Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 3. szám - A részvényjegyek átruházásának érvényessége, tekintettel az igazgatóságnáli bemutatás feltételére

12 tositá=nak Ítélethozatal után csak akkor van helye, ha felebbező alperes valami teljesítésre vagy valaminek eltűrésére feltétlenül ruarasztaltatott." (1870. decz. 30 — 13384 sz.) A személyes biróságlól eltérőleg, külön fizetési hely birói illetőségének megalapítására nem szolgálhat, ha azon kitétel ,Zahlőar in Pesth' — az adóslevelet kötelezöleg kiállító adós­nak név aláírása után fordul elő, tehát a nélkül, hogy azon kitételt is aláirta volna. Az általa aláírtnak tekinthető ne 1 levén, sem ellene sem jogutódai ellen bizonyító erővel nem bírhat. Strasburger Mózes Pest bel-Lipót városi egyes bíró­ság előtt Kis-Kőrüsön lakó Roksányiakat, mint Roksányi József fiait s öröküseit 71 írt összegű váltó alapján bepe­relték. A pesti bíróság illetőségének indokolására az szol­gált, hogy a váltón ,Zahlbar ín Pest' kitétel fordul elő. — Alperesek a birói illetőség ellen kifogást tettek, mert néhai Raksányi József nem kötelezte Pestre a váltó kifi­zetését, mert a Zahlbar in Pest utólag íratott a váltóra, más kézvonásokkal, más tintával. Az eljáró egyes bíróság 1870. okt. 17-kén 18735, sz. a. végzéssel birói illetőségét megalapította, mert a váltó valódisága beismertetett s összegének kifizetése Pestre köteleztetett; alperesek ellenkező állítása, s azon vitatásuk, hogy a Pest fizetési hely utólag Íratott a vál­tóra, figyelembe nem volt vehető, miután ezen felperesi­leg tagadott kifogások valódisága s ama körülmény, mi­kép a váltó kitöltése felperes s néhai Raksányi József között történt megállapodás ellenére történt volna, mivel sem igazoltatott. Ez ellen alperesek sem. panasszal éltek. A Semmitőszék a semm. panasznak helyt ad­ván, az illetőséget megalapító végzést megsemmisítette, a bíróságot illetéktelennek kimondotta, s felperest kere­setével alperesek személyes bíróságához utasította. „Mert alperesek határozottan tagadták, hogy Rak­sányi József — kinek utódaikként, beperelvék, kötelezte volna magát a fizetést Pesten teljesitteni s hogy az adós­levélen tartalmazott fizetési hely annak kiállítása alkal­mával már beírva lett volna — felperes pedig ennek el­lenkezőjét mivel sem igazolta — miután a fizetési hely megalapítását czélző ,Zahlbar in Pest' szavak Rak­sányi József neve után fordulnak elő s így általa alá­írva nem le^én, ezen hiány miatt ellene, tekintve jogutód­jai ellen nem bizonyítanak". (1870. decz. 31. 13735 sz.) Azon körülmény, hoqy a kártérilés terményekben okozott károsodás folytán követeltelik, a kártérítési kereset lermésze tét meg nem változtatja. Ily keresetek tehát 300 frlig sommás peruira, egyesbiró­ság hatáskörébe tartoznak. Lórik G-yUrgy, Nógrádmegye, szécsényi járás főszol­gabírójához sommás keresetet adott be Lőrik Pálné ellen bizonyos 300 frtot nem haladó kár megtéritése végett; előadván, mikép Lőriknétől bizonyos zsellér belső telket ( s külső illetményeit, a rajtok levő terménnyel együtt 1869. decz. ö-kén megvette; minek daczára Lőrikné a kérdéses zsellértelken tei mett terményeket s a házhoz tartozó különbféle ingóságokat önhatalmúlag elhordatta s elhasználta. Alperes tárgyaláskor a birói illetőség ellen tett kifő­gásokat, mert állítólag felperes keresetét az adásvevési szerződésre alapította, melynek betöltése pedig nem tar­tozik sommás perutra; továbbá felperes függő-termést követel, mi az ingatlan tartozékát képezvén, mint dologi jog sommás bíró bíráskodása alá nem tartozik. Felperes részéről megjegyeztetett, mikép az adásve­vési szerződés csak a tulajdonjog kitüntetése végett mel­lékeltetett, és a kereset nem arra, hanem a perrend 93. §. értelmében az elvett hasznok megtérítésére alapíttatott. Az eljáró bíróság 1870. nov. 10-kén 376. sz. a. kelt végzésével alparesi kifogásoknak helytadva a birói illetőséget leszállította s felperest rendes perutra utasí­totta azon indokból, mert felperes keresetének tárgyát ingatlanság tartozékai képezik, mire nézve sommás bíró­ság illetékesnek nem tekinthető. Ez ellen felperes sem. panasszal élt, mint­hogy a 93. § a) pont szerint az egyesbiró jelen esetb n illetékes, miután nem a függő termés, hanem az elhnrz­nált termények — s egyébb ingóságok értéke követelte­tett, minek megbirálása sommás perutra tartozik. Kül i­ben is a függő termés csak addig tekinthető jogilag in­gatlannak, mig az a földtől nincs elválasztva; s mihelj. ez megtörtént s a földről elhordatott, megszűnik ingatlan lenni. Az illetőséget tehát nem lehetett volna leszállitani, még akkor sem, ha az elválasztott függő termés termé­szetben követeltetett \olna is. A Semmitőszék e panasznak helyt adott; s a neheztelt végzést a perrend 297. §. 6 pontja alapján meg­semmisítette, és a sommás perutat megállapítván, a bíró­ságot további szabályszerű eljárásra utasította; „mert felperes keresetét kártérítés iránt indittotta melynek összege 300 ftot tul nem haladja; ennél fogva a kereset a perrend 93. §. a) pontja szerént sommás per­utra tartozik; azon körülmény pedig, hogy ezen kártérí­tés terményben okozott károsodás folytán követeltetik, a kereset természetét meg nem változtatja." (1870 decz 15. - 13106 sz. a. ) Csődök : Özvegy DeutschVilmosné szül. Hochstádter Fáni nagyvázsonyi lakos e. Veszprém m. tszékénél bejei. jan. 30. — febr. 1. perü. Mozgay Antal; — Glatz szül. Tho ma Luiza, a Grlatz L. füszerk. czég tulajdonosa e. Pest vároj tszéke'nél, bejei, febr. 8—10. perü. Málics György; — Kohn Károly veszprémi rőfös kereskedő e. Veszprém m. tszékénél, bejei. jan. 30. febr. 1. perü. Kenessey Móricz; — Kazay Rudolf szila>balhási la­kos bagyatéka e. Veszprém m. tszéke által, bejei. febr. 6 —8. perü. Kenesey Móricz ; — Valentinis társa bejegyzett keresk. czég e. Pest város tszékénél bejei. febr. 15 — 17. perü. Perlaki Kálmán • — ifj. C s a p ó V i 1 m o s nagy tengeliczi lakos e. Tolna m. tszé­kénél. bejei. febr. 13—15. perü. Döme János. PeUlót szerkesztő is ki&dó-tuUjdonof SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállá": belváros, kalap-utcza 11 -ik sz. a. 2-ik em. balra Pesten, 4874- Nyomatott Koeti Sándor saját nyomdájában hal-piacz és al-dunasor sarkán 9. sz. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom