Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 77. szám

308 Igazságügyministeri rendelet a maros-vásárhelyi sajtóbiróság előtt követendő eljárás iránt. (Folyt.) 64. §. A birák, az esküdtek s a közvádló mindazon kérdé­seket intézhetik a tanúhoz, melyeket az ügy kifejtésére szüksé­geseknek gondolnak. 65. §. A bünvizsgálati irományok egyes pontjai a birák, es­küdtek, közvádló vagy védő kívánságára a j gyzö által felolvas­tatnak, de a bünvizsgálati irott tanúvallomások csak annyiban ol­vastatnak fel, mennyiben a tanuknak élő szóval s az esküdtszék szine előtti kihallgatása, időközben történt haláluk miatt, vagy egyéb okoknál fogva lehetetlenné vált. 66. §. Az elnöklő birónak tájékozására ismételve megjogyez­tetik, hogy a tárgyalásnak szóbelinek kell lenni. Az esküdtszéki intézménynek egyik alapelve szerint csak a* élő szóvali tárgyalás, nem pedig holt irományok utján eszközöltethetik a kiviláglás : ez oknál fogva az úgynevezett informatióknak az esküdtek közötti kiosztogatása is tilos. Ilyes emlékiratokban már előre fejtegettet­vén az ügy, olyan érzelmek befolyása alatt jelenhetnének meg tár­gyaláskor az esküdtek, melyek őket azon kötelességük teljesítésé­ben gátolnák, miszerint letett hitöknél fogva egyedül az ülésben előadandó vád és védelem egymáshoz mért erősségei nyomán tar­toznak határozatot hozni. 67. §. Midőn a tárgyalásból valószínűséggel kiviláglik, hogy valamely tanú vagy műértő tudva hamis bizonyságot tett, azon tanú vagy műértő letartóztatandó, s ellene a bünvizsgálat elren­delendő. 68. §. A biróság elnöke akár a közvádló, akár a vádlott kí­vánatára, s önmagától, ha a kiviláglás eszközlésére szükségesnek tartaná, ülés közben uj tanukat vagy műértőket is rendelhet be kihallgatás végett 69. §. Kihallgattatván ekkép a tanuk és műértők, a köz­vádló a vád pontjait, a vádlott s ennek védője pedig a védelem pontjait összefoglalják ; a közvádló a védelemre válaszolhat, de a végszó mindig a vádlottat és védőjét illeti. 70. §• Berekesztetvén a vitázat, az elnök pártatlanul köteles összefoglalni az egész tárgyalást. Az összefoglalás módjának és terjedelmének meghatározása az elnök bölcseségére bizatik, de ennek semmi esetre sem szabad személyes véleményét a fennforgó ügyről nyilvánítani, tiszte csak abban állván, hogy az esküdtek előtt minél nagyobb világosságba helyezze a vád és védt4em erős­ségeit, hogy az ügyet egyszerű alkatrészeire visszavezesse, s hogy különválasszon tőle minden idegenszerűt, mi az esküdtek figyel­mét másfelé téritvén, őket tévedésbe hozhatná. 71. §• Az összefoglalás után az elnök felteszi az esküdtek ál­tal megfejtendő kérdéseket. 72. §. Ezen kérdéseknek mindenkor a vádbeli vétség minő­ségéhez alkalmazottaknak, de egyszersmind oly tisztáknak és ha­tározottaknak kell lenni, hogy azokra az esküdtszék mindig egy­szerűen „igen"-nel vagy „nem"-mel felelhessen. Egyik kérdésnek minden esetben annak kell lenni : „vájjon meg vannak-e az elő­adottak után lelkiismeretökben győződve az csküdtszéki tagok, hogy a vádlott cselekedte azt, miről a vádlevélben vádoltatik ?" Egy másik kérdésnek pedig azt kell tartalmazni : „vájjon az, mit a vádlott cselekedett, oly cehjkvés volt-e, minőnek a vádlevélben állíttatik ?" így például, midőn valaki arról vádoltatnék, ho-y a sajtó utján közlött valamely iratában a törvényes felsőbbség elleni engedetlensége lázított, egyik teendő kérdés az volna : „vájjon az előadottak után meg vannak-e az esküdtszéki tagok lelkiisme­retökben győződve, hogy a vádlevélben felhozott azon iratnak valósággal a vádlott volt szerzője?1 Egy másik kérdés pedig az volna: „vájjon megvannak-e arról is győződ ve, hogy azon iratnak a vádló által kijelölt szavai valósággal lázítók a törvényes felsőbb­ség ellon ?" 73. §. A mondott kérdéseken kivül egye3 esetekben más oly kérdések is fejlődhetnek ki a körülményekből, melyeknek az es­küdtszék általi eldöntése szükséges. Ezek minden egyes esetben a biróság belátására bizvák. 74. §. Ezen, a biróság által a feltett kérdések mellé ugy a a közvádló, mint a vádlott még más kérdések iktatását is kíván­hatják, melyek iránt a biróság határozni köteles. 75. §. Az elnöklő biró a jegyző által Írásba foglalt kérdése­ket aláírja, s átadja a perbeli oklevelekkel együtt — a bünvizsgá­lati irott tanutételek kivételével — az esküdteknek, — figyelmez­tetvén ezeket, hogy a törvény annál fogva bizta a ,,vétkes"-nek vagy „nem vétkes"-nek kimondását szabad és független polgárokra, mert e kérdésben az ember élő lelkiismerete biztosabban ítél, mint a holt szabályok, hogy a törvény nem kéri tőlük számon, mi ál­tal és miért éreznek magukban meggyőződést, nem adott elejökbe szabályokat, melyek szerint a bizonyitékok teljessége, a próbák igazságos volta mérendő; nem parancsolja, hogy minden tényt igaznak ismerjenek már azért, mert ennyi, vagy annyi tanuk ál­tal állíttatik; hanem csak azt hagyja meg nekik, hogy aggódó gon­dossággal figyelmezzenek a tárgyalás egész folyamára, s most már magukba szállva tiszta lelkiismerettel kérdjék meg maguktól, váj­jon ugy a vádlott ellen, mint mellette felhozott próbák és erőssé­gek miként hatottak itélő tehetségökre, s igaz meggyőződésük-sze­rint, részrehajlás nélkül és férfiakhoz illő bátorsággal mondják ki az elejökbe terjesztett vádra nézve, a felhozott bizonyitékok nyo­mán a „vétkest, ha a vádlott vétkes, — a „nem vétkest," ha a vád­lott nem vétkes. 76. §. Ezen figyelmeztetés után az esküdtek határozat hoza­tala végett a számukra készen tartott szobába visszavonulnak. Ugyanekkor az Ítélet kihirdetéséig a vádlott is eltávozhatik. 77. §. A szobájokba visszavonult esküdtekhez senki sem me­het be, s a határozat hozatala előtt ók sem távozhatnak el. Ennek eszközlésére a terem ajtaja elé őr állíttatik, s az elnöknek írásban adott engedelmével jöhetnek érintkezésbe a külvilággal. 78. S- Az esküdtek a tanácskozás megnyitása előtt főnököt választanak maguknak, ki a megfejtés végett nekik átadott kérdé­seket előttük felolvassa. 79. §. A mint a főnök egyenkint felolvassa a feltett kérdése­ket, ugy döntetnek el szavazással egymás után. (Vége köv.) Felelős szerkesztő ós kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom