Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 18. szám - A debreczeni ügyvédegylet felirata az igazságügyminiszterhez [1. r.]

72 29. — 10212 sz. a. azon végzést hozta: hogy Moin Demeter és Péter által a becskereki telekjköny vben foglalt ingatlan tulajdonjoga iránt beadott igénykeresetük folytán az 1869 évi 6334 és 9004 z. a. elrendelt árverés felfüggesztendő. Ez ellen felperes semm, panaszt adott be, azt vitatva hogy miután az ő 1500 frt. követelése, melynek erejéig jelen végrehajtás folyamatba tétetett, még 1862 mart. 19kén 1717 sz. a lett az igénybevett ingatlanra bekebelezve, — az igénylök tulajdoni igénye pedig csak 1864 mart. 5-kén lett előjegyezve; — nem gátolhatja ezen igénykereset az árverést. A Semmitöszék határozata. „A semm. panasz elvettetik; „mert Moin Péter s Demeter tulajdoni igénye már 1864 mart. 5-kén feljegyeztetvén, ezen feljegyzés megelőzi a végrehajtató fél javára még csak 1867 évi apr. 17 kén történt végrehajtási zálogjog bekebelezését; — e mellett különbséget nem tesz azon körülmény, hogy a végrehajtató javára ugyanezen követelése erejéig a zálogjog Már 1862 márczius 19-kén bekebelezve volt; minthogy a perr. 472 §-ban „foglaláa" kifejezés alatt a törvény 359 §-hoz képest csak a végrehajtási végzés bekebelezése, nem pedig az adóslevél alapján nyert zálogjog bekebelezése is értethetik (1870 febr. 10 — 627 sz. a). A debreczeni ügyvédegylet felirata az igazságügyniiniszterhez. A polgári törv. rendtartás örökösödési eljárásról szóló VH-ik fejezetének kővetkező intézkedésére van szerencsénk Nagyméltóságod becses figyelmét felhívni, jelesen; Az 580-ik §. rendeli, „hogy : midőn az örökség tárgyait ingatlan javak is képezik, az illető örökösök habár hivatalos eljárás nélkül egyeztek is ki, az illető birtokbiróság előtt igazolni tartoznak, hogy az örökség kizárólag óket illeti". Tehát ama törvény azt rendeli, hogy mind azon örökösök, kik a hagyatéki bíróság közbejövetével mind azok, kik birói beavatkozás uélkü osztoztak meg,az ingatlan vagyon átadását illetőleg telekkönyveztetését az illető birtokbiróságnál tartoznak kérelmezni s ennéi mindenek előtt kimutatni azt, hogy az örökség kizárólag óket illeti. A törvény, — mellőzve az igazságügyminiszteri javaslatnak (388 §.) ide vonatkozó intézkedését — nem határozván meg, mi módon kelljen igazolni az örökösnek az örökséghezi kizárólagos jogot tekintve, hogy az igazolást a különböző birtokbiróságok különbözőleg követelhetik: s követelik is: mindjárt előáll a felek hasztalan költekezése hátramaradása. örökösök, kik biróság közbejöttével osztoznak, a bíróságnak osztály iránti végzésével a birtokbiróság előtt természetesen megtehetik az igazolást. — De azon örökösök, kik birói beavatkozás nélkül osztoznak | meg, mi módon tegyék ezt? — A birtokbiróság tanuknak, kik előtte legtöbb esetben ismeretlenek is, bizonyla| taira nem ád semmit; a keresztlevél meg a kizárólagosságot nem igazolja. Tehát az öröklési jogot utóljára is a hagyatéki biróság igazolványával kell bizonyítani, a mi máskép alig történhetik, mint ugy, hogy az illető hagyatéki bírósághoz folyamodni kell, ez aztán a halálesetet, s az örökösök lételét minőségét megalapítja, s erről bizonyságot tesz. — A törvény 579. §-aban a nagykorúaknak engedett azon kedvezmény tehát, hogy ezek birói beavatkozás nélkül osztozhatnak, az 580. §. azon intézkedése által, miszerint azt, hogy az örökség kizárólag őket illeti az illető birtokbiróságnál igazolni tartoznak mintegy visszavonatik. A baj abban áll, hogy az örökösnek a birtokbiróság hoz, s nem átalában a hagyatéki bírósághoz kell folyamodni, — a mely aztán mind két osztályú örökökösökre nézve megállapítván a megállapitandókat, egyenesen megkereshetné a telekkönyvi katóságokat az ingatlan javak telekkönyvi bekebeleztetése iránt, — különben is a telekkönyvi szabályzat 84-ik §-a hagyatéki bíróságok okmányait bekebelezés alapjául szolgáló közokiratokul jelölvén ki. A törvény azon intézkedése, mely szerint az örökösöknek a birtokbiróságokhoz kell fordulni, ezeknek aránytalan költséget, kipótolhatlan idővesztegetést, s hátramaradást okoz; mert számtalan az eset, a midőn más a hagyatéki, más ismét és több a birtokbiróság, s a midőn az örökös a hagyatéki bíróságnál elintézi ügyét, ha aztán az illető birtokbirósághoz kell folyamodnia, vagy egy időben teszi ezt, a midőn minden okmányt nagy költséggel külön külön mindenik birtokbirósághoz be kell adni; vagy megvárva mig egyik birtokbiróság elvégzi ügyét, s onnan nagy nehezen okmányait visszakapjá azután fordul másikhoz, harmadikhoz sat. Már most ha figyelemhe vesszük, hogy a törvényszerűit mindenik birtokbiróság véghatározat hozatala előtt még 45 napi időt is tüz s hirdet a netalán igénylök jelentkezésére ? ha az utóbbi utat választotta és néhány bir tokbirósággal van dolga,képzelni lehet,mily teraérdék időt vesz igénybe az eljárás. De bár melyikutatjválaszsza is, tekintve, hogy mindenik birtokbiróság a hatáskörébe tartozó iuíratlan vagyonra nézve külön teszi a hirdetést ; mindenik felette költséges, s a csekély értékű ingatlan javak örököseire nézve, alig elviselhető. E tekintetben tehát véleményünk az volna, hogy a hagyatéki javak átadását, s telekkönyveztetését átalában a hagyatéki biróság teljesítené. Továbbá az idézettt törvény 580 §-sa az örökösökre nézve kivétel nélkül rendeli, hogy a birtokbiróság a folyamadó örökösökön kivül netalán létezhető örökösöket 45 napi határidő kitűzésével hirlapilag mindenek előtt idézze meg. (Vége köv.) Felel6s szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra Petién, 1869. Nyomatolt Kocti S án d o r táját nyomdájában Hal-piacz és al-dunasor sarkán 9. ti. a.