Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 55. szám

218 közé s igy méltán meg lehet engedni az ügyvédjelölteknt k az ily tartalmú határozatok elleni fellebbviteli. IX. FEJEZET. Az ügyvédi ügyködhetés megszűnte. 121. §. a harmadik pontban e szavak helyett: „ha a ll.§-bau"jön: 10. §-ban. A 4. pontban: "ha a 12. §-ban" jön: „11. §-ban," és 7. pont gyanánt jön: „7) Ha a az illetőnek állami rendelkezése utalványoztad k.". X. FEJEZET. Átmeneti intézkedések. 125. §. E §. igy módosítandó: „Mindenki, ki a 2 ik §. pontjaiban foglalt feltételeknek megfelel és a 3., 10., 11. §§. határozatai alá nem esik, az ügyvédek jegyzékébe felveendő." 126. §. Ezen §. helyére jün: „Azon ügyvédjelöltekre, kik a jelen törvény életbe léptekor az eddig fennállott szabályok alapján a joggyakorlatot már megkezdették, e törvényben reájuk vonatkozó intézkedések nem alkalmazandók, hanem ügyvédi vizsgára bocsáttatásuk az eddigi szabályokban kikötött feltételektől függ. Indok. A mostani szabályok szerint gyakorlati pályájukat már megkezdett ügyvédjelöltek irányában nem lenne méltányos a hosszabb gyakorlati időt és a jogtudorságot feltételül követelni, minthogy ők pályaválasztásukkor nem számítottak arra, hogy az ügyvédség megszerzése ily módon meg fog nehezíttetni. A javaslatbani 126. §. lenne 127. §. és igy tovább. Kelt Sza t má ron, a szatmármegyei ügyvédegylet 1871. május 7. tartott közgyűléséből. — Böször mé ny i Elek, elnök. —• Unger Grusztáv, jegyző. A pesti kir. tábla részletes ügykimutatása 1871. januárjúniusról. Legközelebb közöltük a pesti kir. táblának ez év négy hónapjáról szóló ügykimutatását, melyből látható volt a buzgó tevékenység s lelkiismeretes törekvés, a régibb évekből hagyományul átszállott tetemes hátralékot minél nagyobb mérvben eltávolítani, feldolgozni. Most szerencsénk van ezen — oly sok s nehéz akadályokkal küzdő felebbviteli bíróságunknak az imént lefolyt januárjúniusi félévi ügyforgalmát megismertethetni. — Nagy megnyugtatásul szolgálhat, hogy e tábla részéről, annak nagy szakképzettségű s fáradhatlan munkásságú vezetése mellett az első félév befejezésével is oly működési adatokat közölhetünk, melyek a folytonos haladás s állapot javulás bizonyítékaiul tekinthetők. A műit 1870. évről — mint tudjuk — 11647 hátraléki ügydarab jött át ez évre. — Ezen hátralékhoz jan. június folyamában: 25289 polgári — 7217 bűnvádi — 624 úrbéri és 1667. váltójogi uj ügydarab érkezett; öszszesen: 34797 uj db. — A hátralékkal együtt tehát ezen félév alatt: 46444 ügy darab volt elintézendő — melyek közt a polgáriak: 36053 dbot képviseltek. Ezen 46 ezerből június végéig összesen: 40681 db. lett elintézve. A polgári tanácsok 36 ezerből 31 ezerét intéztek el; a bűnvádiak: 7966 ból 7349 dbot; — úrbéri 664-ből 636-tot; s a váltó-jogi tanács 1 761-böl 1691 dbot. — Ezszerint a másik félévre felmaradt hátralék a polgári osztálynál: 5048 db. — büntetőinél 617; úrbérinél: 28 és a váltóinál 70. Innen látható, mikép ha a kir. táblának a régi oly nagy mennyiségű hátralékkal nem kellenék küzdeni — az ügyek elintézése egészen rendes folyamba jöhetett volna. Mert ezen félév összes beérkezett darabjai 34797 dbot tettek — és elintéztetett összesen: 40681 db. Tehát több, mint a mennyi beérkezett Közel 6 ezerrel lett több elintézve. Tehát a beérkezett uj darabokon tul még az 1870. évi hátraléknak is több mint fele el lett intézve. —• Ekként ha a nyári szabadságidő használata nem érvényesítetnék, az év végéig, hason körülmények fenforgása mellett, az összes hátralék fel lenne dolgozva. Minthogy azonban a törvényesen megengedett szabadság idő használatából senkit se lehet kizárni —jó és szükséges lenne más eszközökről gondoskodni, melyek ugyanazon eredményhez elvezethetnének. Tudjuk mikép a legfőbb ítélőszék is — kedvezőbb körülményeiben is csak rendkívüli segélyeszközök által juthatott az elintézések jelenlegi — jóformán currensben levő állásához. A jelenleg előttünk fekvő táblai ügykimutatás, mind a polgárjogi, mind a bűnvádi szakban, a kereseteket, vádtónyeket nemeikre felosztva, és osztályozva, részletesen elősorolja számaik szerint. Ezen nagy gondal és szakképességgel összeállított adatok társalmi tekintetekből is nem csekély jelentőségűek — miért azokat figyelmen kivül hagynunk nem lehet. Vegyük legelőször is a bűnvádi ügyet, melynek törvénykezési nyilvánulásai minden államra s minminden nemzetre kiválóan jellemzőknek tekintendők. — Kiemelendő e részben, mikép míg az erkölcsiség elleni bűntények feltűnően kis számot képviselnek, t. i. összesen 38-at — addig a tolvajlási, s átalában a vagyon elleni és test sérelmi bűnesetek legnagyobb számban jelennek meg — hű kifejezéséül pusztai, nyers, rakonczátlan természetünknek, s a tulajdon szentsége iránti tisztelethiánynak. A te6ti épség elleni merényletek 1205 ügydarabot képviseltek, és ezek közül legtöbbet a súlyos és könnyű testi sértések t. i. közel 800-at — 405 súlyos és 389 könnyű testi sérelem fordulván elő' — melyekhez legközelebb állanak a tettleges bántalmazások 106 — a testi biztonság megtámadásai: 86, — erőszakoskodások 78 — és verekedési vétségek 60. — Ellenszegülési eset 48 — és veszélyes fenyegetés 23 fordult elő. — Jellemző másrészt az is, mikép szülő bántalmazási eset csak 4 jött a tábla elébe; kuruzsolási vádtóny pedig 5; öncsonkitási vád csak 1. A vagyon elleni megtámadások még nagyobb számmal jelennek meg, t. i. 1378 esetben Es ezeknek fele tolvajsági eset t. i. 688; — mikhez a csalások 234 esettel legközelebb állanak. A rablások 41. de a gyújtogatások már 59 esetben jöttek elő. — Birói zártörés 54 — okirat hamisítás 64 — sikkasztás 120 — zsarolás 20 — bankjegy-hamisítás 24 — jövedéki kihágás 36—hamis bukás 6 — és hamis eskü vádesete 32 jött elő. (Vége követk.) Semmitöszéki döntvények. A zálog visszaváltási jog feljegyzését tárgyazó kérelmek iránti eljárásra a perrend szabályai nem alkalmaztathatván, az első btróság peren kivül hozott végzései ellen a perrend