Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 61. szám

243 Semmitöszéki döntvények. A tékozlás miatti zárlati ügyek a polgári bíróságok hatósága alól nincsenek elvonva. A 337. §. csak az előbbi zárlali eljárást tartotta fenn, s nem a közigazgatási hatóságok ebbeli illetékességét is. Gaál Dénes, mint kiskorú gyermekei képviselője — neje szül. báró Pongrácz Matild ellen annak összes öröklött javaira tékozlás okából zárlat elrendeléseért folyamo dott Somogy megye tszékéhez — mely a kellő vizsgálat befejeztével, a zárt patiaszlott nő javai felére elrendelte végzésileg. Mindkét fél felebbezése folytán az ügy a kir. táblához terjesztetett — az azonban az eljárásban hivatalból észlelendő sem. esetet vélt találhatni. Mert panaszló férj kérelmét nem gyermekei köteles részének az or.-birói szab. 4. §-sa értelmében zárlat általi biztosítására intézte, és nem is a perr. 324. s köv. §§. szerinti zárrendelést kért, hanem neje összes öröklött javaira tékozlásból kért zárlatot rendeltetni. Ez esetben azonban a perr. 337. §-val hatályában fentartott eddigi, az 1723. 48. t. cz. rendeletein alapuló törvényes eljárás szerint a panasz megvizsgálása, tékozlónak nyilvánítás, s a zár ez alaponi elrendelése, nem a birói, hanem a törvényhatóság közigazgatási körébe tartozik. Ésigyatszék, midőn jelen kérvény elintézésébe, a rövidleges közigaz. vizsgálat elrendelésébe s e feletti birói határozathozatalba bocsátkozott, a perr. 297. §. 2. p. s8. §. szerinti semmiséget követett el, mi 304. §-ként hivatalból tekintetbe veendő. A Semmitőszék az ügyiratokat a kir. táblához azzal küldötte vissza további szabályszerű eljárás végett; „miszerint a Semmitőszék a tékozlás miatti zárlati ügyeket a polgári bíróságok hatósága alól elvonhatóknak nem találja; tekintve, hogy a perr. 337. §-sa az ily zárlat elrendelésére nézve csak az előbbi törvények szerinti eljárást tartotta fenn; s nem egyszersmind a közig, hatóságok illetékességét is." (1871. június 15. — 6489. sz.) Az italmérési jog csonkításából vont követelések közigazgatási s nem birói útra tartozván, az aziránt beadott keresetek s ezeket követett törvénykezési eljárás a bíróság által hivatalból beállítandó, habár e miatt a felek kifogást nem lettek is. Bleier Izrael s Berkovics Ignácz mint felperesek — Fóri Gábor s társai ellen 75 for. rega le cso n k itás s jár. iránt Szatmár megye illető szolgabirájáboz 1869. év jul. 21-kén keresetet adtak be, melynek folytán a szolgabi ró a tárgyalás befejeztével 1869. okt. 25-kén 794. sz. a. ítéletet is hozott, alpereseket a keresetben elmarasztalván. A kir. tábla ezen felebbezett ügy vizsgálatába szinte belebocsátkozott és 1871. febr. 14 kén 12,054. sz.a. kelt Ítéletével felpereseket keresetüktől elmozdította. Ez ellen ismét felperesek élvén fellebbezéssel, az ügy a legf. Ítélőszék elébe került, mely azt a 304. §. értelmében és a 297. §. 2. p. alapján aSemmitőszékhez áttette; minthogy a belügyminist. 1868. jul. 7-én rendeleteként ily természetű ügyek megvizsgálása s elitélése nem p res eljárás, hanem közigazgatási intézkedés tárgyát képezi. A Semmitőszék az eljáró első bíróságnak s a pesti kir. táblának fentebbi ítéleteit, az azokat megelőző peres eljárással együtt a 297. §. 2. p. alapján megsemmisítette ; „mert az italmérési jog gyakorlatát szabályozó törvények s fennálló törvényes gyakorlat értelmében az ily ügyek megvizsgálása és elitélése, a mennyiben az uri jog csonkítására és az a körül elkövetett kihágások büntetésére vonatkoznának, — nem peres eljárás, hanem közigazgatási intézkedés tárgyát képezi: a mennyiben tehát jelen esetben felperesek keresetet nyújtván be, ezen ügy le is tárgyaltatott, és itéletileg befejeztetett, az eljárás a perr. 8. §. értelmében bíróságilag azonnal beállítandó lett volna, habár a felek e miatt az eljárás folyamában, kifogást nem tettek is, mely törvényes intézkedés azonban elmulasztatván, mindkét bírósági határozatot és eljárást, miután ez ügy a polgári bíróság hatósága alá éppen nem tartozik, a 297. §. 2 s 3-ik p. és a 304. §. alapján megsemmisitteni kellett." (1871 június 21. — 7173. sz. a.) A peressé volt hagyatékra a biztosítás hivatalból rendelletvén el (588. §.J ezen birói intézkedés ellen kifogások £344. §.) nem használhatik. Néhai Vadady Dániel hagyatéka peressé válván, s vagyonbiztosítása s kezelése iránt az érdeklettek közt megállapodás nem létesülhetvén, az örökösök közül Vadady Karolina és Juli kértére Maros-Vásárhely városi tszéke 1871. mart. 28. —882. sz. a. végzéssel, eltérőleg a rendes zárlattól, a hagyatéki ház s földekre a zárt hivatalból elrendelte, miután a perr. 588. §. szerint ily esetben a hagyaték biztosítása s kezeléséről a bíróság köteles gondoskodni. Ezen végzés ellen egyik örökös Vadady József kifogásokat adott be, melyeket a tszék 1871. apr. 18-kán 1083. sz. a. végzéssel visszautasította, mivel az oly intézkedés ellen a törvény nem enged meg kifogásokat. Ez ellen Vadady József sem. panaszt adott be; mert a törvény csak az 568. §. eseteiben engedi meg a hagyatékról való birói gondoskodást; jelen esetben tehát az a felek meghallgatása nélkül nem volt eszközölhető; mert a 337. §. folytán, mennyiben a jelen törvéuyben előforduló rendes zárlaton kivül az eddigi eljárás megtartatott, határozottan a kifogások használata nincs kizárva; A Semmitőszék azt elvetette, „mert a tszék által 882. sz. végzéssel a peressé vált hagyatékra elrendelt biztosítás a perr. 588. §. alapján hivatalból rendeltetett el; — miből szükségképen következik, hogy illyetén hivatalos birói intézkedés ellen, a perr. 344. §. szerinti kifogások nem használhatók. Ennélfogva a tszék fentebbi intézkedése ellen beadott kifogásokat, mint az 588. §-szal meg nem egyezőket visszautasítván, semmiséget el nem követett." (1871. jun ius 20. — 6546. sz. a.) Oroszy-Talányi bűnügy az e. b. szolnoki tszék előtt. (Folytatás.) Azon orvosok igen keveset tudhatnak, ha ily egyszerű kérdésben (hogy a rothadásnak indult gyermekhullát a kutyák megehették-e ?) sem tudták feltalálni magukat, mert ha egy gymnasiális tanulóhoz intézik is e kérdést, az erre nem ugy mint a megyei orvosok, hanem talpra esetten és megérthető módon következőleg oldatta volna meg a kérdést: A kutya húsevő állat, ennélfogva természetével már eo ipso m m ellenkezik a huseledel, in61*