asztaltóli örök elválást e házassági tszék is mondaná ki, hely nem adathatik." Ezen végzés következtében Nagy Miklós ezen végfelbontási keresetét Sopron város tszékénél adta be, mint személyére nézve illetékes bíróságnál. — A városi tszék f, év május 19. — 1918. sz. a. végzésével ezúttal keresetével elutasította, következő indokolással: miután a szombathelyi szent széknél beadott felperesi kereset, mely az 1857-ben a győri szent székhez benyújtott keresettói lényegesen különbözik, minthogy a jelenlegi a házasság végfelbontására irányoztatott,— alperesnek nem lett kézbesítve; miután alperes ez ügyben megidézve, kihallgatva nem lett, és a per a szombathelyi szent szék előtt tárgyalva nem volt; miután tovább a sz. széki végzés alperessel nem közöltetett, s így az reá nézve jogerőre nem emelkedett, és miután a felperes által ezen bírósághoz beadott périratok, eltekintve at'ól, bogy nem az 1868. 48. t cz. kijelölt alperesi bíróság által küldettek át — a fentebbi hiányok miatt, melyeket ezen tszék nem pótolhatja, mivel a per tárgyalására csak alperes birósága van hivatva — törvényes ítélethozatal alapjául nem szolgálhatnak. Ez ellen felperes semm. panaszszal élt; fejtegetvén, mikép az 1868. 48. t. cz. rendeletének most már eleget tevén, azon törvény s az 1868. 53. t. cz. 8. §. alapján jogosan kívánhatja, bogy keresete immár a saját személyére nézve illetékes bírósága által elintéztessék A Semmitőszék e panasznak helyt adván, a megtámadt végzést megsemmisítette; s a városi tszéket utasította felperes által beadott kereset szabályszerű tárgyalására és elintézésére; „mert panaszló házassági kötelék végfelbontására neje szül. Perlaki Somogyi A. ellen intézett keresetét a szombathelyi szent szék mint alperes illetékes birósága előtt megindítván, s ekként maga részéről az 1868. 48. t. cz 1. §. rendeletének eleget tevén, — mind ezen törvényczikkben, mind az 1868. 53. t. cz. 8. § ában alapuló azon jogától, hogy ezen keresetnek immár a saját személyére nézve illetékes bíróság által leendó elitélését szorgalmazhassa, azon körülménynél fogva, mert a szombathelyi szent szék jelen ügyben sem ujabb ítélet hozatalának helyét nem találta, — sem a periratokat e felhívott 1868. 48. t. cz. értelmében felperes illetékes bíróságához hivatalból át nem tette, — meg nem fosztathatik, miután tehát a szóban forgó keresetre a szombathelyi szent szék által hozott véghatározat, annak csupán felperes részére szükségesnek tartott kézbesittetése folytán jogerőre emelkedett, s felperes ennek folytán keresetének a saját személyére nézve illetékes bíróság általi elitélését az 1868. 48. t. cz. alapján jogosan követelhette — a semmiségi panasznak helyt adni kellett." (1871. október 11-én — 11275. sz. a.) Az adóvégrehajtási igények kérdéséhez. Lapunk f. évi 79. számában közöltük a Semmitőszék teljes tanácsülésében hozott ama fontos döntvényt, mely szerint: „Az adóhátralékokért a pénzügyi közegek előtt ingókra vezetett végrehajtásra vonatkozó igénykereselek a rendes polgári bíróságok állal elfogadandók." Ezen elvi határozat közlését követő magyarázatban említés tétetett egy újabbi igazs. min. rendeletről, mely a perrendnek s különösen az adó végrehajtásokról szóló 1868. 21. t. czikknek az adó végrehajtási igények illetőségi kérdését illető hiányát pótolta. — Ezen rendelet következőleg szól: „Az adóvégrehajtások alkalmával támasztott igénykeresetek iránti eljárást illetőleg. — Több eset fordulván elő', melyekben a bíróságok az adóvégrehajtások alkalmával felmerülő igény kereseteket nem fogadták el : mig a pénzügyi hivatalok, nem tartván magukat ily kérdésekre nézve illetékeseknek, ez által az igényt támasztó felek gyakran jogos keresetük elbírálására nézve oltalom nélkül maradván, súlyosan megkárosíthatnak. „Figyelmeztetem ez alkalomból a közönséget, hogy az igény kereset, tulajdonjogi kereset lévén és így természete szerint törvénykezési tárgyat képezvén : az e fölötti határozat már ezen oknál fogva is kizárólag a biróság illetősége alá tartozik ; a mihez járul még, hogy az 1868. XXI. t. cz. harmadik fejezete tüzetesen és különösen megjelölvén mindazon cselekményeket, melyek az adó végrehajtás elrendelése és foganatosítása körül, a közigazgatási közegeket illetik : ebből kifolyólag mindazon intézkedések, melyek a végrehajtási eljárás folyama alatt felmerülnek, és jogi szempontból elintézést tesznek s-.ükségessé — ha azok az idézett törvény különös rendelkezése szerint nem helyeztettek a pénzügyi vagy közigazgatási hatóságok körébe : az általános törvénykezési esjárásra nézve fennálló szabályok szerint, és a vitás jogok fölötti határozatra általánosan jogosított, illetékes bírói hatóság által inrézendók el. „Nehogy tehát az által, hogy az illetőséget a közigazgatási és birói közegek megtagadják, a polgárok jogainak védelme lehetlenné váljék, — az 1869. IV. t. cz. 25-dik §-ának első bekezdése értelmében rendeltetik : hogy az adóvégrehajtások alkalmával támasztott igénykeresetek iránti eljárásra nézve a biróság illetékes; s ennélfogva a végrehajtást foganatosító pénzügyi tisztviselő minden oly esetben, melyben az 1868. 54. t. cz. 463-ik §-ában foglalt ténykörülmények fennforognak, az ezen szakaszban, a bírósági kiküldöttre nézve megállapított eljárást követendi : még az igény kereset a 464 ik §. esetében, a végrehajtás helyének sommás bíróságánál, a 465. §. esetében pedig a telekk. hatóságnál lesz benyújtandó. (1871. — 7304. sz. a.) Kinevezések. Igazságügyi magyar ministerem előterjesztésére, a szervezendő első folyamodásu törvényszékekhez ügyészekké, és pedig : a budai törvényszékhez : Tomaseh Béla jogtudort és budavárosi tiszti ügyészt; a pesti törvényszékhez : Sztrohay Boldizsár pestvároei tiszti főügyészt; a pestvidéki törvényazékhez : Tutschner Ágoston pestkerületi sajtóügyi vizsgáló birót; az alsó-kubini törvényszékhez : Florek Endre árvamegyei tiszti főügyészt; az aradihoz : Veisz Károly nyugalmazott törvényszéki tanácsost; az aranyos-maróthiboz: Simonyi Géza barsmegyei tiszti főügyészt; a békés-gyulaihoz : Janó Sándor békésgyulai ügyvédet; a beregszászihoz: Szeles Elek beregmegyei tiszti alügyészt; a beszterczeihez: Láng Gusztáv ügyvédet; a beszter82*