Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)
1871 / 72. szám
286 pességgel biró — személyek, képességükhöz mért álló- | mások betöltésénél, előnybe helyeztetnének egyéb hasonképességgel birók felett; — mivel ezek már tettleges gyakorlatában lévén a betöltendett hivatalos működésnek, nem fordul elő az az eset, minek különben be kell következni, hogy arra, mig a kívülről kinevezett, magát uj hivatalos állomásába betalálja — s agyakorlati térnek rendes kerék vágásba jövetelére utat tör — bizonyos idő emésztetik fel az ügyforgalom hátrányára. Nem is lehet egy törvénykezési szervezés kivitelénél más eljárást — a törvények mellőzése, sőt rosz akarat közben jötte nélkül — képzelni sem. — Hiszen ha a né- 1 melyek által gyanúsított módon a törvények mellőzésé- | vei, sőt a józan észszel is ellentétben, — a szervezés foly- I tán az igazságkiszolgáltatás élére szakképtelen bírák s gyakorlatlan kezek alkalmaztatnának, az igazságnak nem j a törvény értelmébeni — sőt talán törvénynyel ellentétes kiszolgáltatása, a gyors eljárás helyett a lanyhaság ál- j lana be s ezt követné az adózó nép tetemes kára, ez utób- • bit pedig a nép elégületlenségének hangos kitörése, j s mind ezt követni kellene egy mielőbbi uj szervezetnek. Már pedig azt ismét nem lehet feltenni, hogy egy igazságügyminister, ministeri tarczáját, majd személyét ekként akarja compromittálni, s fel sem tehető hogy ezek ekként raegtörténhetését az ország adózó lakosainak fel- í jajdulása nélkül is az országos ügyekkel foglalkozó honatyák meg ne akadályoztatnák. Igaz ugyan, hogy a törvények, melyekhez magát j alkalmazni, s melyek értelmében a birónak eljárni kell, ! hiányosak, de szeretem hinni azt is, hogy a körűiményékhez és a kor fejlődéséhez képest, a tapasztalt hiá- • nyok is időszakonként pótoltatnak. Én tehát a fentebbiek feltevése mellett a most sző- j nyegen levő törvénykezési szervezés kérdésében nem j vagyok pessimista, s az elsoroltakból nem csak szeretem, j de kell, hogy a legjobb hitem legyen a szervezés kérdé- | sének helyes megoldása iránt még azért is, mert a szak- : képes kezekbe helyezett igazságkiszolgáltatás egyike azon rugóknak, mik a nép nyugalmát létrehozzák ; ellen esetben ugyanazt a legkönnyebben és leghamarább feldúlhatják. Semmitőszéki dötitvcuyck. (A következő első döntvény a Scmmitőszék döntvénykönyvéből vétetett.) Az eskületétel költségei, a perköltségek közé tartoznak s ezeknek az itéletbeni megszüntetése esetén azok is megszüntetettek gyanánt tekintetnek.*) Rick Frigyes — Werth Adolf ellen 105 for. készpénz s terményekben kiszolgáltatandó bér megtérítése iránt Nyitramegye tszéke előtt pert indított. — Ez befejeztetvén, a tszék alperesnek a póthitet odaítélte és letevése esetére felperest elutasította keresetével, a perköltségeket pedig kölcsönösen megszüntette. Az ítélet ezen része ellen felebbezés nem használtat*) Ezzel kapcsolatosan ajánljuk szakféríiaink figyelmébe azon semm. határozatot (1871. aug. 23-ról 9830. sz. a.) melyet lapunk 70-ik számában közöltünk. ván, alperes felperesnek beleegyezésével a ;)ótesküt letette. Ezután a tszék 1870. aug. 27-kén 5654. sz. a. végzéssel, alperes folyamodására, annak az eskületételi költségek fejében 15 frt. 36 kr. megítélt, felperes annak 15 nap alatti kin zetésére köteleztetvén. Felperes ezen végzés ellen 1870. sept. 27-kén semm. panaszt adott be, melyet főleg arra alapított, hogy a perköltségek a tszék Ítéletében kölcsönösen megszüntettetvén, felperes az eskütételi költségek fizetésére sem lehetett kötelezhető." A Semmi tő szék esem. panasznak helyt adván a fent idézett végzést a perr. 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette ; „mert az eskütételi költségek a per költségeihez lévén számitandók, miután az eskütétel alapjául szolgáló ítéletben a perköltségek kölcsönösen megszüntetve lettek, felperes az eskütétel költségeinek megfizetésére nem kötelezhető." (1871 sept. 6 kán 8238 sz. a.) A megyei számszék az 1868: 54 t. cz. szerint nincs ugyan felruházva birói hatáskörrel] mindamellett törvényes kellékekkel ellátott Ítéletei végrehajtás alapjául szolgálhalnak.*) Fóka Mihály — Mozsa Ferencz mint Somogy megyében kebelezett kiüti község azon időszerinti birája ellen — Somogy megye polg. törvényszékéhez végrehajtásért folyamodott — egy oda mellékelt Ítélet alapján, melyeta megyei szám szék hozott nevezett község ellenében. A tszék f. év május 13-kán 3020 sz. alatt hozott végzésével < zen végrehajtási folyamodványt visszautasította ; miután, az 1868: 54 t. cz. de az előbbi törvények szerint is a számszék birói hatáskörrel felruházva, s ekkép oly itélet hozatalára, melyben számadásból eredett, s általa megalapitott ö-szegnek megfizetésére az illetőt végrehajtás terhe alatt kötelezhette volna — jogosítva nem lévén, a kért végrehajtás el nem rendeltethetik, hanem a megalapított összeg birói uton leendő megítélésének érvényesítése végett perrend szerinti eljárásra utasittatik." Ez ellen felperes a 297. §. 1. s 18 p. alapján sem. panaszt nyújtott be, mert a számszék Ítélete jogerejü s a polg. tszék nincs jogosítva a végrehajtás megtagadásával egy vele hasonfoku tszék ítéletét érvényen kivül helyezni. A Semmitőszék e panasznak helyt adott, s a polg. tszék neheztelt végzését a 297. §. 18. p. alapján megsemmisítette s utasította hogy a kért végrehajtást elrendelje; „mert az 1869 évi május 28-án 213/238 sz. a. kelt itélet Somogy megye állandó polg. törvényszéke, illetőleg ennek egyik birói osztálya által hozatott, s miután ezen itélet minden törvényes kellékekkel el van látva s jogerőié is emelkedett, az annak alapján kért végrehajtás ez esetben megtagadható nem volt" (1871 aug. 23. — 9743 sz. a.) *)ASemmitőszék ezzel ellentétes elvet nyilvánított a Kudcsa— Fodor ügyben 1870 — 1871 sz. határozatában, melyet lapunk 1870 évi 93 ik számában közöltünk.
