Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 75. szám

300 tiltva van annak megengedése, hogy a vádló vagy Vádlott észre­vételeiket sajátkezüleg írják be. 22. §. A vizsgálat a vádló beleegyezése nélkül semmi eset­ben sem szüntethető meg. 23. §. Az esetben, ha a vizsgálat magán-vád folytán indítta­tott, a vizsgáló biró a magánvádlót a vizsgálat befejezéséről oly megjegyzéssel tudósítja, hogy a vizsgálati iratokat az értesítés vételétől három nap alatt nála megtekintheti, s a netaláni pótlan­dók iránt észrevételeit előadhatja. A netaláni hiányok pótlása után a vizsgáló biró végzés által tíz napra terjedő határidőt tüz ki a magánvádlónak a vádlevél benyújtására, s a hozzá benyújtott vádlevelet a vizsgálati iratok­kal együtt a bíróság elnökéhez küldi be. A vizsgáló biró köteles mindezen esetekről, midőn a magán­vádló feladására vizsgálatot indít, a közvádlót értesiteni, kinek jogában áll a vizsgálati iratokat megtekinteni, a vizsgálatnál és az esküdtszéki tárgyalá-nál jelen lenni; hasonlóképen jogában áll mindazon esetekben, midőn a vizsgálat tárgyát képező cselek­vénynyel egyszersmind közkereset alá tartozó büntetésre méltó cselekmény is követtetett el, a magán vád tárgyát képező vétség vád alá vételét is a maga részére fenntartani. (14. §.) 24. §. A vizsgálati jegyzőkönyv nyomán készitett vádirat ezen jegyzőkönyvvel együtt, a bíróság elnökéhez küldetik be, ki az esküdtszéket összehívja. Magánvád esetében, ha a magánvádló a vádlevelet a 20. §-ban érintett határidő alatt benyújtani elmulasztja: az általa emelt vád visszavontnak tekintetik. 25. §. A vádlevélnek magában kell foglalnia: a) azon nyomtatványnak pontos megjelölését, s azon he­lyeknek vagy részeknek felemlitését, melyeken a vád alapul; b) azon büntetésre méltó cselekmény megnevezését, mely miatt a vádlott perbe fogatik, s a törvény azon §-ának felidézését, melybe a vádbeli vétség ütközik; c) a bevádlott személy nevét, polgári állását, lakhelyét; d) azon tanuk s műértők lajstromát, kiknek megjelenését az esküdtszéki tárgyalás alkalmával a közvadló szükségesnek tartja. 26. §. A vádlevél annyit példányban nyújtandó be az el­nökhöz, hogy a vádlónak és minden vádlottnak külön-külön egy­egy példány jusson. Az elnök a fennforgó körülmények tekintet­bevételével az idézési határidőt kitűzi, s erről az illető polgár­mestert az esküdtszéki tagok berendelése végett nyomban ér­tesiti. 27. §. Az elnök aláírásával ellátott vádlevél egyik párja a közvádlónak visszaadatik, a másik pedig legalább 14 nappal a megjelenési határidő előtt a vádlott kezéhez szolgáltatik. Helyben nem lakó vádlottakra nézve ezen 14 naphoz, és ugyan lakhelyük távolságának tekintetbevételével még egy, két, legfeljebb három nap toldathatik. A kézbesítés hitelesen bizo­nyítandó. 28. §. A vádlottnak jogában áll a megjelenésre kitűzött batáridő első felében a bíróság illetősége ellen kifogásait az idéző bíróságnál benyújtani, mit ha elmulasztana, az illetőség ellen többé kifogást nem tehet. A bíróság az illetőségi kifogás felett azonnal határoz, a ha­tározata a vádlottal közöltetik. E határozat ellen a közlés megtörténtét követő három nap alatt semmiségi panasznak van helye a kir. curia semmitő osztá­lyához, mint semmitőszékhez; a semmiségi panasz a további eljá­rást felfüggeszti és három nap alatt a semmitőszékhez felterjesz­tendő és ott azonnak elintézendő. 29. §• Ha a vádlott a maga védelmére tanukat vagy műér­tőket kiván az esküdt-bíróság elé rendeltetni, tartozik azokat a vádlevél vétele után helyben 3 nap, s a bíróság székhelyén kivül lakván, legfelebb 6 nap, s illetőleg a hirlapi hirdetés után 8 nap alatt a sajtóbiróság elnökének kijelölni, különben tekintetbe nem vétetnek. 30. §. A vádló s a vádlott által berendeltetni kívánt tanuk s műértők lajstroma, melyre a sajtóbiróság elnöke az általa kitű­zött megjelenési napot feljegyzi, a bünvizsgáló birónak adatik ki, s ennek kötelessége a tanukat és műértőket a kitűzött határi­dőre berendelni. 31. §. A vádlott védőt választhat, ha akar, s ezen védő nem-ügyvéd Í3 lehet. 32. § A per felvételére kitűzött határidő elhalasztásának csak azon esetben van helye, ha a bíróság a vádlónak vagy vád­lottnak e részben előadott okait érvényeseknek találja. Az ily indítvány legfeljebb a vádlevél felolvasásáig adandó elő, később tekintetbe nem jöhet, kivéve, ha az elhalasztási ok a tárgyalás folyan;a alatt merült fel. 33. §. A törvényhatóságok elnökei, mihelyest a bíróság el­nökének értesítését veszik, az illető esküdtszéki osztályokat azon sorban, mint ez a 11. §-ban megszabva van, a tárgyalásra kitű­zött, napra berendelik. 34. §. A meg nem jelent vagy idő előtt s a bíróság elnöké­nek engedelme nélkül eltávozott esküdt, ha kimaradásának vagy eltávozásának nyomós okát nem adhatja, 100 forintig terjedhető birságban marasztaltatik el ugyanazon bíróság által. Az elmaradt esküdt a marasztaló határozat vételétől számí­tott 14 nap alatt igazolását a biróság előtt előadhatja, mely fölött a bíróság végérvényesen határoz. Az elmarasztalt vagy eltávozott esküdt azonnal a 38. §. rendelete szerint helyettesítendő. 35. §. Megérkezvén a tárgyalás napja s órája az ülés meg­nyitása előtt, de a közvádlónak s a vádlottnak és védőjének, ha ilyen van, valamint a szolgálatra berendelt esküdtszéki tagoknak, — kiknek névsora már legalább két nappal azelőtt mind a köz­vádlóval, mind a vádlottal elnökileg közöltetett, —jelenlétükben a biróság elnöke felolvassa a szolgálatra berendelt esküdtszéki ta­gok neveit, hogy ekképen mindannyinak jelenlétéről meggyő­ződjék. 36. §• Ha a vádlott a tárgyalási napon meg nem jelenik és halasztás sem kéretik, vagy a kért megtagadtatik és vádlott a bi­róság székhelyén vagy közelében tartózkodik, az elnök az ülést felfüggeszti s a vádlott elővezettetését elrendeli. Ha pedig a vádlott a székhelyen nincs jelen, valamint ha kiderül, hogy le­győzhetlen akadály gátolja a megjelenésben : a biróság a tárgya­lást alkalmas időre elhalasztja. 37. §. Ha a vádlott nem található, annak előállítása a bün­tető eljárásnak határozatai szerint eszközlendő, s előkerültéig az eljárás fölfüggesztetik. (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal piacz és aldunasor sarkán, 9. sz- a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom