Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 77. szám

307 mert a felperesnó által vitatott félelem folytán kötött egyességnek megerőtlenitése külön rendes perutjára tartozik/' Ez ellen felperesnó semm. panasszal élt; mert a végrehajtási jog csak akkor korlátolható, vagy beszüntethető, ha a perr. 374. §. esete forog fenn, mely szerint t. i. arra okmány általi bizonyítás szükségeltetik. Alperesek pedig ily okmányt fel nem mutatnak. Az állítólagos elismerés Írásbeli okmány nélkül és a perrend 163. §. ellenére — először nem igazoltatott, és másodszor nem is bizonyittana az A. B. ellenbizonylatokkal szemben. Nem figyelt a bíróság arra sem, hogy az állítólagos egyesség kiskorúságában erőszakkal csikartatott ki, de létre nem hozatott. Az gyámi jóváhagyás nélkül érvénytelen, de az ingatlan átadása okmány nélkül nem is lehető. A végrehajtás az 1864. 628. sz. itélet alapján a birtoklásra nézve engedtetett — mig a telek tulajdona már előbb is felperesé volt. A birtokba vezetéssel teljesített végrehajtás ellen alperes perorvoslattal élvén, az elvett birtokba való visszahelyeztetését kérte, mig most csak a haszonvétel iránti végrehajtás korlátozását kérte, s itt most csak is erről lehet szó. Tehát alperes nem is kérte, mit neki a tszék megítélt. Az ingatlan iránti tulajdon s birtok jog ez uton nem is szabályozható. A végrehajtási kérvényre a 350. §. szerint a felek kihallgatása nélkül végzés lett volna hozandó. A semmitőszék a semm. panasznak helytadván, a bíróság neheztelt végzését a 297. §. 1. 18. p. alapján megsemmisítette s azt oda utasította, hogy az 1870 — 11471. sz. a. beadott folytatólagos végreh. kérvényt szabályszerüleg intézze el; mert felperes az 1864. máj. 16. — 4736. sz. a. beadott végrehajtási kérvényéhez csatolt itélet és a fentebbi szám alatt kelt végreh. végzés által az ó-sztapári 440. sz. telekk. fekvőség fele részére, ugy az 1857. évtől számítandó évenkénti 78 frt haszonvétel, valamint a megítélt perköltség tekintetében — végrehajtási jogát beigazolta; „mert felperes ennek alapján, miután az 1865, apr. 24-kén teljesített végrehajtás csak részben foganatosíttatott, a végrehajtás folytatását jogosan kérhette; „mert ezen előzmények mellett — miután átm. intéz, minist, rend. VII. czikkének esete fenn nem forog, ennek értelmében a végrehajtási eljárásra a perrend, szabályai alkalmazandók ; és ennek 374. §. rendeletéhez képest a végrehajtás felfüggesztése, korlátozása vagy megszüntetése csak bizonyító okirat alapján szorgalmazható ; és miután alperes az 1868. július 28—9028. sz. a. kelt kir. táblai végzés, és az ennek folytán 1870. dec. 31 —11471. sz. a. elrendelt tárgyalás ellenére is, sem azt, hogy felperesnó véle, az itélet után az abban megítélt jogaival felhagyva, formaszerüleg és jogérvényesen egyességre lépett volna, — sem azt, hogy keresetét a perr. 374. §. rendeleiéhez képest eziránt érvényesítette volna, — be nem igazolta, — a végrehajtás korlátozásának helye nem volt. „a végrehajtási végzés módosítását illetőleg, a végrehajtás korlátozását elrendelő végzés tehát ezen okoknál fogva megsemmisítendő stb. volt." 1871. aug. 30—9233. sz. a. Odry-Király Juliánná és Odry-Maier Viktória — Kovács János ellen Bácsmegye illetékes hatósága előtt 120 frt s jár. iránt pert folytatván, s befejezvén, alperes elmarasztaltatott s ellene a végrehaltás elrendeltetett. Ezen végrehajtás f. év július 15-kén Bácsmegye alsó járási szolgabirósága által foganatosíttatott. Ezen végrehajtási eljárás ellen alperes semm. panaszt adott be; mert a végrehajtás ingóságok hiányában nem ingatlan jószágán, a házára, hanem a ház alkatrészeit képező tárgyakra, t. i. a ház ablakaira, ajtójaira vezettetett, melyek pedig mint az ingatlanság tartozékai ingatlanoknak tekintendők, s igy mint ingóságok le nem foglalhatók. És pedig jelen esetben annyival kevésbbé, minthogy azok elszakítása által maga a ház tünkre tétetik, ugy, hogy legalább 1000 frt kár okoztatnék. A semmitőszék af év július 15-kén foganatosított végrehajtást a perr. 297. §. 1. pontja alapján, megsemmisítette ; „mert a végrehajtás alkalmával oly tárgyak foglaltattak le, melyek ingatlan tartozékai — s ekkép a perr. 423. §. rendeletéhez képest az igatlantól el különítve végrehajtás alá nem vonhatók." 1871. aug. 29 — 9805. sz. a. További elnöki kinevezések a törvényszékekhez; és pedig: a balassagyarmati e. f. törvényszékhez Frideczky Lajos, Nógrádmegye I. alispánja és törvényszéki elnöke; a miskolczi törvényszékhez Somogyi László ügyvéd; ahusztihoz: Teodorovics János, máramavosmegyei törvényszéki elnök ; a már a marosszigetihez Szaplonczay József, volt megyei alispán^ nagy-szombatihoz: Paczolay Elek, hoatmegye tszéke elnöke;a pozsonyihoz: Dobrooics Mihály Pozsony város főbírája; az ungvárihoz: idősb Horváth Gábor, Ungmegye első alispánja; veszprémihez: Késmárky József veszprémmegyei volt II. alispán; p ápaihoz: Martonfalvay Elek pápai ügyvéd; nagy-kanizsaihoz: Vlasics Antal kanizsai városi törvényszéki ülnök; a gyula-fehérvárihoz: Joksman Nándor alsófehérmegyei főbíró s nagy-enyedi törvényszék elnöke; a n a g y-e n y e d i h e z: Halmágyi Sándor kolozsvári úrbéri tszéki elnök;a segesvárihoz: Sustai Miklós fogarasvidéki elnök; a medgyesihez: Binder Lajos jogtudor; végre a t o r d a i törvényszékhez: László György, deési urb. tszéki elnök. Ferencz József, s. k., Bittó István, s. k. — A horvát-szlavón megyei törvényszékekhez ideigl. I-ső osztályú ülnökökké: Varasdmegye tőrvényszékéhez Seunik Vincze Il-od osztályú ülnök; Kőrös tszékéhez Szova Ede II. oszt. ülnök és Zágrábmegye tszékéhez Szakács Bartal báni táblai tanácstitkár; — ideig. Il-od osztályú elnökökké: Varasdmegye tszékéhez Stojanovics Mihály tanács-titkár és Verőczemegye tszékéhez Mihalics Ede ügyvéd, utóbbi egyszersmind államügyészi teendőkkel. — Ferencz József, s k. Gróf Pejácsevich Péter s. k. Bedekovich Kálmán, s. k. A ház ablakai, ajtói, mint ingatlan vagyon tartozékai, az ingatlantól elkülönítve végrehajtás alá nem vonhatók. 77*