Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 25. szám - A beadványok hivatalbóli visszautasitása a törvénykezési rendtartás alapján

Pest, 1870. kedden márezios 29, 25, szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni és eperjesi ügy védegylet közlönye. E napokban a január—mártiusi előfizetések lejárván, tisztelettel kérjük e lap előfizetőit, hogy előfizetésük megújítása iránt mielőbb intézkedni szíveskedjenek. Az előfizetési dij hetenkint kétszeri megjelenéssel jövőben is egész évre 8 ft. félre 4 ft. és évnegyedre 1 frt. A beadványok hivatalbőli visszautasítása a törvénykezési rendtartás alapján. Zlinszky Imre tszéki ülnök úrtól (Czegléd.) A beadványok hivatalbóli visszautasítása a törvénykezési rendtartás egyik lényeges pontját képezi. E tekintetben eddig — tudtommal — a törvénykezési rendtartásban kijelölt hivatalbóli visszautasítások kö?ül, főleg a kereset és a felebbezések visszautasítására nézve, merültek fel eltérő nézetek, melyekről e helyütt röviden megemlékezni kívánok. A perrend 51. §-a szerint: „a bíróságok kötelesek az illetőségűkhez, nem tartozó kereseteket, és másnemű beadványokat, hivatalból viszszaulasitaniu „a 8. és 53. §. eseteit kivéve azonban a nem illetékes bíróság is illetékessé válik, ha alperes, az illetékesség ellen, törvényes határidőben kifogást tenni elmulasztott." E szakasz eltérő magyarázatokra nyitott tért; mert: Némelyek ezen szakaszt akként magyarázták, hogy a bíróságok, a felek kifogása nélkül, csak a 8. és 53. §§. eseteiben utasíthatják vissza a hozzájuk beadott kereseteket; s így bármely kereset folytán, melynek tárgya a felhívott két szakaszban felsorolt esetek közé nem tartozik; habár illetéktelenségük magából a keresetből kiderülne is, — a feleket mégis a tárgyalásra, tekintve per felvételére, megidézni tartoznak ; s illetéktelenségüket csak azon esetben mondhatják ki, ha ez ellen, a felek, törvényes határidőben kifogással éltek. *) Mások nézete szerint ellenben a bíróságok minden oly keresetet, melyben a perrend szerinti illetéktelenségük, bármely oknál fogva is — tehát nemcsak a 8. és 53. §. eseteiben kitűnik, hivatalból visszautasítani tartoznak; ha azonban akár elnézés, akár más bármely oknál fogva is, ezen illetéktelenség a bíróság által mellőztetnék, a tárgyalásra vagy perfel vételére határidő tüzetett ki, a különben illetéktelen bíróság, a 8. és 53. §§-ok eseteit kivéve, illetékessé válik, ha a felek ellene, törvényes határidőben kifogást tenni elmulasztottak. **) E tekintetben felmerült kételyeknek azonban végett vetett a semmitőszéknek 1869. augustus 10-éu 740. szám *) Ily véleményben látszik lenni Suhayda is, lásd „Magyar polgári törvénykezési rendtartás" cziraü művet 45 lap 12. §. **) Egyezőleg az osztrák rendszer alatt Magyar sat. országokra behozott polgári perrendtartás 2. és 3. §§-ai és az ügyrendtartási szabályok (civil Jurisdictions Norm) 46.47. §§-aival (Schuster. Civil Prooess-Ordnung 89, 90 és 103 lap és VI. pont. Civil Process-Ordnung 18 és köv. lap.) alatt kelt határozata, mely szerint azon törvényszék végzését, melylyel egy 300 frton alóli keresetet, mint nem illetékességi köréhez tartozót, hivatalból visszautasította, — a perrend 51. §. értelmében, mely szerint a bíróságok az illetékességükhöz nem tartozó kereseteket, hivatalból visszautasitani kötelesek, helybenhagyta, s ez által azon véleménynek szerzett érvényt, melyszerint : minden kereset, melyben bármi oknál fogva is, a perrend szerint, nem azon biróság az illetékes, melynél az benyujtatott, hivatalból visszautasítandó (tehát nemcsak a 8. és 53.§§. eseteiben). Másik kérdés, mely körül ellenkező nézetek nyilvánultak, a felebbezések visszautasításának kérdése. A perrend 285. §-a szerint ugyanis: „felebbezésnek csak ítéletek és a 294. §-ban kijelölt végzések ellen van helye. Más határozatok ellen intézett felebbezés hivatalból visszautasítandó." Ezen szakasz eltérő magyarázatára, főleg a 282. §. adott alkalmat, mely szerint: „a törvényes határidő után beadott felebbviteli beadványok az első biróság által hivatalból visszautasitandók." Miután e szakasznál a hivatalbóli visszautasításnál, az, hogy ez az első biróság által eszközöltessék — határozottan kifejeztetik; mig a 285. §-nál a hivatalbóli viszszautasitás csak általában említtetik, ez azon nézetnek engedett tért, hogy az első biróság c?ak a nyilván elkésett felebbezéseket van hivatalból visszautasitani jogosítva. A semmitószék 1869. september 14-kén 1027. szám alatt, ezen nézettel megegyezőleg határozott; melyben kimondotta, hogy: „a polgári törvénykezési rendtartás 282. §-a szerint, a felebbviteli beadványok az első biró által csak egy esetben utasíthatók hivatalból vissza, na t. i. a törvényes határidő eltelte után nyújtattak be, minden más esetben a másodbiróság van hivatva a perorvoslat iránt határozni, — midőn tehát a törvényszék a felebbezést, mely nem elkésve adatott be, hivatalból visszautasította, érthetlen tényt követett el" sat. Ezen határozatot azonban rövid időn ugyanazon (a czeglédi) törvényszék által hivatalból visszautasított, más ügybeni felebbezésre, melynek előbbi visszautasító végzését, a semmitószék fentebbi határozatában „érthetlen ténynek" nevezte, egy 1870. jan. 10. kelt H5f szám alatti határozat követte, melynek ide vonatkozó szó tartalma következő a „semmiségi panasz a polgári törvénykezési rend25