Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 74. szám

294 És hogy ily aggály ueui alaptalan, a kinevezett | tszéki elnökök előttünk fekvő névjegyzéke már is igazolni látszatik. — El kell ismernünk, mikép számos igen jeles, tevékeny, erélyes elnököt nyertünk törvényszékeink számára; és megnyugtató, hogy az általunk folytonosan védett és sürgetett jogi stabilitás elve nagy mérvben érvényesíttetett. — De az emiitett politikai beíolyás hátrányos kifolyásai sem tagadhatók el. Ugy látjuk a kinevezésekből, hogy sokan leginkább politikai tekinteteknek köszönhetik uj állomásukat; hogy a szakképesség s különösen az elnöki képesség tekintete nem volt mindenütt eldöntő tényező; hogy a politikai párt-érdekek legyőzésével sok helyütt sokkal képzettebb, alkalmasabb elnököt lehetett volna találni. Átalában azon elvet, melyre éppen hazai körülményeinkben oly nagy szükségünk van, s a melynek szükségességét annyiszor emlegették s valósítását annyiszor ígérték mind a kormány, mind a parliamenti többség férfiai, a párttekintet mellőzését az, elnöki kinevezésekben hűn. következetesen keresztül vittnek éppen nem találjuk. Míg ellenben ajog követelményeivel párosultmagasb politikának nálunk szükségesekké vált tekintetei itt is mellőztettek, azok t. i. melyekkel hazánkban a nem magyar nemzetiségek jogosult igényei iránt okvetlenül viseltetnünk kellene. Ezek az elnöki székek betöltésénél éppen nem vétettek figyelembe, sőt néhol mint p. o. N.-Kikindán szembetűnően, megbotránkoztatólag alá rendeltettek a pseudo magyar érdekeknek — és pedig legkevésbé sem a szakképzettség előnyére. — Ezen szomorú tény nyilvánul a legtöbb alsó vidéki törvényszékeknél is. Rendkívül sajnáljuk ezen félszeg, elfogult, meggondolatlan politikának téves kifolyásait. De sajnáljuk Bittó urat is, hogy ő is ezen magyar chauvinismus eszközévé használtatta magát — habár lalán öntudatán kívül. — E politika az, mely meggyőződésünk szerint, éppen a tisztán magyar érdekek legnagyobb veszélyét hordja kebelében, mely távolabbi mérveiben a magyar elem sírjává alakulhat — főkép ha azon könnyelmű politikának még mindig a legkorszerűbb jogi reformok is feláldoztatnak — mint ezt ujabb éveinkben tapasztaltuk. A mi a tszéki ülnökük kinevezésének az elnökök jóformán egyedüli véleményezésétől való függővé tételét illeti; miután az elnöki kinevezések tulnyomólag a főispáni befolyásnak ki folyásai, tehát ugyanazon érdekek képviselői, melyeket a főispánok képviselnek; attól tartunk, hogy az elnökök is többnyire ugyanazon tekinteteket s törekvéseket érvényesitendik véleményezésükben, melyeket a főispánok igyekeztek érvényre emelni tanácsadásaikban s ajánlásaikban. így teljes kilátásunk lehet ismét arra, hogy a jelen szervezés is politikai műtéteié, és a jogi érdekek kizárólagos érvényesítése nélkül, politikai érdekek emeltyűjévé, eszközévé fog törpittetni.—Különben ezen rendszer— fájdalom ! — régóta uralkodó minálunk, mely az igazságszolgáltatást a politika uszály hordozójává aljasitotta, s igy lehetetlenné is tette a valódi haladást törvénykezési állapotainkban. Seiumitftszéki döntvények. A pénzügyi törvényszékek ítéletei alapján az 1868. 21. t. cz. értelmében ingóságokra foganatosított végrehajtási eljárás irányában a Semmilöszék körébe tartozó semm panasznak nincs helye. A pesti m. k. pénzügyi igazgatóság mint felperes — Klein Jakab ellen az illető pénzügyi törvényszékhez, dohányjövedéki kihágásból eredt 4143 írt. birság megfizetése iránt keresetet adván be — kellő tárgyalás után alperes a tszéknek 1870. évi 228. sz. végzésével a keresetben elmarasztaltatott s a végrehajtás eszközlése végett Pestmegye Tápiószelei szbiróság megkerestetett. Ezen bíróság 1871. év apr. 24-kén a v é g r e ha j t á s t alperes ingóságaira foganatosította. Ezen eljárás ellen alperes semm. panasszal élt; mert a pénzügyi igazgatóság ezen követelés iránt ellene már egyszer végrehajtást intéztetett s akkor alperesnek Francsek és Csók elleni 3900 frtnyi követelését végrehajtási alapul elfogadta; addig tehát nincs joga a folytatólagos végrehajtáshoz, inig nem igazolja, hogy az előbb lefoglalt követelésből a marasztalási összeg ki nem került. A Semmitőszék e panaszt visszautasította ; „mert a pénzügyi törvényszékek Ítéletei alapján az 1868. XXI. t. cz. értelmében ingóságokra foganatosított végrehajtási eljárás folytán, a perrend 297. §-ra alapitható s a m. k. Curia mint Semmitőszék birálata alá tartozó semm. panasznak helye nincs." (187J. aug. 22 — 9267. sz. a.) A postai uton küldött beadvány, a postai jelzet szerint a bíróság helyére való megérkezésének napja nem tekintethetik a bírósági iktatóba tehát a bírósághoz való megérkezés napjául. Halmágyi Vazul — Bélteky Karolina ellen 1000 for. s jár. iránt Nagy Szeben város és szék törvényszéke előtt pert folytatván, s befejezvén f. év mart. 2-kán 1329 sz. a. alperes elmarasztaltatott, mely Ítélet alperesnek apr. 3-kán kézbesitetvén, az ellen felebbezést adott be, melyet azonban a tszék elkésés okából, minthogy csak 16-ik napon jutott a bírósághoz — visszautasította 1871. apr. 27-kén 2922. sz. a. hozott végzésével. Ezen végzés ellen alperes sem. panaszt adott be, melyben előadja, mikép ő felebbezvényét a Sz. Regéni postára apr. 16-kán feladta, s az 18-káu csakugyan N. Szebenbe megérkezett, a mint ez látható a felebbezvény levélborilékából —melyen 18/4 postai jelzet áll — és ugy csakis a tszéki iktató hibájából történhetett, hogy a felebbezvényre 18 helyett apr. 19-ke vezettetett iktató számul. Hogy pedig később iktattatott be — az ő hátrányára nem szolgálhat, miután 18-kán tehát 15 ik napon helybe megérkezett beadott felebbezvénye. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert a felebbezés az iktatói feljegyzés szerint az apr. 3-ki kézbesítés után csak e mondott hó 19-kén, tehát a 16-ik napon érkezvén a bírósághoz; miután panaszlónak azon állítása, hogy a birósághozi érkezés törvényes időben történt légyen átaljáhan, — különösen pedig a felkívánt borítékon látható postai jelzet által annálfogva