Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 4. szám - A Semmitőszéki döntvények ellentétei s összeütközései 1-2. [r.]

16 periratok mellőzésével a tényállást tisztába hozni — | azért alperes sem. panaszának helyt adni kellett." (1869. nov. 23. 2141. sz.) Hasonló ügyben 4 hó múlva a semmitöszóki határozat ekként hangzik: „A semmisógi panasz elvettetik s az ellenjegyző ügyvéd a perrend 303. §. alapján 20 frt. birsággal büntettetik, mert — az, hogy a felek képviselői a jegyzőkönyvbe magok igtatták be perbeszédeiket, bár szabályellenesen történt is, de semmiségi esetet nem képez. (1870. mart. 12. 1991.) Hasonló ügyben ismét 4 hó múlva: „A semmiségi panasznak hely adatik — mert a perrend 117. §. szerint a tárgyalást, melynél alakszerű periratoknak nincs helye, a bíróság, melyet az 1. §. 2. a) pontjaként megyékben a szbiró esküdt társával együtt képez, tartozván vezetni, s az ügy állását tisztára hozni; miután a jegyzőkönyvből kitűnik — stb. — ezek által lényeges szabálytalanságot követett el." (1870. július 2. 5816. 5817.) A perrend 262. §-a ekként szóll: „Ha a fél, kinek valamely határozat kézbesittetik, olvasni nem tud: a kézbesítő a határozat tartalmát megmagyarázni, s hogy ez megtörtént: a vétbizonyitványra feljegyezni tartozik." Egy ügyben, hol a kereset s idézési végzés az írást nem tudó alperesnek meg nem magyaráztatott, a Sem DÍÍŐszék következő határozatot hozta: „Tekintve, hogy az olvasni nem tudó alpereseknek az idézési végzés tartalma a polg. törv. rendt. 262. §. értelmében a kézbesítést eszkbzlö bíró által megmagyarázandó ós hogy ez megtörtént a vétbizonyitványon megjegyzendő lett volna, — az ekként törvényellenesen eszközlött idézés sat. megsemmisíttetik." (1869. decz. 6. 2536. sz.) Hasonló ügyben később igy határozott: „A semmiségi panasznak hely adatik — mert a kereset kézbesítéséről szóló vétbizonyitvány tanúsítása szerint, a kereset és idézési végzés az irást nem tudó alperesnek a perr. 262. §. rendeletéhez képest meg nem magyaráztatván — az ítéletet megsemmisíteni kellett." (1870 június 21. 5704. sz.) És hisonló ügyben, egy hó múlva, ismét következő határozatot nyilvánított: „Alperes semmiségi panasza elvettetik, mert — miután a kézbesítő a határozat tartalmát a polg. törv. rendt. 262. §. szerint csak az esetben tartozik az illető félnek megmagyarázni, ha az olvasni nem tud, ezt azonban alalperes maga sem állítja, hogy ő a kézbesítőt e körülményről értesítette volna,*) ily körülmény közt az, hogy alperesnek a keresetlevél tartalma nem magyaráztatott meg — semmiségi esetet nem ké pezhet." (1870. jul. 15. 5292.) A perrend 403. §. azt mondja: „az árverés a helyi szokás szerint közhírré teendő s egyik vagy másik fél kívánatára a", általa, vagy ha mindketten kívánnák, az általok kijelölt lapok utján is kihirdetendő." 435. § „Minden érdekeltnek van joga kívánni, hogy az árverési hirdetmény a hivatalos lapon felül az illető vidék közlönyébe is beiktattassék. Ha erre nézve az érdekeltek nem nyilatkoztak és a vagyon értéke 300 forintot meghalad: a hirdetvény a hivatalos lapban három ízben közlendő." Semmitószéki határozat: *) A semmiségi panasz ép ezen indok alapján terjesztetett föl. „A semmiségi panasznak hely adatik s a panaszlott árverési végzés azon része, meiy az árverés hírlapi körözésének el nem rendelését mondja ki, ugy ennek folytán a megtartott árverés is megsemmisíttetik. Mert tekintve, hogy a birtok minél magasabb ároni eladása nem csupán a végrehajtatást szenvedő érdekében áll, s a perrend 435. § a nem egy félről, hanem a felek nyilatkozatáról szól, mihez képest az árverésnek hírlapok utjáni köröztetése iránt mindkét peresfél s különösen alperes nyilatkozata is kiveendő lévén; miután az a 300 frtot meghaladó becsértékü birtok jelen árverezésénél nem történt s alperes eziránt nem nyilatkozott, a 435. §. rendeletéhez képest, az árverés hírlapi körözése hivatalból lett volna elrendelendő." (1869. decz. 9—3707.) Hasonló ügybe későbbi határozata igy szól: „A semmiségi panasz elvettetik, mert a törvk.rendt. 403. §. jogot enged ugyan a felek azon kérelmének előadására, hogy az ingókra elrendelt árverés hirlapilag is közzé tétessék, azt azonban, hogy eziránt a felek meghallgattassanak, sem nem rendeli, sem az a felhozott törvényszakasz tartalmából nem következtethető." Ez utóbbi indokolásban a curiosummal határos az, hogy a feleknek „joguk" van ugyan valamire, ami iránt meg sem hallgattatnak. Ez aztán szép jog! Idézhetnék még több ily ellentétes határozatokat, de a felhozottakkal is czélomat értem; s ám ítéljen a jogi közönség a felett: van-e joga valakinek a perek halmaza miatt az ügyvédeket okolni akkor, midőn aSemmitőszék megbírságolja öt oly panat-z-tétel miatt, melyet más határozataiban maga semmisnek nyilvánított. — Hogy is mondja a költő ? „Küldj egy reménysugárt!" Timkó József. II. Eddig e szaklap ezen rovatában rendesen azon semmitószéki határozatok emiittettek, melyek ellentétesek, melyek egymásnak ellenmondók. Most részemről egy oly enunciatumra hívom fel az illetők figyelmét, mely magával a törvénnyel, annak világos rendeletével ellenkezik. A perrend 301. §-a a kellő időben be adott semmiségi panaszt — akár az első, akár a fellebbviteli bíróságok határozatai ellen intéztetett, — közvetlenül a semmitőszókhez rendeli az ügyiratokkal felterjesztetni. A p. perrendt ezen itt idézett szakaszával ellenkezőleg — az 1869. évi april 29-éu kelt igazságügyi ministeri rendelet 235. §-a pedig a semmiségi panaszt, azon első, — illetőleg fellebbviteli bíróság utján rendeli felterjesztetni, melynek határozata ellen emeltetett. Bátor vagyok a közelebbi előterjesztés után azon kérdést szellőztetni, — váljon a felhívottak közül melyik azon jogi szabály, a melyhez az eljáró bíróságnak magát alkalmaznia kell előforduló esetekben? — Mert sem a p. perrendt. 301. §. az idézett ministeri rendelettel, sem a ministeri rendelet 235. §-a egy másik törvénnyel hatályon kivül nem tétetett? Nem csoda hát, ha ily körülmények közt törvényes alapon, törvénybe ütköző határozatok jönnek létre, mit azonnal példával is igazolandok. Vladár Judith pert kezdett 300 frt. tőke s járuléki iránt Makai Mihály, mint Vladár János hagyatéka tömege zárgondnoka ellen Nagy K^rös város törvényszéke előtt: „Az ügy fellebbezés alá kerülvén, alperes a királyi 4*