Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 72. szám

Pest, 1871. pénteken septemb. 15, 72, szám. Tizenharmadik évfolyam. T0RVEMSZEK1 CSARNOK. Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Észrevételek a bírósági szervezés kérdéséhez. — Som nitŐ3z. döntv. — Ministei'i rendelet. Észrevételek a bírósági szervezés kérdéséhez. Szivos Albert tszéki ülnök úrtól. (Nagy-Kőrös.) Mi oka, mi czélja és mi haszna lehet — és kell, hogy legyen a szervezésnek? Szerény nézetem szerint a szervezésnek átalában véve, vagy azért kell történni, hogy a hatósági közegek az újból hozott törvényekhez idomíttassanak, vagy azért, mert választási és vállalkozási idejök lejárt, vagy végre azért: mert a jelenlegi tisztviselők hivatalos állomásaik betöltésére kellő képességgel nem birván, szakképesekkel cserélendők fel. A küszöbön álló törvénykezési szervezésnek pedig nézetem szerint mindhárom okot lehet alapjául venni, — mert a jelenleg mük'idő tisztviselők megválasztása óta uj törvények hozatván, keli, hogy az elsőbiróságok ahhoz idomíttassanak; s mert az alkotmányos választási idő 1870-ik évben lejárván, s az azótai hivataloskodásnak alig lehetvén keresztnevet találni — kell, hogy a birói hivatalok a fennálló törvények kivánta személyekkel legyenek betöltve s általuk vezetve; s végre mert (tiszteletet a kivételnek) szakképesség tekintetéből nemcsak óhajtandó, de égető szükséggé vált, hogy valahára a birói székek az 1869. 4. t. cz. 6., 7. §§. értelmében szakképes egyénekkel töltessenek be. Mert ha át nem lapozzuk is e szaklapot, a mindennapi tapasztalás azon keserű meggyőződésre juttat, hogy különösen az egyes birói székekben (tisztelet a kivételnek) jelenleg oly egyének ülnek, kik nemcsak hogy az 1869. 4. t. cz. által plölirt képességgel nem birnak,de a törvénykezési eljárásban— hivatalos állásuk elfoglalása előtt — nemcsak hogy szakképességgel nem birtak és nem bírnak, de az előirt eljárásnak hírét sem — vagy ha igen, csak messziről hallották. Czélja pedig a szervezésnek, a törvénykezési téren egyéb nem lehet, mint az elavult törvények helyett hozott korszerű törvények értelmében szakképes közegek által szolgáltatni ki az igazságot. A törvény ke?és teréni szervezés hasznának kimutatása mellettigen sok alapos okot lehetne elősorolni,_miket azonban én összevonva csak következőkben sorolok elő. A bekövetkező szervezetnek haszna leend „a gyors és részrehajlat lan igazságkiszolgáltatás" — s az ellenkezőt sem elhinni, sem elhitetni nem szeretném, annál kevésbé akarok pedig az ellenkezőről rémképeket csinálni: mert nem lévén a törvénynek sem jobb sem bal oldala, nincs rá sem ok — sem szükség — hogy a birói székbe oly egyén üljön, ki a törvényt, egyik vagy másik oldalról alkalmazza, szóval az igazság-kiszolgáltatásnak nem szabad sem jobb- sem baloldali elvűnek lenni. S épen az elősorolt okokból a küszöbön álló birói szervezés foganatosítása oly fontos kérdés, melynek megérleléséhez és megoldásához, sokkal több idő kívántatik, mint némely czikkirók azt könnyelműen meghatározgatják, a megoldás idejét pedig türelmetlen ül sokalják. Igaz ugyan, hogy némely lapok, a meg sem született gyermeknek már keresztnevet adnak s a meg nem történt tényeket gyanúsító érdemleges elbírálás alá veszik, pedig ez a szervezés kérdésének jelenlegi állásában ép olyan, mint aki az előtte ismeretlen — éretlen és még le sem szakasztott — gyümölcs izét akarná meghatározni, s mással megismertetni. En minden körülményt a megtörtént tények után óhajtok megbiráltatni, s ha vissza emlékszem az országgyűlési vitákra, s a hírlapokban idevonatkozólag közzé teit czikkekre, azt kell állítanom, miszerint ugy a jobb mint a baloldal öszhangzólag, az igazságnak szakképes biró által részrehajlatlan kiszolgáltatását óhajtotta folytonosan, sőt ezen óhaj az 1869. évi 4. t. cz. tanúsítása szerint törvénnyé is válván, — fel sem tehető, hogy az igazságügy-minister, az igazság kiszolgáltatásnak ily üdvös ideáját saját felelősségére, s a hon összes polgárai kárara annyira le akarná törpiteni: hogy az igazság kiszolgáltatás szervezésénél a jobb- és baloldalra csak legkisebb részben is gondolna, annál is inkább, mert tudvalevő dolog az, miszerint stm a jobb-, sem a baloldali pártbeliek, saját politikai hitök elvét valló egyének közül, a törvénykezést szak képes egyénekkel teljesen szervezni nem tudnák. A nem hivatalos lapok hasábjain olvasni lehetett, hogy a törvényszéki elnökök, az alispánok és fóbirákból neveztettek ki, s hogy ezen elvtőli eltérésnek csak különösebb eseteknél lenne kivételnek helye? Ezen valódin >k még be sem bizonyult körülményből már némelyek a szervezendő törvénykezést rémképekben ecsetelik, pedig én a nem hivatalosan közlött hivatalos tényeket nem létezőknek tekintem. — S ha e tekintetben csalódnám is, miért ne lehetne a szak képes alispánból vagy főbiroból törvényszéki elnök? Nem de ott van a kivétel? Mit kell és mit lehet pedig „kivétel" alatt érteni? én szerény nézetem szerint nem vélek, de nem is tudok az alatt mást érthetni mint azt, hogy ha az illető alispán vagy főbiró az 1869. 4 ik t. czikkén^k megfelelő szakképességgel nem bir, — elől áll a kivétel esete, s neveztetik helyette egy más, az idézett törvény kívánalmának megfelelő — szakképes egyén, habár nem alispán és nem főbíró, az illető birói állomásra ; S így a rémképfestésnek sem helye, sem ideje, sem pedig oka, ez idő szerint nincs, sőt még az esetben sem lehetne, ha a szervezésnél a most tetílf;; mükodő — de a törvény kivánta szakké72