Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 2. szám - Felsőbb itélő székeinkről [2. r.]

Pest, 1870. péntek jan. 7, 2. szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartalom: Felsőbb itélő székeinkről. — Semmitöszéki határozatok. — Magyar jogászgyülés. Felsőbb itélö székeinkről. Osvald kir. táblabiró úrtól. (Folytaíás) &^ \ 1 \ t/r \\t*^f /Iöbbeni kir. *-Vtftdtáblát61 A pesti kir. itélö tábla. polgári úrbéri büutető összesen &^ \ 1 \ t/r \\t*^f /Iöbbeni kir. *-Vtftdtáblát61 3.268, —. 695, 3963. szaporodott: miusban 3351, 100, 720, 4171. júliusban 4972, 225, 890, • 6087. augustusban 3576, 148, 897, 4621. septeuiberben 2753, 89, 742, 3584. octoberben 2632, 109, 797, 3538. novemberben 2780, 115, 891, 3786. deczemberben 3096, 193, 967, 4256. összes bevétel 26.428, 979, 6599, 34.006. ebből elintéz-) ülésben 9889, 386, 3262, 13.537. tetett )ülésen kivül 5081, összes elintézés hátralék a tartott tanácsülések száma: 678, 515, 1785, 7381. 14.970, 11.458, 901, 78, 5047, 1552, 20.918. 13.088. 958. 61, 215, ide nem értve a 19 teljes ülést, mely ülésekben öszszesen 147 ügydarab intéztetvén el, ezek általam, miut rövid elintézésüek. az ülésen kivül elintézettekhez adattak. A működött birói személyzet állott 1 elnökből, 7 alelnökből, 48 biró és 10 pótbiróból. A birák száma az utolsó 2 hónapban 2-vel (mivel a harmadik a pótbirókból neveztetett kí, s ennek helye betöltetlenül hagyatott) növekedett. Ezek 7 havi járandósága mintegy 133.231 ft. Azon közép szám, mely a bejött tárgyakból egy-egy előadóra jutott; a polgári és büntető osztályokban 615, az úrbéri osztályban 245. Azon küzépszám, mely az elintézett ügyekből egy-egy előadóra esik: a polgári és bűnügyi osztályokban 370, az úrbéri osztályban 225. Az elintézetlenül maradott perekből egy-egy előadónál van középszámmal véve 233 s az úrbéri osztályban 19. Azon középszám, mely a fentebbi adatok szerint egyegy tanácsülésbeni elintézésre átlagosan esik : 14. Itt azonban meg kell említenem, hogy az ülésekben elintézettek 13.537 összegében számos oly ügy foglaltatik, mely a működés kezdetének első hónapjaiban több tanácsokban, ülésekben adatott elő, milyenek voltak: a felterjesztések és áttételek ; melyek, mint rövid elintézésüek, ülési tárgyat nem képezvén, az utóbbi hónapokban már minden osztályban ülésen kivül intéztettek el; de a korábban, ülésekben elintézett ily ügyek csak az ülésben elintézettekkel annak összegét növelvén, ez | gel nem vehető. Már a november hónapi elintézéseknél, midőn 179 tanácsülésben 2095 tárgy intéztetett el, csak ll7. esik átlagosan egy ülésre. A 13.010 darabból álló polgári és bűnügyi hátralék elintézésére tehát szükséges 1084 tanácsülés. Az összes hátralékot azért kell venni számítási alapul, mivel ebből az ülésen kivül s igy rövidlegesen elintézhető ügyek, valamint átalában az ügyviteli szabályok 59. §-a szerint soron kivül előadandó tárgyak már kiválasztattak, s az összes hátralék ülésben előadandó perekből áll. Ha tehát a büntető s polgári osztályok (összesen 7) állandóan minden munkanapon, és igy havonként egy tanács 24, a két tanács összesen 168 ülést tarthatnának is, a mi a lehetetlenséggel hitáros, — a jelen viszonyokhoz képest a polgári és bűnügyi restantia feldolgozására legalább 6*/2 hónap kívántatnék. A kimutatott adatokból elég volna egyszerűen azon alapos következtetést levonni, hogy ezek szerint az ujon szervezett felsőbb ítélőszékek jelen állapotukban semmi esetre nem hagyathatnak, hanem a bajon segíteni kell, és pedig minél előbb. Azonban épen a segély sürgős volta miatt nem tartózkodhatom, hogy ennek bővebb indokolásába ne bocsátkozzam és a módok iránt is nézetemet ne nyilvánítsam. Egyik leglényegesebb érdeke az államnak, hogy bíróságai közbecsülésben és bizalomban részesüljenek. Habár ehhez mulhatlanul főkeliék: a valódi s teljes belső becsületesség és szakképzettség; mindemellett sem fogják a közbizodalmat kellő mértékben bírhatni, ha az elintézéseknél az igényeknek megfelelő gyors és rendes ügymenetet fentartani nem képesek. Mert a perlekedő felek és képviselőik látják, hogy az ő ügyeiknél több hónapokkal későbben érkezett ügydarabok ki vannak a bíróság kapuján előadás végett függesztve, mig az ő ügyeik folyvást elintézetlenül maradnak; — és miután nem is tudhatják, hogy ezen későbbi ügydarabok az ügyviteli sza^ bályok 59. §.-nak tágmagyarázatú utóbbi pontjai alá esnek, vagy azok alá a felfogás különbözőségénél fogva vonattak, — a perlekedéssel járó kellemetlenségek s költekezés miatt különben is ingerült kebelben könnyen ébred gyanú a birói kegyosztás és e szerint a részrehajlás iránt, mit keservében, sokszor önkéntelenül is, elpanaszolva másoknak, ily módon a teljesen kifogástalan bíróság rövid idő múlva önhibáján kivül elvesztheti a közbecsülést. Mig ekkép a megakadt ügymenet által egyrészről a bíróságok tekintélye s becsülete méltatlanul szenved; másrészről a peres feleknek sokszor igen érzékeny veszteszámit tatván egybe, s igy eredményezi azon nagy átlagos számot (14), mely azonban helyes számítás szerint 12-nél nagyobbra teljesség- 1 ség és költekezés okoztatik, holott ezek perlekedési adó Lapunk előbbi számában megjelent 1-sö ezikk Jogi viszonyaink akadályai czime helyett olva sando: Jogi reformjaink akadályai.