Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 76. szám

Pest, 1871. pénteken septemb. 29. 76. szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Csődeljárásunk kérdéséhez. — Semmitősz. döntv. —> Ministeri rendelet. Ezen számmal a jnlins — septemberi előfizetési időszak lejárván, tisztelettel kérjük évnegyedes előfizetőinket, szíveskedjenek mielőbb intézkedni előfizetésük megnjitása iránt. Néhány példánynyal még az év elejéről is szolgálhatnak. — Az előfizetési dijak mint eddig: egész évre 8 forint; félévre 4 forint és negyedévre 2 forint. — Előfizetések csak a rendes évnegyedek kezdetétől fogadtatnak cl s nem a közbeeső hónapoktól is. Csődeljárásunk kérdéséhez. Alsó-Szopori Nagy Antal ügyvéd úrtól (Komáromból.) Jancsovics Pál ur a „Törv. Csarnok" 69. számában a csődeljárás szükségtelensége tárgyában egy czikket közöl, mely korszerűségénél s fontosságánál fogva megérdemli, hogy ahhoz mentül többen szóljanak. Ugy hiszem, hogy közlő ur a practicus és érdektelen jogászok legnagyobb része helyeslésével találkozik akkor, midőn a külön csődeljárást általában czélszerütlennek, leghosszada!masabbnak, legköltségesebbnek, de sőt a perlekedő felekre nézve kártékonynak lenni állítja. Czélszerütlennek az ingatlanságra nézve, a mennyiben az elsőbbséget a telekkönyvi intézmények amúgy is megállapítván, felesleg azt egy hosszú évek során hozandó ítéletnek alája vei ni. a mit egy rövid határidő kitűzése mellett az érdeklett felekkel tartandó tárgyalásnál, — valamint eddigelé a végrehajtásoknál, — meg lehet állapítani. A mi az ingóságok csőd alá vonatását illeti, tapasztalásból tudjuk, hogy akkorra, mire a csőd megnyitottnak lenni kimondatik, már rendesen ingó vagyon nincs, vagy ha van, már ezen körülmény tanúsítja, hogy csődre szükség nincs, mert a még meglevő ingó vagyont egyszerű biztosítási végrehajtás utján is, — ha erélyes tisztviselőket fogunk kapni, — le lehet foglalni. Leghosszadalmasabbnak azért látom, mert a mint szintén tapasztalásból s tényekből állithatom, a legegyszerűbb csődperek 10 —15 évig tartanak, sőt vannak esetek, hogy egy már ezelőtt 4 évvel megnyílt csődperben a csődelőadó még a keresetleveleket sem közölte a perügyelővel. Mikorra várható tehát ennek vége? Nem fog ezen bajon az uj bírósági szervezet sokat változtatni, s lényeges javítást eszközölni, mert az eljárás ellen idegenkedéssel levén jogászaink, az uj bíróság is utolsó teendői közé fogja sorolni, a meddő, de mégis legtöbb munkát igénylő csődreferádát. Legköltségesebbnek azért tartom, mert a mellett, | hogy ügyvédjeik dijjait magok a felek tartoznak fizetni, | ezenfelül még a per- és tömeggondnoki dijak is, sokszor tekintet nélkül a tömegre, mértéken tu! terhelik a csődj vagyont, ugy hogy mire vége van a csődpernek, a tömeggondnok, perügyelő, s egyébb a tömegrendezés körüli költségek rendesen a vagyont felemésztik, s ha valami meg is marad, azt a képviselő számlája végkép elfogyasztja. Ezen tényeken és tapasztaláson alapuló érvek elégségesek annak igazolására, hogy a külön csődeljárás még a legkedvezőbb esetben is a hitelezőkre nézve kártékony s legfeljebb is a törvényszékek által kegyelt egyének jutalmazását czélzó intézmény. Azon intézkedése a törvénynek, hogy a hamis bukással párosult csőd a bukott megfenyitését vonja maga után, csak illusorius, mert jól állitatik a hivatkozott czikkben, hogy a bukott előre gondoskodik, hogy bukásának okait képes legyen igazolni, s ha egynémely esetben meg is büntettetik, mi haszna van abból a hitelezőnek? Egyébbiránt ezen a bajon is lehetne segíteni az által, ha oly adósok ellen, kik hitelezőik kijátszására az adósság tartam alatt ingó vagy ingatlan vagyonukat alattomban másokra átruházzák, fenyítő vizsgálat rendeltetik el, s ily szinleges vagy roszhiszemü átruházatok a fenyítő perben hozandó Ítélet folytán megsemmisitetnek. Szerintem is tehát igen kívánatos volna a külön csődeljárást végkép megszüntetni, vagy ha már csődnek kell lenni, az csak bejegyzett kereskedők ellen s igy is egyszerűsítve s általában sommás eljárás mellett alkalmaztassák. Semmitőszéki döntvények. Az italmérési jog csonkításából eredt követelések első vonalban közigazgatási intézkedések tárgyát képezik. Kuhn Jakab — Balogh Miklós mint Szalóka község bírája s általa az egész község és Kis Pap József ellen Szabolcsmegye kisvárdai szbiróságához sommás viszszahelyezési keresetet adott be, melyben előadván, mikép a községi biró őt a leleszi apátságtól kibérelt regálé gyakorlatából önkénytesen eltiltotta, s azt Kis Józsefre ruházta— ennélfogva jogos birtokában megháborítva levén, kéri, hogy a kimutatott bérösszeg, előleg és szenvedett kárai fejében alperes 689 for. megtérítésére köteleztessék. Alperesek kifogást tettek a birói illetőség ellen, mert 76