Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 25. szám - A bünvádi biróságok szervezéséhez

98 tartás 297. §. 1. pontja értelmében elvettetik; illető- | leg mennyiben ezen semmiségi panr.sz az 1869. aug. | 25 én bozott 2124. számú végzés ellen is lett intézve, i a 282. §§. értelmében visszautasittatik; mert az árverési kérvényre bozott 1869. aug. 25-kén 2124. szám alatt kelt végzés a polgári tör vénykezési rendtartás 468. §-ában körülirt végzéssel azonosnak nem tekintetbelik; e szerint: ezen végzés ellen közbevetett felebbezés a 285, illetőleg 294. $. értelmében helyesen lett visszautasítva. Véleményem szerint ezen utóbbi végzés felel meg inkább a törvény értelmének; mert igénytelen nézetem szerint, a hivatalbóli visszautasítás értelme csak az lebei, hogy az illető beadvány, a beadó félnek a nélkül, hogy az bármi tárgyalás alá vétetnék, egyszerűen visszaadandó ; s igy a hivatalbóli visszautasítás csak azon bíróságra érthető és értendő, melynél a beadvány beadatott. Mert ha ez azt, a helyett, hogy visszautasítaná, felterjeszti, ez által már tárgyalás jővén közbe, ezen eljárás a hivatalbóli viszszautasitás szelleme és értelmével határozott ellentétben áll. Ezen eset alkalmából azonban nem fojthatom el azon szerény megjegyzést, miszerint igen kívánatos lenne, ha a Semmitőszék — a terhes elfoglaltságai közben is — igyekeznék módot találni arra nézve, hogy elvi kérdésekben, egyenlő határozatokat hozzon ; mert törvénykezési rendtartásunk uj lévén, annál is inkább óhajtandó, hogy főbb törvényszékeink határozatai, előforduló kétes esetekben, irányadóul szolgáljanak; minthogy első bíróságaink nagy része, mai szervezetében, ezt az igazságszol gáítatás érdekében, kétszeres mérvben igényli. A bűnvádi bíróságok szervezéséhez. Tisztelt szerkesztő ur! Jogirodalmunk és törvénykezési állapotunk emelésére irányzott hosszú buzgó törekvései felbátorítanak, a bírósági rendezés iránti ministeri előterjesztést illetőleg — egyedül az ügy iránti érdekből — egy pár jegyzetemet oly végből közölni, hogy azok ügyeletnébresztésül olvasó közönségünk elébe hozatván, elhanyagolt büntető igazságszolgáltatásunk emelését ez uton is, ha csak némileg is, előmozdíthassák. Az első folyamodási bíróságok rendezését tárgyazó t. javaslat a bűnügyekre nézve oly mostohán intézkedik, hogy az ellen fel kell szólalnunk. Ugyanis a bűnügyek tárgyalása ezentúl is kivétel nélkül a polgári ügyek elintézésével megbízott bíróságok hatáskörében meghagyatik, s annak egyik osztálya által lenne elintézendő. Ezen rendelkezés különösen Pest városa területére néz\ e felette czélszerűtlen. Azon körülmények, melyek az ipar és kereskedés főhelyén, a rendkívüli forgalom terén, más törvényhatóságokétól különböző szerkezetű rendőrséget, külön váltó- s kereskedelmi törvényszéket szükségessé teszik, egy Pesten, a polgáritól egészen elkülönített fenyítő törvényszéknek felállítása mellett szólanak. Különösen pedig nem tűrhető azon viszás állapot, mely szerint a törvényszék fenyitő osztálya eddig az elnök által tetszése szerint összeállittatott, ki többnyire a testületnek leggyengébb egyéneit •— kivált, ha a szakosztály vezetést is másra bizta — a bűnügyek kezelésével megbízta. Oly törvényszék, melyre a t. javaslat 30. §-ban előso! rolt nagyjelentőségű bűnügyek megbirálása bizatik, egy I önálló elnököt, változatlan és szakavatott bírákat és segédszemélyzetet feltételez. Ugyanezen okból nem helyesülhetjük a javaslat 8.§-nak azon intézkedését sem, mely az elnököt felhatalmazza a vizsgáló bírákat a jegyzőkből kinevezni. A ki hosszabb ideig fenyitő ügyekkel foglalkozott, s meggondolja, hogy a jegyzők az alig az egyetemből kikerült iíjakból neveztetnek, ama rendelkeüésnek horderejét könnyen beláthatja. A 20. §. a járás bíróságoktól azt követeli, hogy bűnvádi ügyekben bíráskodjanak, s vizsgálatokat is eszközöljenek ! Ez a pesti járásbíróságokra egyátalán nem alkalmazható; ezek már most is hónapokkal előre tűzik ki a határidőket. Hova jutnánk, ha hatáskörük még bűnügyekre is kiterjesztetik. De a törvényszéknek működése ezentúl a királyi ügyészség ellenőrködése alatt lévén, s a felületesség, hátralékok felhalmozása, az ügyeknek kiegyenlítés, feledékenységbe jutás vagy más könnyű módoni elintézése kizáratván, a pestvárosi fenyitő törvényszéknek annyi teendője leszen, hogy annak alakítására nagyobb figyelem fordítandó; — s ha tekintbe veszszük, hogy e város területén három — négyezernyi kihágási esetek fordulnak elő megbirálás végett; egy külön fenyitő járásbíróságnak felállítása is elkerülhetlen. 5. S. Semmítöszéki határozatok. A szölöváltság körüli vitás eljárásban, s különösen az arra vonatkozó birtokbizonyitványok kiadása iránti kérdésekben, semmiségi panasznak, s a semmitőszék hatáskörének nincs helye. Mint a földtehermentesitési, úgy az azokkal hason természetű szőlőváltsági ügyekre is a perrend szabályai nem alkalmazhatók. A kérdéses szölöváltsági birtokbizonyitvány kiadatása iránti eljárás szintén nem tartozik a perrend eljárása alá. Steiner Ádám és Salamon mint Pittoni jogutódaik 1870. jan. 29. Zalamegye tszékéhez folyamodtak aziránt, hogy miután Koppány községében a szőlő váltsági ügy még 1869. sepr. 24. végérvényesen befejeztetett,a részükre megalapított váltságtőkét képviselő kötvények kiutalványoztatása végeit, az 1869. apr. 6. min. rend. IV. Rész 45. §. értelmében nekik a birtok bírósági bizonyítvány kiadattassék, az illető hegyvámos birtokukra semminemű igény vagy tilalom nem emeltetvén. A tszék 1870. febr. 1. — 546. sz. a. kelt végzéssel a birtokbizonyiiványt kiadatni rendelte. Minthogy azonban Steinerék jogelődjei ellen többen igényt jelentettek be, ez alapon egyik igénylő a tszék fenti végzése ellen semm. panaszt adott be. A Semmitőszék e panaszt, miut jogköréhez nem tartozót visszautasitotta; mert „a szőlőváltság iránt kiadott rend. 31. 33. 37. 38. 39. §§-bau csupán felebbezési jogorvoslat fordul elő, melyre nézve az 1869. május 12-ki igazs. rendelet szerint a vegyes bíróságok az illetékes felebbviteli bíróságok; de a birtokbiróságok eljárására vonatkozó IV. fejezetben a birtokbizonyitvány kiadása körül keletkezett határozatokra nézve jogorvoslatok használatáról mi intézkedés sem fordul elő;