Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 77. szám

308 Igazságügyministeri rendelet a maros-vásárhelyi sajtóbiróság előtt követendő eljárás iránt. (Folyt.) 64. §. A birák, az esküdtek s a közvádló mindazon kérdéseket intézhetik a tanúhoz, melyeket az ügy kifejtésére szükségeseknek gondolnak. 65. §. A bünvizsgálati irományok egyes pontjai a birák, esküdtek, közvádló vagy védő kívánságára a j gyzö által felolvastatnak, de a bünvizsgálati irott tanúvallomások csak annyiban olvastatnak fel, mennyiben a tanuknak élő szóval s az esküdtszék szine előtti kihallgatása, időközben történt haláluk miatt, vagy egyéb okoknál fogva lehetetlenné vált. 66. §. Az elnöklő birónak tájékozására ismételve megjogyeztetik, hogy a tárgyalásnak szóbelinek kell lenni. Az esküdtszéki intézménynek egyik alapelve szerint csak a* élő szóvali tárgyalás, nem pedig holt irományok utján eszközöltethetik a kiviláglás : ez oknál fogva az úgynevezett informatióknak az esküdtek közötti kiosztogatása is tilos. Ilyes emlékiratokban már előre fejtegettetvén az ügy, olyan érzelmek befolyása alatt jelenhetnének meg tárgyaláskor az esküdtek, melyek őket azon kötelességük teljesítésében gátolnák, miszerint letett hitöknél fogva egyedül az ülésben előadandó vád és védelem egymáshoz mért erősségei nyomán tartoznak határozatot hozni. 67. §. Midőn a tárgyalásból valószínűséggel kiviláglik, hogy valamely tanú vagy műértő tudva hamis bizonyságot tett, azon tanú vagy műértő letartóztatandó, s ellene a bünvizsgálat elrendelendő. 68. §. A biróság elnöke akár a közvádló, akár a vádlott kívánatára, s önmagától, ha a kiviláglás eszközlésére szükségesnek tartaná, ülés közben uj tanukat vagy műértőket is rendelhet be kihallgatás végett 69. §. Kihallgattatván ekkép a tanuk és műértők, a közvádló a vád pontjait, a vádlott s ennek védője pedig a védelem pontjait összefoglalják ; a közvádló a védelemre válaszolhat, de a végszó mindig a vádlottat és védőjét illeti. 70. §• Berekesztetvén a vitázat, az elnök pártatlanul köteles összefoglalni az egész tárgyalást. Az összefoglalás módjának és terjedelmének meghatározása az elnök bölcseségére bizatik, de ennek semmi esetre sem szabad személyes véleményét a fennforgó ügyről nyilvánítani, tiszte csak abban állván, hogy az esküdtek előtt minél nagyobb világosságba helyezze a vád és védt4em erősségeit, hogy az ügyet egyszerű alkatrészeire visszavezesse, s hogy különválasszon tőle minden idegenszerűt, mi az esküdtek figyelmét másfelé téritvén, őket tévedésbe hozhatná. 71. §• Az összefoglalás után az elnök felteszi az esküdtek által megfejtendő kérdéseket. 72. §. Ezen kérdéseknek mindenkor a vádbeli vétség minőségéhez alkalmazottaknak, de egyszersmind oly tisztáknak és határozottaknak kell lenni, hogy azokra az esküdtszék mindig egyszerűen „igen"-nel vagy „nem"-mel felelhessen. Egyik kérdésnek minden esetben annak kell lenni : „vájjon meg vannak-e az előadottak után lelkiismeretökben győződve az csküdtszéki tagok, hogy a vádlott cselekedte azt, miről a vádlevélben vádoltatik ?" Egy másik kérdésnek pedig azt kell tartalmazni : „vájjon az, mit a vádlott cselekedett, oly cehjkvés volt-e, minőnek a vádlevélben állíttatik ?" így például, midőn valaki arról vádoltatnék, ho-y a sajtó utján közlött valamely iratában a törvényes felsőbbség elleni engedetlensége lázított, egyik teendő kérdés az volna : „vájjon az előadottak után meg vannak-e az esküdtszéki tagok lelkiismeretökben győződve, hogy a vádlevélben felhozott azon iratnak valósággal a vádlott volt szerzője?1 Egy másik kérdés pedig az volna: „vájjon megvannak-e arról is győződ ve, hogy azon iratnak a vádló által kijelölt szavai valósággal lázítók a törvényes felsőbbség ellon ?" 73. §. A mondott kérdéseken kivül egye3 esetekben más oly kérdések is fejlődhetnek ki a körülményekből, melyeknek az esküdtszék általi eldöntése szükséges. Ezek minden egyes esetben a biróság belátására bizvák. 74. §. Ezen, a biróság által a feltett kérdések mellé ugy a a közvádló, mint a vádlott még más kérdések iktatását is kívánhatják, melyek iránt a biróság határozni köteles. 75. §. Az elnöklő biró a jegyző által Írásba foglalt kérdéseket aláírja, s átadja a perbeli oklevelekkel együtt — a bünvizsgálati irott tanutételek kivételével — az esküdteknek, — figyelmeztetvén ezeket, hogy a törvény annál fogva bizta a ,,vétkes"-nek vagy „nem vétkes"-nek kimondását szabad és független polgárokra, mert e kérdésben az ember élő lelkiismerete biztosabban ítél, mint a holt szabályok, hogy a törvény nem kéri tőlük számon, mi által és miért éreznek magukban meggyőződést, nem adott elejökbe szabályokat, melyek szerint a bizonyitékok teljessége, a próbák igazságos volta mérendő; nem parancsolja, hogy minden tényt igaznak ismerjenek már azért, mert ennyi, vagy annyi tanuk által állíttatik; hanem csak azt hagyja meg nekik, hogy aggódó gondossággal figyelmezzenek a tárgyalás egész folyamára, s most már magukba szállva tiszta lelkiismerettel kérdjék meg maguktól, vájjon ugy a vádlott ellen, mint mellette felhozott próbák és erősségek miként hatottak itélő tehetségökre, s igaz meggyőződésük-szerint, részrehajlás nélkül és férfiakhoz illő bátorsággal mondják ki az elejökbe terjesztett vádra nézve, a felhozott bizonyitékok nyomán a „vétkest, ha a vádlott vétkes, — a „nem vétkest," ha a vádlott nem vétkes. 76. §. Ezen figyelmeztetés után az esküdtek határozat hozatala végett a számukra készen tartott szobába visszavonulnak. Ugyanekkor az Ítélet kihirdetéséig a vádlott is eltávozhatik. 77. §. A szobájokba visszavonult esküdtekhez senki sem mehet be, s a határozat hozatala előtt ók sem távozhatnak el. Ennek eszközlésére a terem ajtaja elé őr állíttatik, s az elnöknek írásban adott engedelmével jöhetnek érintkezésbe a külvilággal. 78. S- Az esküdtek a tanácskozás megnyitása előtt főnököt választanak maguknak, ki a megfejtés végett nekik átadott kérdéseket előttük felolvassa. 79. §. A mint a főnök egyenkint felolvassa a feltett kérdéseket, ugy döntetnek el szavazással egymás után. (Vége köv.) Felelős szerkesztő ós kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.