Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 48. szám

190 másodbiróság, nem tudni mily forrásból merítve tudo- | mást, a beleegyezést megtörtént ténynek állítja, hogy az Ítéletek melyekre a neheztelt Ítélet egyik főpontja helyeztetik, habár a kincstárnak Brunetti elleni követelését teljesen igazolják, mindazon által a nyert és a semmisitó törvényszék által is helyben hagyott zálogjogot nem érvény telenilhetik, mivel a zálogjog nem Ítélet, hanem végrehajtás által szerezhető, hogy e téves fogalom szerint ily kérdéseknél nem az döntene, ki foganatosított hamarább végrehajtást — hanem ki bir korábbi Ítélettel, eme fogalom pedig a törvény intézkedésébe ütközik. Ugy a semmiségi panasz valamint a felebbezvény a uapokban lett felterjesztve. — Az eredményt annak idejében közölni fogom. Addig is, míg igéretemet beváltandom,azon a kincstári uradalmi ügyészség által fennen hirdetett elv valódisága feletti sajnos meggyőződésnek kelt helyt adnom, hogy a „kincstári uradalom érdeke mindenek felett!" Az egyetem és Sz.-Fereiieziek zárdája közti peres-ügy legújabb állása. (Vége.) Pest város telekk. tszékének közlött végzése ellen a közalapítványi k i r. ügyészség mint az egyetemi alap képviselője f e 1 f o 1 y a m o dássa 1 élt; mert 1-ör bekebelezések a telekk. rend. 84. §. c) pontjaként csak jogerőre emelkedett ítéletek alapján foganatositathatnak, az 1871. martius 14-kén 10,231. sz. a. közlött legf. itélőszéki ítélet azonban mindeddig jogerőre nem emelkedett, miután az ellen semm. panasz adatott be, az tehát a perr. 345. §-ként jogérvényesnek nem tekinthető. — Midőn tehát a bekebelezés a hozott Ítéletek alapján rendeltetett el, a telekk. rend. 84. § sa sértetett megj — ^e egyszei'smind a tényállással ellenkező indokolással teljesíttetett, mert oly ítélet elleti jelentetett ki jogérvényesnek, mely ellen kellő időben semm. panasz nyújtatott be. Miután pedig az ügyigazgatóság fel nem teheti, hogy a telekk. tszék ily tévedést követett volna el, ha a semm. panaszról tudomással bírt volna, s így azt kell következtetni, hogy a semm. panasz a percsomónál nem fekszik — kéri egyúttal az illető tisztviselők ellen a fegyelmi eljárást elrendeltetni. 2-or. Mert a telekk. reud. 121. s köv. §§-ként telekkönyvi kérvényekben a szerzendő jogokat és a telekk. testeket pontosan ki kell jelölni; azon ítéletekben pedig a melyekre a szerzet kérelmét fekteti, sem a telekk. szám 562, sem a szerzet tulajdonjoga megítélve nincs; s ezen ítéletek alapján a tulajdonjog meg sem ítéltetett. 3 or. Mert a hozott ítéletekben az sincs tüzetesen megjelölve, hogy a Sz. Ferencz rendiek mely helyiségek birtokában hagyatnak meg; ennek meghatározása nélkül pedig a tulajdonjogot — de biitokot vagy használatot sem lehet bekebelezni. — Hogy a felsJ bíróság legalább némileg tájékozhassa magát, szükséges megjegyeznie, mikép a 2 •/. alatti térkép szerint a 469 sz. a. ingatlanok négy különböző természetű helyiségből állanak; u. m. o) azokból, melyek az egyetem birtokába soha át nem mentek, milyen a templom; b) azon helyiségekből, melyek a templommal együtt 1850-es évek előtt a szerzet által mint zárdás helyiségek birattak, — a térképen A, #-vel jelölve; c) azokból, melyek az 1850-es években az akkori kormány-közegek által a szerzetnek átadattak s iiyenek a mérnök tanodái s egyébb helyiségek, melyek a térrajzon Ca), Gb) és E) alatti szerint az emeletben betűkkel különböztetnek meg; az É) alatti földszintiek most is az egyetem által használtatván; — és d) azokból, melyek az egyetem által több mint 80 éven át használtattak Fj, Gr), D), H) betűkkel ellátva. A kereset tárgyát csak a 3 pont alattiak képezték, az 1, 2 alattiak azért nem, mert azokat az egyetem csere folytán meg sem kapta; a 4. p. alattiak sem, mert azokat az egyetem szakadatlanul használja, es ezek tulajdonát is képezik. Miután tehát az Ítéletek a szerzetet az általa eddig használt helyiségek birtokában s használatában hagyták meg, kétséget nem szenved, hogy a 4. p. alattiak sem irathatnak át telekkönyvileg a szerzetre; — miből következik, hogy a telekk. tszék midőn a 469. sz. a. ingatlanokat a szerzetre tulajdonjogilag bekebeleztetni rendelte, — világosan a hozott ítéletek ellen cselekedett. 4 er. Mert az 1702. nov. 5-i adomány-levelet a bekebelezés alapjául azért sem használhatni, mert azon okmány nem bír azon kellékekkel melyeket a telekk. rendelet ily okmánytól követel. De nem is lehet azt a hozott ítéletekkel ellentétbe állítani s mintegy ezek fölébe helyezni, mert bármi volna is azon okmányban, miután ezen okmány jogi terjedelmét a hozott ítéletek szabályozzák, ezek pedig a szerzetet csak az általuk használt helyiségek birtokában s használatábau hagyják meg továbbra is, azon okmányt az 562. sz. telekjkönyvben foglalt összes ingatlanok tekintetében tulajdonjogi bekebelezésre többé használni nem lehet. Ezen felfolyamodás következtében — A pesti kir. tábla az első bíróság neheztelt végzését megváltoztatva, felperest abbeli kérelmével, hogy Pest belvárosi szent Ferencziek terén 469. sz. a. fekvő ingatlan tulajdoni lapján e szavak: „az egyetemi könyvtár" — törültessenek, és ezután az adománylevél, felvallások és ítéletek alapján, a sz. Ferencz rendi szerzet tulajdonjoga adomány czimén bejegyeztessék — elutasította. „Mert eltekintve attól hogy telekk. kérvényekben, a szerzendő, átváltoztatandó, vagy megszüntetendő jogok pontosan és határozottan kijelölendők (telekk. r. 122. §.) — felperesi kérvényből azonban az, hogy váljon folyamodó a Pest belvárosi szent Ferencziek terén 469. sz. a. fekvő s a telekk. 562. lapján jegyzett házra nézve a tulajdonkép kitüntetett m. kir. egyetemi könyvtár kitörlését és a sz Ferencz rendi szerzet tulajdonjogának bekebelezését telekkönyvi kiigazítás avagy pedig az általa D. E. és F. alatt mellékelt Ítéletek alapján eszközlendó bekebelezés utján kívánja-e lóganatosittani, határozottan ki sem tűnik; „folyamodót kérelmével elutasittani kellett mert „ha a kérvény telekk. kiigazítás iránti kérelemnek vétetik is, ilynemű kérelemnek helyt adni, avagy az 1855. deczemb. 15-ki Igazságügy-ministeri rendeletben előirt kivételes eljárás megindítását elrendelni nem lehetett, miután egy részről az érintett igazságügy-ministeri rendelet I. Részének határozatai, — melyek csak az 1853. apr. 18-án és 1855. febr. 25. kibocsátott igazs. min. rendeletek értelmében eszközölt helyszinelési munkálatok alapján készült telekjkönyvekre nyerhetnek alkalmazást, — a Pest sz. kir. város területén használatban levő s még 1840. évben készült telekkönyvekre ki sem terjeszthetők; — do más részről ha ezen rendeletnek I. Része a