Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)
1871 / 55. szám
Pest, 1871. kedden jolius 18. 55. szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Dehreczeni, eperjesi és temesvári ügy védegylet közlönye. Tartalom : A szatmármegyei ügyvédegylet észrevételei az, ügyvédi rendtartás' féle kormányjavaslatra. — A pesti kir. tábla ügykimutatáaa. — Semmitőszéki döntvények A szatmármegyei ügyvédegylet észrevételei az ,ügyvédi rendtartás'-féle kormányjavaslatra. (Folyt.) V. FEJEZET. Ügy védj elöltek. 47. §. Az utolsó sorban e helyett: „egyike is" „bármelyike" teendő. VI. FEJEZET. Ügyvédi kamarák. E szó helyett „kamara" annyiszor a mennyiszer előfordul mindenütt „testület" teendő. 53. § A második kikezdés helyett ez teendő: „Az egyes testületek székhelye s kerületeinek a törvényhozás által leendő meghatározása végett oda törvényjavaslat terjesztendő. Indok. Az ország minden részéből egybegyűlt törvényhozók, bővebb ismeretével bírhatnak a helyi viszonyok, érdekek és szükségeknek s ez okból czélszerübben s jogosabban intézkedhetik ez ügyben a törvényhozás, az igazságügyminister meghallgatása után. 54. §. A második kikezdés igy módosítandó: „Egy ügyvéd sem lehet több ügyvédi testületnek tagja." Indok. E kifejezés szabatosabb. Az 54. §. után teendő a 60, 61., 62. §. Indok. E beosztás czélszerübb, mert az egymásutánt jobban szem előtt tartja. 62. §. így kezdendő: „A közgyűlés a testületnek összes tagjaiból áll, elnöke a választmányi elnök." A 62. §. pontjai maradnak, a 7-ik pont elébe jön e helyett: „törvénykezés és ügyvédség terén," „a törvényhozás és különösen a törvénykezés terén." A 62. §. után ujabb számozással jön az 55., 56., 57., 58., 59., 63., 64., 65, 66., 67. §§. VII. FEJEZET. Az ügyvédek felelősségéről. 72. §. Kihngyandók e szavak: „az ügyvédi kamara vagy a kir. törvényszékek utján." Indok. Midőn törvény szabályozza az ügyvédi kötelességek megsértése feletti bíráskodás illetőségét, akkor nem szükség szabad választást engedni az igazságügyministernek arra nézve, hogy a bíráskodást tetszése szerint az ügyvédi kamara, vagy a királyi törvényszékek által gyakorolja. 74. §. Következőleg módosítandó: „Ha az ügyvéd jelen törvény 18, 20, 23. §§-ban elsorolt kötelesség-szegések valamelyikében vétkessé válik, az illetékes ügyvédi testület által kötelessége teljesítésére szorítandó. A mennyiben pedig a kötelesség-szegés egyszersmind büntető eljárás alá esik, a testület ezen eljárás megindítása végett az iratokat az illetékes fenyítő bírósághoz hivatalból átteszi." Indok. Az ügyvédi kötelesség szegesnek első bírája mindig azon testület legyen, mely az ügyvédek tekintélye, becsülete felett őrködni első helyen hivatva van, s ez midőn rendre utasítja, vagy bünteti is a vétkest, mindig tudni fogja, van-e helye a büntető bíróság eljárásának vagy nincs. 75. §. A 4 ik kikezdés egészen és az 5-dik kikezdés e szavai: „ezen §. eseteiben is" kihagyandók. Indok. A bíró is ember, könnyen tévedhet s ez okból nem lehetne helyes a sértett vagy magát sértettnek tartó és igy könnyen elfogultnak tartható bíróság állal megszabott bírság elleni jogorvoslatot az ügyvédtől elzárni s igy azt a bíró önkényének kitenni. 78. §. E §. végéről e szavak: „ily határozatok ellen fellebbvitelnek nincs helye," kihagyandó és helyette uj kikezdéssel jön: „A pénzbírságokat tartalmazó ügyvédi választmányi vagy bírósági határozatok ellen lönapalatt felebbvitelnek van helye a királyi Táblához." 81 §. Ezen szó: „teljes" kihagyandó. Indok. E kifejezés: „teljes kártérítés" igen tág értelmű s gyakran méltatlan követelésekre is jogosítaná a felet ügyvéde ellenében, raig ha kimarad, a biró minden egyes esetnél megszabhatja a körülményekhez képest a kártérítés igazságos arányát. VIII. FEJEZET. Fegyelmi eljárás. 90. §. A végpontból e szó „végleg" kihagyandó. 93. §. A második kikezdés harmadik sorában e szavak után: „ezen megkeresésnek . . ." ez teendő még: „3 nap alatt." sat. 108. §. Az utolsó sorban e szó után „számítandó" a többi kimarad és helyébe jön: „15 nap alatt fellebbezéssel élhetnek " 113. §. E helyett: „az iratokat betekintheti" jön „az iratokat megtekintheti." Indok. Az ajánlott kifejezés helyesebb. 117. §. A harmadik kikezdés kihagyandó. 118. §. Az a) pont helyett jön: „a) Ha ellene a büntető bíróság által bünperbefogatás rendeltetett el." A b) pont helyett: „b) Ha a felfüggesztés a fegyelmi eljárást rendelő határozat után a feljelentett fegyelmi vétség súlyos voltánál fogva szükségesnek mutatkozik. A c) pontban e helyett: „fegyelmi tanács" „fegyelmi bíróság" teendő. Indok. A javasolt változtatással a teljes szigor mellett némi kímélet is van abban, hogy puszta vádra nem történhetik a felfüggesztés. 119. §• A második kikezdésben e szavak után: „ha a kitörlést" ez teendő: „vagy a joggyakorlati évek meghosszabitását" stb. Indok. A joggyakorlati évek meghosszabbítását kimondó határozat nem tartozik a csekélv büntetések 55