Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 92. szám - Eperjesi ügyvédegylet észrevételei a közjegyzői javaslatra. Beküldve az igazságügy-ministeriumhoz [3. r.]

366 kedésfc a közjegyző ideiglenes távollétének, és az általa | különböző helyeken egyidejűleg végzendő sürgős teendőknek eseteire. A 117-dik §. első bekezdésének vége, a mi nézetünk szerint, oda lenne változtatandó, hogy az eredetiben, habár formaszerüen tett kiigazítások, a hiteles kiadványba is ugy Írandók be, s ebben különösen megeinlitendők. A 124-dik §- első tíz szava helyébe mi a „Bárki is tekintse meg az eredeti okmányokat, köteles a kir. közjegyző" szavakat tennők. A 125. és 127-dik §§. végső pontjai teljesen megsemmisítik a kir. közjegyző függetlenségét és tekintélyét. A 128. és 132 — 134-dik §§. intézkedései pedig, melyekhez képest „ő a letéteknek csak ideiglenes őrzője lehet," és „a nála történő letéteményezés a birói letéteményezés joghatályával Dem bir,"csak még inkább sülyesztenék alá az ó állásának tekintélyét. A 154-dik §. harmadik bekezdésének „eszközöljék, és" szavaira következő többi sorai helyébe, a jegyzői intézménynek a bíróságoktól való függetlenítése czéljából, a „ha e részben fogyatkozást tapasztalnak, azt az igazságügyministernek haladék nélkül feljelenteni tartoznak." — szavakat véljük teendőknek. A 156-dik §-t, hasonlólag a közjegyzöség függetlensége tekintetéből, és az általunk, annak helyein, fennebb előadott okokból, egészen kihagyatni kivánnók. A 163-dik §. b) pontjabeli pénzbírságot, tekintettel a biztosítékra nézve a 15-dik §-ban felállított különbségekre, s az azok alapjául szolgáló okokra, Buda-Pestre vonatkozólag 5,000 forintig kiterjesztendőnek, s így a többi székhelyekre nézve is aránylag felemelendőnek, és csak az utolsó osztályú székhelyeket illetőleg 500 forinttal fenntartandónak. Az ugyanazon §. c) pontjabeli felfüggesztési büntetést pedig, miután a büntetés czimén, ha csak a legrövidebb időre is, felfüggesztett közjegyző iránt a bizodalom elenyésznék, teljesen elmellőzendőnek, s annak helyébe inkább az egész biztosíték elvesztését kimondandónak tartjuk. A 183-dik §-ból a ,,kizárólagos" szó esetleg is kihagyandó, miután az a 101-dik §. rendelkezésével is ellenmondásban van. Végezetül: A 185 dik §. „azonban hiteles okiratok kiállítására" szavai helyébe, az általunk sokkal megfelelőbbeknek tartott „azonban uj hiteles cselekvényekre" szavak lennének teendők. A mint tehát a fentebb előrebocsátott általános észrevételeinket figyelembe ajánlani bátorkodtunk: ugy ajánljuk az igazs. ministerium figyelmébe az itt elsorolt, nagy részben azonban csak esetleges, különös megjegyzéseinket és kifogásainkat is. Melyek után magunknak „a közjegyzői dijakról" szóló törvényjavaslat iránti észrevételeink legközelebbi előterjesztését fenntartva, maradunk stb. stb. Eperjesen 1870-dik évi November 1-én. — alázatos szolgái az eperjesi ügyvédi egylet, Hodossy Ede s. k. elnök, és Schulek Grusztáv s. k. előadó által. Legfőbb itélöszéki döntvény. (Á Szirraay hitbizományi ügyben.) (Vége.) A kir. tábla már előbb közlött végzése ellen özvegy gr. Szirmay Istvánné ugy is mint kiskorú gyermekei gyámanyja és gr. Szirmay Sándor ugy is mint kiskorú Szirmay Alfréd társgondnoka felebbezéssel élnek. És pedig Szirmayné azért: mert a mint az első szerzőnek s alapitónak végrendelete is igazolja, a kérdés alatti — Bors od-Sárosmegyei javai kizárólag első fiségi hitbizományként hagyományoztatván, halála után azon végrendelettel megegyezőleg azokat örökösei is azon minőségben birták s kezelték a nélkül, hogy akár fi- akár leányágbeli örökösei, ezen javaknak első fiággal egybekapcsolt hitbizományi minőségét valaha megtámadták, vagy azokból osztályrészt követeltek ,volna. Ily minőségben használta azokat felfolyamodó férje Szirmay István Tamás gróf is s ennek végrendelete is ily minőségben rendeli azokat fentartatni. — Ezen hitbizomány lételét csak is a távolabb álló rokonok u.m. Szirmay Ferencz Károly Alajos s leányágról Sz. Aloizia kívánták kétségessé tenni, kiket pedig mint oldalrokonokat s leányágbelieket osztályrész nem is illetné, ha a javak nem lennének is hitbizományiak; és pedig, mert azonkívül hogy az első szerző ezen javakat fiágra szabályozván, a-.ok szétdarabolását végrendeletileg megtiltotta felfolyamodó férje végrendeletileg szinte igy rendelkezett, a kérdéses összes ingatlanokat kiskorú fia Alfrédra hagyván. Ily értelemben fejeztetett be perenkivüli hagyatéki eljárása: vettetett ki a 20,000 frt. örökösödési százalék. És ily értelemben kötött Sz. Aloizia örökségi illetékének teljes kielégítésére nézve 1858-ban egyességet, melyben minden, még utóöröködhetési jogáról is végkép lemondott. — Ezen javak a telekk. helyszínelés alkalmával is elsőfiségi hitbizományként lettek bevezetve, a nélkül, hogy a hirdetményi határidő alatt az ellen a most igényt tartók közül bárki is felszólalt volna. — A hitbizományi miséget igazolják a régibb osztálylevelek is, és Sz. Aloiziának 1858-ban kötött transactionális levele s az 1696. évben kelt királyi jóváhagyási oklevél. — Végre ha e javak adóságokkal terheltettek is, ez nem gátolja a hitbizomány fennállását, a mennyiben e javakban létezett ingósági befektetések s azok évi jövedelmei az előált csekély terheket mindig fedezheték. Szirmay Sándor pedig felebbezését következőkre alapította: mert azon kérdés, hogy az 1857-ben elhalt Sz. István Tamás után maradt hagyatéki javaknak, az 1696-ki diplomában s az 1711-ki végrendeletben felá-litott javakkal való azonossága kimutatva nincs — s a tárgyaláskor külön vitatva nem volt, — de szükséges sem volt — ezen kérdés a család tagjai előtt ismert dolog volt. Mert az 1829-ki osztály a terhek tekinteteben kellőleg intézkedett, s a javaknak adóságokkal terheltetése annál kevésbé lehet indok a majorátus megtámadására, minthogy ezen érvet az ellenfelek tárgyaláskor fel nem hozták, — különben azt a család levéltárában létező osztálylevelekkel azonnal lehetett volna megezáfolni. Figyelembe veendő az is, hogy ezen hitbizomány mint ilyen már 150 év óta fenn áll. Ezen fellebbezések folytán ez ügy a legf. Ítélőszékhez feljővén, általa 1870. május 3-kán 103. sz. a. kelt végzéssel, az a semmitőszékhez tétetett át, annak eldöntése