Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 1. szám - Magyar jogászgyülés [1. r.]

az előzetesség alapján illetékessé vált felső járási szbirósághoz áttétette. (1869. nov. 10. — 2219. sz. a.) Semmiségi panasznak nincs helye a biztosítási kifogások alapján feloldó végzés ellen. Az csak a biztosítási kérvényt elutasító határozat ellen fogadható el. C297. §. Í8.J Az előbbi esetben nevezett F. és W.Dávid közti ügyben mint említtetett,a biztosítás a Nyitram. szolgabiróság által elrendeltetett s foglalás által foganatosíttatott. Ez ellen azonban W. Dávid kifogásokat adott be, melyek alapján az eljáró bíróság biztosítást feloldó végzést hozutt — (aug. 19-én 472. sz. a.) az összeirt tárgyakat a birói zár alól felmentvén. Kérvényező ezen végzés ellen sem. panaszt adott be; mert a pert 344. §. szerint a biztosítás csak akkor feloldható, ha bebizonyittatik, hogy a követelés előbb biztosíttatott. A követelés lejárta — mire alapíttatott a szbíróí végzés, újból nem igazolandó, miután az a biztosítást elrendelt végzésben már elismertetett. A Semmitőszék határozata: „A semmis, panasz elvettetik ; mert semmiségi panasznak a perr. 297. §. 18. tételeként csak a biztosítási kérvényt elutasító s nem egyszersmind a biztosítást kifogások folytán feloldó végzés ellen is van helye; különben, hogy a megejtett eljárásban alaki sérelem követtetett volna el, nem is állíttatott." (1869. dec. 2. —3807. sz. a.) A végrehajtás korlátolása, vagy felfüggesztése iránti keresetek csak a marasztalt fél s nem bár igénykeresetre jogosított harmadik személy által is benyújtható, [perr. 374, §.) E felett hozott végzések ellen minden perorvoslat ki van zárva. lk A végrehajtási eljárás ingóknál megsemmisítendő, ha az dákr0' oiróság foglalás után azonnal hivatalból az árverést kiJ8a?; ha az igények beadására vonatkozó felhívást egészen mellőzte ; ha 300 frt. értéken túl a hivatalos lapbani hirdetés el^ulasztatott. K. Adolf rimaszombati 1 -kos G. Éliás és neje ellen hz illető szbiróság előtt 5500 for. tőke s jár. iránt f. év rokt. 15-én pert indítván, a tárgyalás befejezte után alperesek elmarasztattak s ellenük f. év okt. 25. a kielégítési végrehajtás elrendeltetett és f. év okt. 26-kán 1227. sz. a. -kelt végzéssel a lefoglalt ingóságok árverezésére nov. 3. fa köv. napok tűzettek ki, — de az igényekre vonatkozó felhívás mellőzésével. Az árverési hirdetmény R.-Szombat város és a szbiróság területén körözvény által kihirdettetett és a hivatalos helyiség kapujára kiszegeztetett — a hírlapi közzététel mellőzésével. Ez alatt Schön s Krausz pesti nagykereskedők az árverés felfüggesztése iránt keresetet adtak be, mi iránt tárgyalás tartatván, panasztevők keresetükkel elutasittatak; mi ellen felebbezést nyújtván be, az szintén elvettetett s ez ellen semm. panaszszal éltek. Hasouló keresetet adott be az árverés ellen Büchler kereskedő is, mivel az hasonlóan elutasittatott. Miután igény keresetet egyik sem adott be, az árverés foganatosíttatott. Utóbbi azután semmiségi panaszt adott be a foganatosított árverés ellen. A Semmitőszék által határoztatott: „Schön és Krausz hitelezők részéről emelt semmiségi panasz elvettetik; „tekintve, hogy a végrehajtás korlátolása vagy felfüggesztése iránti kérelem a perr. 374. §. értelmében a marasztalt fél által nyuj tatthotván be, az ilynemű ügyekben hozott érdemleges végzés ellenében minden perorvoslat kizárva van; következve a folyamodók által közbetett felebbezés helyesen utasíttatott vissza; „ellenben Büchler Dávid sem. panasza folytán az eljáró szbiró által f. óv nov. 3-án foganatosított árverési eljárás minden következményeivel megsemmisíttetik, az eljáró szbiró utasíttatván, hogy a perr. 468. §-ként mindenekelőtt az igények beadására határnapot kitűzvén annak lefolyta után a kifejlendőkhöz képest a perr. értelmében járjon el; „mert a perr. 402. 464. §§. rendeletéhez képest, ha a végrehajtás csupán ingókra intéztetik, végrehajtó köteles az igénykeresétek beadására a foglalás napjától számítandó 15 napi határidőt kitűzni, erről az ismeretlen igénylőket hirdetmény utján értesíteni, és ha a lefoglalt tárgyak becsértéke 300 ftot meghalad azt a hivatalos lapban 3-szor közzétenni és csak ezen határidő lejárta után, ha igény nem jelentetett be van jogosítva az árverést hivatalból elrendelni foganatosítani. Miután az eljáró szbiró a törvény ezen feltétlen rendeleteit teljeseik mellőzte, és a törvény által megszabott határidőket meg nem tartotta, hanem a teljesített foglalás után az árverést azonnal hivatalból kitűzte, oly semmiséget követett el, mely a perr. 297. §. 1-ső s 12-ik pont értelmében bármely érdekelt fél kérelmére az egész eljárás megsemmisítését vonja maga után. (1869. decz. 17. — 4146. sz. a.) „Magyar jogászgyülés." A soproniügyvéd-egylet már jóval ezelőtt megkereste a buda-pesti ügyvéd-egyletet egy „országos ügyvéd-egylet" létesítése iránt, az eszmét magáévá téve a buda-pesti ügyvédi-egylet, f. hó 20-ra értekezletet hivott egybe, azonban nem „országos ügyvédegylet" alakulása, hanem „jogász gyűlés" egybehivása czéljából, mi végre alapszabály tervezetet is készitett. Az egyleti választmányon kívül megjelentek: Melcz István, Kiss András, Szalay Ágoston, Daruváry Alajos, Wenzel Gusztáv, Gerlóczy Gyula, maga az igazságügyminiszter pedig levélileg jelenté sajnálkozását afelett, hogy az országgyűlés ülései miatt meg nem jelenhetett, kifejezvén örömét az eszme körüli beingolkodás felett és óhajátannak mielőbbi életbe léptetése iránt. Megjelentek a kaasai ügy védegylet részéről Ruzsinkó, Zahornátzky, a soproni részéről To msich Bertalan és Bognár Géza, a kecskemétitől Gáspár Lajos, az esztergomitól Lósy Tivadar. (Folytatás.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 f negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2 ik em. balra Pesten, 18G9. Tiyomatott Kocsi S á n d o r saját nyomdájában Hal-pinci és al-dunasor sarkán 9. st. a.