Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 59. szám

235 alperes a kereseti összegben eimarasztatott s a végrehaj- | tás foganatosítására kiküldött neveztetett. A kiküldött hiró alperesnek a miskolczi takarékpénztárnál létező s 1000 frtról szóló s alperes nevére irt betéti takarék-pénztári könyvecskéjére vezette a foglalást — mely foglalási eljárás közbevetett alperesi setnm. panasz folytán a Seuimitőszék 1870. évi 1049. sz. a. határozatával helybenhagyatott. Ezután felperes az eljáró miskolczi bírósághoz folyamodott aziránt, hogy a lefoglalt hitel-könyvecskére az árverés elrendeltessék. Az eljáró bíróság azt 1870. decz. 10-kén 1733. sz. a. kelt végzésével elrendelte s ennek következtében a felmondásról a takarék-pénztár igazgatóságát értesítette. Ez ellen a 1 peres ismét sem. panaszt adott be, azon alapon, mert a végrehajtó a perr. 386. §. mellőzésével oly pénzre rendelt árverést, mely annak alapjául nem szolgálhat. A Semmitőszék azt el vetette „mert a hitelintézetek s takarékpénztárak oly közpénztáraknak, melyekró'l a perr. 3S6. §-ban van említés, nem tekintethetvén, jelen esetben a 387. §. rendelkezése alkalmazandó, mely szerint a végrehajtató kielégítése árverési eladás utján is eszközöltethetik; az eljáró biró tehát ez esetre a 386. §-ban körül irt eljárást nem alkalmazva, a 297. §. 1. p alá sorozható semmiséget el nem követett." (1871. jan. 17. — 13747. sz. a.) Oroszy-Talányi bűnügy az e. b. szolnoki tszék előtt. (Folytatás.) Ezek szerint sem a gyalázattóli félelem, sem a h aszonlesésnek az állítólagos tett indokául való bizonyítása nem sikerülvén, söt ezen körülményekre nézve még a gyanú sem állitathatván elő, még a tiszti felperes sem tartotta lelkiismeretével megegyeztethetőnek a halál előtti körülményekre való reflectálást ez ügy megítélésében. De én szükségesnek láttam elmondani ezeket azért, hogy kitűnjék : mennyire igyekezett Csongrádmegye törvényszéke Oroszi ellen gyanuokokat minden dologból s minden áron kierőszakolni. Talányira vonatkozólag a vizsgálat során azzal iparkodtak a gyilkossági szándék bizonyítékát előállítani, hogy érvül hozatott fel, miszerint: az alkalmas helyiségről, ápolásról, bábáról, dajkáról nem gondoskodott, ruházatot a szülendő gyermek részére nem készíttetett, — gonosz szándékának elpalástolására Dr. Kreutzer szülész-orvosnak, daczára,— úgymond — annak, hogy tudta, miszerint az fürdőben van, Szolnokba táviratozott, s a feladási jegyet jól eltevén, a vizsgálat alkalmával mohósággal előmutatta. Valóban furcsa érvelés és nem kevés valótlanság van ezen önkénytes feltevésekben; 8 ha nem törvényszékről volna szó, — melyről minden körülmények között csak tisztelet hangján szabad megemlékezem , — azt mondanám hogy : „eszeveszett logica." Hogy az első öt állítás merőben valótlan, — igazolják Sárosy Pál, Sárosy Pálné és Fejér Lá9zlóné. — Dobosy J. alkalmas szobában, jó ágygyal, gondos ápolással el volt látva. — Bába volt mellette, nem ugyan okleveles, de olyan, a ki több év óta gyakorolja azon vidéken a bábaságot. Nincsen és nem is lehet minden pusztán okleveles bába; sőt nagyobb helységek is vannak hazánkban, hol az okleveles bábákat nélkülözni kell. Ezt a csongrádmegyei orvosok által kiállított szakvélemény is elismeri, de a tapasztalás is igazolja. Egyébbiránt egy több év óta gyakorló és oly lelkiismeretes orvos felügyelete mellett, mint Talányi, még akkor is elláthatja a szükséges szolgálatot bármely nem okleveles bába, ha azon helyen lenne is okleveles bába; mert azt csak megengedi a törvényszék, hogy a sebésztudor, ki évtizedek óta gyakorlatilag és elméletileg műveli az orvosi és sebészi tudományok ismeretét, — fog mindig oly ügyességgel eljárhatni a segélynyújtásban szülő nő körül is, mint egynéhány hónapig egyetemi előadást hallgatott nő, a ki ez alatt is csak a szülészet raechanicumával ismerkedhetik meg. Nincs is büntető törvénykönyv Európában, mely a nem okleveles bábák alka'mazását büntetés súlya alatt tiltaná. Dajkáról és gyermekruháról is történt gondoskodás, araint azt hiteles tanúvallomásuk igazolják. A mi végre a Dr. Kreutzerral történt táviratozási illeti, ezt hibául felróni Talányinak, vagy azt ellene gyanuokul felhasználni — már több az animositásnál, az már a szó szoros értelmében vett lelkiösmeretlenség! Hát mivel van az igazolva, hogy Talányi tudta, miszerint Dr. Kreutzer fürdőben van? — Kun-Szt.Márton távol van Szolnoktól s Dr. Kreutzer minden szakképzettsége mellett is nem oly hires egyén, hogy fürdőbe menetelét mint valami fejedelem vagy nagy diplomatáét a hirlapok közöljék. — Tény az, hogy eme körülmény, miszerint Talányi tudta volna Dr. Kreutzernek fürdőben létét, — mivel sincsen igazolva, ellenben Sárosi Pál és neje vallomásából kitűnik, hogy Talányi a fegyverneki állomásra való menetele előtt még ebéd elkészítését is megrendelte maga és az érkezendő szolnoki orvos száraára. A tiszti ügyész is belátta ezen ferdítések roszakaratuságát s azért teljesen mellőzi is azokat, nem óhajtván mások kedvééi t terhelni ilyenekkel saját lelkiismeretét. Lássuk már most, hogy Dobosy Jusztina halála után történtek-e oly dolgok, melyek önmagukban véve egyenként vagy összegükben a gyilkosság bűntényére következtetést vonni engedhetnének. Talányi beir a turkevi lelkészhez és orvoshoz, — intézkedést tesz Dobosy Jusztina és gyermeke tisztességes eltemetése iránt. Ezen leveleiben a halál okául fáróli leesést, alhasdaganatot, méhrákot mond. Utóbb pedig Szentesen 1868. évi július 12-én Oroszinak, hogy elhunyt sógorcéja részére requiemet tartathasson, ideiglenes magán-bizonyítványt ad, keltezve KunSzt.-Mártonból, melyben szinte fároli leesést és hasdaganatot ad elő a halál okául s a szülést ebben is elhallgatja. — Valóban szörnyűséges dolgok! — Azt mondták erre a vizsgáló közegek : na, ez már fényesen bizonyítja, hogy minden igaz, a mit Dobosy Jusztina rejtélyes haláláról suttogtak a nyelvek, mert hát Talányi nem mondta meg ezen leveleiben azt, hogy Dobosy Jusztina szült egy törvénytelen gyermeket. Ezzel megfosztani akarta a rósz. nyelveket attól az élvezettől, hogy egy közbecsülésben álló családot rágalmazhassanak és gyalázhassanak. Ez rendkívüli merénylet a vidéki varosokban honos pletykamánia ellen. —Ennél fogva fényesen be van bizonyítva, — nem az, hogy tehát igaz, mikép Dobosy J. szült, hanem hogy azt Oroszi teherbe ejtette s aztán Talányival egyetértőleg a szülés alkalmával megölték, megmérgezték, vagy Isten tudja hogyan, de bizonyosan természetellenesen véget vetettek életének. Ha valami érvelés kirívó sületlenségét akarjuk illedelmesen kifejezni, azt mondjuk : „B a c u 1 u s in angulo, ergo pluit" 8 ez a fentebbi észjárásra nagyon is reá illik, mert a mily indokolatlan és észszerütlen hinni, hogy „mert a bot szegletben áll, tehát eső lesz," — épen olyan és egy cseppet sem kevésbé észellenes azt következtethetni a szülés elhallgatásából, hogy az illetőnek természetellenes módon kellett kimúlnia. Eltekintve azonban attól, hogy itt az összefüggés egy hajszála sem létezik a törvénytelen szülés elhallgatása és Dobosy J. állítólagosán természetellenes módon történt halála között, — szemérom nélküli 1-lket!en*ég, még csak követelni is azt, hogy az orvos ilyen titkokat, melyeket egy tisztességes család becsülete 59*