Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 77. szám

Pest, 1871. hétfőn október 2. 77, szám. Tizenharmadik évfolyam. T0RVEMSZEK1 CSARNOK, Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Felsőbb bir. eljárás. — Semmitösz. döntv. — Ministori rendelet. Felsőbb bíróságaink eljárása. Szivos Albert tszéki ülnök úrtól. N. Szűcs Erzsébet beperli N". Szűcs Sándort N. Kőrös város törvényszéke előtt 921/868 sz. a. bizonyos ingatlan vagyon tulajdonjoga iránt, olyan szerződés alapján, mely sem az akkor kiskorú alperes, sem gyámja aláírásával, sem gyámhatósági jóváhagyással ellátva nincs; a csatolt telekkönyvi kivonat szerint pedig alperes máig is mint kiskorú tulajdonos van telekkönyvileg bejegyezve, — s ezen körülményeket alperes tárgyalás alkalmával kifogásolta: felperes pedig a szerződést azon az alapon, mert alperes most már nagykorú, s azt má'g is vissza nem vonta, kívánta érvényesíteni. Az elsó bíróság alperest a kereset alól 1869. December 29-én 3394. sz. a. kelt itélett' l felmentette, különösen azon okból, mert a beperesitett szerződés kiskorú érdeke felett jővén létre, — az sem a kiskorú, sem gyámja által elfogadva, sem aláírásaikkal, sem gyámhatósági jóváhagyással ellátva — az pedig, hogy alperes a kiskorúságnak azon a fokán áll-e, miszerint saját személyében ügyvédet vallhatna — igazolva nincs. Ezen ítélet ellen felperes 1870. Febr. 27-én fellebbezést adott be 562. sz. a. melyben főleg azt. fejtegeti, hogy bár alperes a szerződés kötésekor kiskorú volt, s azt nem irta ugyan alá, de most nagykorú, s a szerződést nagykorúsága ideje alatt vissza nem vonta s. a. t. Az iratok (elterjesztettek a Királyi ítélő Táblára, honnan azok — alperesnek ünképviseletre való jogosulatlansága indokából — a pprts 297. §-a értelmében h ivatalbóli megsemmisítés végett áttétettek a semmitőszékhez (pprts 304. §.) és a semmitószék oly meghagyással küldte le az iratokat 12178. sz. a. 1870. Nov. 24 én kelt rendelettel, hogy a felperesi felebbezés iránt alperes jegyzőkönyvileg hallgattassák ki, s e jegyzőkönyv és az alperes születését előtünteti') anyakönyvi kivonat, az iratokkal együtt terjesztessék ismét fel. Az elsőbiróság ezen rendelet folytán határnapot tűzött, mikorra a felek képviselőit megidéztette, és alperest a felperesi fellebbezésre, nyilatkozatának jegyzőkönyvbe vételére, és a kívánt anyakönyvi kivonat becsatolására felhívta. Azonban alperesi képviselő meg nem jelent, sem a kivánt anyakönyvi kivonatot be nem csatolta: az iratok felperes kivánatához képest, de ezen körülmény kitüntetése mellett 1155/871. sz. a. semmitőszékhez félterjesztettek. — A semmitőszek erre következő rendelettel küldte le ismét az iratokat az elsó bírósághoz. „5672. sz. Szűcs Erzsébetnek Szűcs Sándor elleni rendes perében, mult évi november 24-ről 12178. sz. a. kelt rendeletnek a városi törvényszék semmi tekintetben sem tévén eleget, a mennyiben sem az alperes születését tanúsító anyakönyvi kivonatot nem mellékelte, sem a felperesi fellebbezésre az ellenfél nyilatkozatát be nem vette, ehhez képest a folyó évi május 9-ről 1155. sz. a. felterjesztett iratok ./• alatt oly meghagyással küldetnek vissza, hogy a kérdéses anyakönyvi kivonatot hivatalból beszerezze, s az alperessel, illetőleg ügyvédével felveendő jegyzőkönyvet az iratokhoz mellékelje, s azokat ekként kiegészítve mielőbb újból terjessze fel, Pesten, 1871. június 1-én." Ezen — mint az előbbi rendelet folytán is történt, határnap tüzetett a nyilatkozat tételére, s az anyakönyvi kivonat becsatolására, a mikor ugyan alperesi képviselő megjelent, s az anyakönyvi kivonat előmutattatott és az | iratokhoz mellékeltetett, de alperes semmi ujat nem mon| dott jegyzőkönyvezett nyilatkozatában, hanem hívatkoi zott a perbeli iratokra, melyekben már tárgyalás alkalj mával előadva s befoglalva lettek a felperesi kereset ellenébeni kifogásai s az elsőbirósági ítéletre, hol felpereseknek keresetüktőli elmozdítása eléggé volt indokolva, megjegyzésével annak, hogy a semmitőszék által hivatalból bekivánt anyakönyvi kivonatot alperes már keresetéhez tartozott volna csatolni (pprts 64: 156. §). Most pedig azt figyelembe vehetőnek nem tartja, mindkét fél kijelentvén a jegyzőkönyvben, hogy ez ügyben semmiségi esetet nem tapasztalnak, azért is érdemleges határozat hozatala végett kérik ez ügyet a Királyi Ítélő Táblához visszaterjesztetni. Ekként 1547/1871. sz. a. az iratok ismét felterjesztettek a semmitőszékhez, az eljárás eredménye előttünk még tudva nem lévén. De nem is annyira az ezentuli eljárás eredménye lehet itt feltűnő, mint a mennyire feltűnő az eddigi eljárás, nevezetesen : Melyik törvényczikk értelmében, mi alapon és mi oknál fogva lehet — sót kell a féltől az ellenfél fellebbezésérei nyilatkozatát, még pedig jegyzőkönyvileg kivenni? hiszen az átmeneti intézkedés L czikke, 1869. június 1-sőjével a midőn az 1868. LIV. törv. czikket a polgári perekbeni eljárásra vonatkozólag életbe léptette, ugyanakkor a törvénykezési rendtartásra vonatkozó minden más törvényeket és szabályrendeleteket hatályon kivül tett? Ezen intézkedésből pedig nem az tűnik ki, ho2v akár az o. b. e. 99. §-a, akár az 1840. XV. t. sz. II. R. 138. §-a kivételesen hatályban hagyatott volna, hanem az ellenkező. Továbbá, hol van az megírva, hogy ha valamelyik peres fél állításai igazolására persorán okmányt csatolni nem tud, vagy nem akar, az első bíróság által kimondott s fellebbezett ítélet után hivatalból hivassék arra fel? Hol van végre megírva az, hogy ha a közlötthöz 77