Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 77. szám - Hg. Karagyorgyevics per [1. r.]

308 gárositására e három tény.prot. házasság, kath. pap előtt, kath. házasság prot. pap előtt, s vegyes házasság fő befolyással volt, mert az embereket.megtanitá, hogy az állam lehetségessé tesz oly házasságokat, melyeket az egyház üldöz. Az egyház eleinte tiltakozott a beavatkozás ellen, de az államhatalom megtorolta ezt. 1768. egy genfi hivatalnok könyvet irt, melyben az foglaltatik, hogy az egyháznak elévülhetlen joga van a házasságra. Mária Terézia e könyvet a flandriai procureur által elkoboztatta. így mindinkább elvált az egyházi és állami felfogás — mig az állam saját törvényhozására bizta a házassági jog rendezését. Az inditványozó ezután a tudomány viszonyát a házassági joghoz — fejtegeti. A szabad egyház a szabad államban theoriája a házassági jogra alkalmazva annyit tesz: a házasság polgári ügylet, azért az állam törvényei alá esik, csak erkölcsi világára igyekezzék az egyház hatni. Végre inditványozó azt fejti ki, mi oka annak, hogy épen az obligatorius polgári házasságot ajánlja. Ennek előnye a következetes rendezés, alapos ellenőrzés, a házasság nyilvánossága, fentartása a szülök befolyásának, eltörlése a szükségtelen akadályoknak. Egy hátránya van csak: az egyházi ellentmondás, de ez erős a fakultatív házassággal szemben, de vajmi gyenge az obligativ irányában. Wenzel mint előadó méltányolólag szól az indítványhoz, fejtegeti különösen hazai szempontból a vegyes házasságot. Mindnyájan — mondja szóló — ugyanazon hazának vagyunk gyermekei, tehát sem rangosztálynak, sem nemzetiségnek, sem valláskülönbségnek nem szabad köztünk oly választófalat emelni, mely utolsó elemzésben oda vezetne, hogy egy közös anyának gyermekei egymástól elidegenittetnének, melyek az egy hazában mindannyi status in statut eredményeznének. A törvényhozásnak tehát egyik főfeladata, a házassági viszonyokat ugy rendezni, hogy a vegyes házasság a hazában divatozó bármely confessió hivei közt semmi akadályt ne tapasztaljon. Ha pedig az mondatik, hogy ezen czélnak a polg. szükségházasság is megfelelne, azt felelhetni, miszerint ez a polgárok törvény előtti egyenlősége elvével össze nem fér, s hogy a bajok ez által nemcsak mellőzhettetnének, hanem még inkább meggyülnének. Ezek után kéri szóló a szakosztályt az indítvány iránt határozni. Ugyanily értelemben szólnak Bozóky Alajos, Stil ler Mór és Simon Flórent. G-yőry Elek ellenben hoszszasbb beszédben a vallásszabadság és lelkiismereti nyugalom érdekében a facultativ polgári házasság pártolását ajánlja. A gyűlés erre szavazást kivánt, mi foganatba vétetvén, az obligativ polgári házasság egy szavazatellenében elfogadtatott. Hg. Karagyorgyevics per. Ezen nevezetes per, melynek lefolyása úgy biróságaink, mint igazságszolgáltatásunk jellemével, annak önállásával s függetlenségével szoros kapcsolatban áll, Pestváros tszéke előtt sept. 29 én került — oly hosszas időzés után — végre tárgyalás s eldöntés alá. A tszék tagjai: főbiró Bogisics, t9zéki ülnökök: Preiszler, Janitsek, Kádár, Sebestyén. Közvádló Sztrókay, vádlottak védöi; mint előbb — t. i. Funták, Farkas. E pernek tárgyát, történeti kifejlődését olvasóink eléggé ismerhetik lapunknak múlt évi számaiból, melyekben az részletesen lett ismertetve. — Most előlegesen csak Radovánovics Pálnak — e perbeli legjelentékenyebb tanúnak — vallomásait ujitjuk fel olvasóink emlékezetében, mint a melyek e per eldöntésére lényeges befolyással leendnek. Radovanovics Pál szerb ügyvéd az Obrenovics Mihály ellen megindult mozgalomnak, ha nem is feje, de bizonyára jobb keze, kétféle vallomást tett. Az egyik szerinta forradalom és Mihály fejedelem eltávolításának eszméje egyenesen ő tőle származott. Joanovits Vladimirral ennélfogva 1864-ben egy uj alkotmánytervet dolgozott ki, miután a dolgok rendével, s Mihály uralmával, kitől ő is „szenvedett", nem volt megelégedve, s az alkotmányváltozást a haza és közjó érdekében állónak látta. Ez alkotmányterv szerint egy szabad skupstina lett volna összehívandó, mely szabadon állapitotta volna meg az uj kormányformát. Erre nézve azonban szükségesnek látszott, hogy Mihály fejedelem lehetetlenné tétessék. Ennélfogva még ugyanazon évben (1864) Stankovics Fülöpöt és Rodits Stanóet Ivánkára küldte, mely fürdőben akkor Mihály fejedelem tartózkodott, — hogy tudják ki, váljon a hely és körülmények alkalmasak-e a fejedelem meggyilkolására ? E tervből azonban akkor nem lett semmi. 1867-ben ő és megnevezett társai azon gondolatra jöttek, hogy legjobb lesz Mihály fejedelemmel ugy „bánni el", mint a románok Couzával; t. i. Obreuovics Thomaniánál, a fejedelem egyik nénjénél, hova gyakran elszokott járni, őt megtámadni, meglepni, s lemondatni, ha pedig lemondani nem akarna, megölni E terv kivitelére társakat kerestek. Azonban Marics, a társak egyike, azt veté ellen, hogy minek annyi ember életét koczkára tenni, majd agyonüti ő a fejedelmet Topsiderban. Radovánovics Pál bevallja, hogy az ajánlat kedvére volt, de ő nem biztatta Maricsot, hanem azt mondta neki: „ez a te dolgod." Marics erre a gyilkosság végrehajtására kiválasztotta maga mellé Radicsot, Radovánovics Györgyöt éa Radovánovics Szilárdot De a terv végrehajtása sokáig húzódott. Az alatt Belgrádban gyülekeztek a forradalmi társak, kiknek czélja volt a minisztereket elfogni és meggyilkolni s a forradalmat kikiáltani. De Radovánovics Pál meggondolván, hogy a fejedelem ugy is uj miniszterelnököt nevezne ki, s a társakat különben is gyengéknek tartván, e tervvel felhagyott. Ezután gyakran kijárogatott Topsiderbe s látcsővel vizsgálgatta a bűntett végrehajtásának színhelyét Maricscsal gyakran találkozott s szemrehányásokkal illette őt, miért késik oly soka ? Egyébiránt ő, úgymond, nem avatkozik a dologba, tegyenek, a mit akarnak. Terve ez idő szerint az volt, hogy Sztankovics Fülöp és Trifkovics lázítsák fel Belgrádot. Szerbia többi vidékeire kiutazott lázitani és toborzani s ily czélból egy egyénnek 800, kettőnek pedig egyenkint 500 aranyot adott, melyeket neki Karagyorgyevics Sándor utalványozott. Trifkovicsot^Karagyorgyevics titkárát értesitette arról, s kérte, hogy jöjjön vele értekezni Szegedre. De ez, miután ott sokan ismerik, Temesvárra tűzte ki a találkozást, hol értekeztek is. Itt közölte Trifkovicsc3al az általa és Jovannovics által kidolgozott alkotmánytervet s azzal adáát neki, hogy ezt közölje Karagyorgyevics Péterrel, ez pedig irja alá. (Folytatás köv.) felelős szerkesztő és kiadó-lulajdonor SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra Pesten, 1870. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában hal-piacz és al-dunasor sarkán 9. sz. a.