Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 76. szám

304 tegszik, az esküdtszéki határozat hozatalához pedig 12 tagnak I együttléte mulhatlanul szükséges, joga leend a biróság elnökének, | azon 12 tagon, kikből a fentebbi §§. szerint az esküdtszék alakult a többi vissza nem vetett tagokból még kettőt felesketni, s ezek ama 12 taggal együtt az egész tárgyaláson jelen leendenek, de a határozat hozatalában csak akkor vesznek részt, ha ama tizenkét tag közül valamelyik megbetegedettnek helyét pótolják. Ha a visszavetés által a póttagok a berendelt esküdtek közül ki nem telnek, az esküdtek a 38. §. szerinti választás utján határozzák meg a póttagokat. 47. §. Az esküdtszék előtti tárgyalás nyilvános és szóbeit leend. 48. §. A biróság elnöke köteles azon esetre, ha eljárás közben tolmácsra lehetne szükség, alkalmas egyénről előre gondoskodni, s ezt a tárgyalás megnyitása előtt arra megesketni, hogy tisztében lelkiismeretesen fog eljárni. 49. §. Szükséges lévén, hogy az esküdtek az ülés lefolyása alatt folytonosan szemmel tarthassák a vádlottat, hogy ne csak nyilatkozásait hallják, hanem azt is láthassák, mily hatással vannak reá a felhozott bizonyítékok, ez oknál fogva tárgyalás közben a biróságtól elkülönitett helyen a vádlottal szemközt foglalnak helyet. 50. §. A vádlott az esküdtszék előtt szabadon jelenik meg. 51. §. A bírósággal szemközt korlátokkal elkülönített hely rendeltetik a hallgatók számára, kiknek a csendet zavarni semmi módon nem szabad. 52. §. A biróság elnökének tiszte lévén az egész eljárást vezetni, s az ülésben a rendről gondoskodni, ennek fenntartására adott parancsai pontosan és nyomban teljesitendök. 53. §. Védőjével tárgyalás közben a vádlott szabadon értekezhetik, csak akkor nem, midőn hozzá a birák vagy az esküdtek, vagy a közvádló által kérdés intéztetik. Ha vádlott vagy védője azt tartaná valamely kérdésről, hogy ezt hozzá nem kellett volna intézni, az elleni kifogását megteheti. 54. §. A tárgyalást a biróság elnöke a vádlottnak keresztés vezetékneve, szüleléshelye, állapota és életkora iránti kérdésekkel nyitja meg. Ismeretlen tartózkodásu vagy oly vádlott ellenében, ki külföldön lakik vagy tartózkodik, kikiáltás használtatik. 55. §. A megkezdett tárgyalás, a 67. §-ban érintett esetet kivéve, idegen ügygyei félbe nem szakitható. Az elnök azonban a közreműködő személyek kipihenése vagy a bizonyitékoknak nyomban való előállítása végett felfüggesztheti az ülést. Ha a tárgyalás egy napon be nem végezhető, a következő napokon szakadatlanul folytattatik. Ünnep- vagy vasárnapon csak ha szükséges, az azt követő napon azonban tekintet nélkül arra, ünnep-e vagy köznap, mindenesetre folytattatik a tárgyalás. 56. §. A biróság a már megkezdett tárgyalás elnapolását is elrendelheti: a) ha a bírói vagy vádlói személyzetre nézve nyomban el nem hárítható akadály áll elő; b) ha a szükséges bizonyítékok felvétele rögtön nem teljesithető, vonatkozzék bár az uj vagy már korábban előkerült tényekre vagy bizonyítékokra. (29. és 68. §§.); c) ha a védő a nélkül, hogy a védelemről kellőleg gondoskodott volna, kimarad vagy ugy megbetegszik', hogy az ülésről a bizonyítékok felvétele előtt el kell távoznia, vagy ezen időpont előtt az elnök engedelme nélkül eltávozik és a vád tárgya oly büntetésreméltó cselekvény, melynek elintélésénél a védelem a törvény szerint szükséges, (bünt. perrendt. 213. §.) ; más büntetésreméltó cselekvény esetében, csak ha a vádlott az elnapolást kivánja s o kivánatot a közvádló meghallgatása után a biróság alaposnak találja; d) ha a vádlott az ülésből az elnök engedelme nélkül a bizonyítékok felvétele előtt eltávozik és rögtön elő nem vezettethető, vagy azon időpont előtt ugy megbetegszik, hogy az ülésen tovább jelen nem lehet, miről szükség esetén orvosi megvizsgálás által kell bizonyosságot szerezni. Az elnapolás elmarad, ha az utóbbi esetben a folytatást és a mennyiben a tárgyaláson még ki nem hallgattatott, az elővizsgálatban tett vallomásának felolvasását maga a vádlott kivánja s e kivánatot a k'özvádló meghallgatása után a biróság megengedhetőnek találja. A tárgyalásnál közreműködő személyeket az elnök szóval idézi meg az elnapoláskor s egyszersmind az igazolatlan kimaradásra rendelt hátrányokat felemlíti. 57. §. A tárgyalás más napra való halasztása és az elnapolás olykép intézendő, hogy az elnök összefoglalása meg ne szakittassék, s annak befejezte után az esküdtek tanácskozása nyomban megkezdessék. 58. §. Ha az elnapolás két napnál hosszab időre történt, a napot, melyen a tárgyalás megszakittatott, s a melyen az újra megkezdetett, nem számítva: az esküdtszék újra alakittatik, s a tárgyalás kezdettől fogva ismétlendő. 59. §. Ha az elnapolás a vádló, vádlott vagy védő, avagy valamely tanú vagy szakértő hibája miatt vált szükségessé, az illető az elnapolt tárgyalás költségeiben elmarasztalandó. 60. §. A bünt. perrendtartás 226. 230. 231. valamint 244— 246. §§-nak határozatai a sajtó-eljárásban is alkalmazandók. 61. §. Az elnök, miután a fentebb emiitett kérdéseket a vádlotthoz intézte, a közvádlóhoz és védőhöz fordul, emlékeztetvén őket'a törvény iránti tiszteletre, és azon kötelességökre, mely szerint jogaik gyakorlatában illedelemmel tartoznak eljárni. 62. §. Mindenekelőtt a vádlevél olvastatik fel a jegyző által, azután, ha a vádlott nem akarna már előre az ügy fölött nyilatkozni, a kérdéses nyomtatványok vagy metszvények bemutatása, s illetőleg felolvastatása után a vallomástételeik előtt megesketendő tanuk és műértők kihallgattatnak. 63. §. Vallomása közben a tanú vagy műértő félbe nem szakasztathatik, ennek berekesztése után azonban a vádlottnak vagy védőjének joga van a tanúhoz kérdéseket intézni, s az ellene vallottaknak személyes hitelessége és előadása ellen mindazt felemlíteni, mi támaszául szolgálhat a védelemnek. (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. —Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. —Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.