Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 20. szám - A "buda-pesti ügyvéd-egylet" ... [1. r.]

80 czéljaival oly szorosan egybefüggöknek tartja, hogy feladatai közé számítván az ide vonatkozó kérdésekkel be* hatólag foglalkozni, az igazságszolgáltatás reformja és a mutatkozó 'akadályok elhárítása körül magát egyik bár szerény, de buzgó munkásnak tekinti, A mint tehát egyfelől készséggel ajánlja fel közreműködését, ugy másrészről az ide vonatkozó kérdéseknél meghallgattatását óhajtaná. Annál élénkebben táplálta pedig a tisztelettel alólirt egylet azon óhajtást a fenforgó kérdésre nézve, mert alig hitte, hogy egy, csupán birói tagokból álló értekezlet, az ügyhátralékok okai s az orvoslás módjaira nézve az ily esetekben természetes elfogultság ellenében magát teljesen megvédelmezhesse. Midőn aztán a feltörvényszéki elnököknek nyilatkozata tudomásunkra jutott, sajnosán győződtünk meg, hogy az nemcsak hiedelmünket igazolta, hanem egyszersmind ama szomorú és kivált a nyilatkozók állásánál fogva felettébb káros nézet nyilvánítását foglalta magában, mely az ügyvédi testület erkölcsi hitelét alapjaiban támadván meg, igen alkalmas az elháritani igyekezett törvénykezési jelenség még aggasztóbb ismétlődését maga után vonni. Az mondatott ugyanis,hogy ezen tüneménynek oka egyfelől a bírósági tagok számának e'égtelensége, másfelől és pedig fórészben az ügyvédek és felek alaptalan felebbezései. A mi a bírósági tagok számát illeti, mi is elismerjük, hogy az az elintézendő ügyekhez viszonyítva elégtelen, valamint nem akarjuk tagadni, hogy vannak az ügyvédi testületnek, úgymint bármely más testületnek egyes méltatlan tagjai, de itt a vád nem ezen kivételekre, hanem általában az ügyvédségre szól, saz ügyvédek kötelességellenes eljárásában keresi a felvett kérdésnek okait. A buda pesti ügyvéd-egylet ennélfogva mind saját czéljfi, miud ezen vád elleni határozott tiltakozás érdekében, és igy kétszeresen kötelességének tartja az ügyhátralékok tekintetében alázatos véleményét ez uton előtér jeszteni. Midőn pedig ezt tennők, nem akarunk hasonló hibába esni és vádakkal fellépni, csak azt jegyezzük meg mindenekelőtt, hogy igen fontosnak s szükségesnek tartjuk hiteles statistikai kimutatások köztudomásra hozatalát annak megitélhetése végett, hogy az ügyvédek vagy felek felebbhivatkozásaikban kötelességellenesen jártak-e el, mert helyes vélemény a felebbvitelek alapos, vagy alaptalan volta iránt, csak azon számarányok egybevetése mell tt képezhető, mely a felebbvitt és megváltoztatott ítéletek közt létezik. Igénytelen nézetünk szerint a bíróságok feladata nem egyedül az, hogy minél gyorsabban intéztessenek el az ügyek és a biró hivatottságának és szorgalmának jele nem egyedül az elintézett ügyszámok mennyisége,hanem hogy az elintézés minél alaposabb, minden irányban gondos legyen és a felek megnyugtatására szolgáljon. Ugyanazért tömeges felebbezések már magukban 3rra látszanak mutatni, hogy az alaposság és a felek megnyugvása igen gyakran el nem éretiks ennélfogva kiváló figyelmet érdemel azon körülmény, váljon mily része lón a felebbvitt ügyeknek megváltoztatva. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra És mi azon nézetben vagyunk, hogy ha oly sok ezernyi felebbezés közt csak egy negyedrésze is a felebbezett ítéleteknek megváltoztattatott, ez már oly számos félnek jogát érdekli, hogy a felebbezés megszorítása sok esetben a formális jognak túlsúlyára vezetne a materiális igazság felett, és hogy a felebbhivatkozásoknak igen sok esetben megváltozott Ítélet lévén eredménye, annak alapját nem perviszketeg, hanem a felsőbb bíróságok iránti bizalom és a követelt jog érvényesithetésének valószínűsége képezi. Az emiitett kimutatások hiányában azonban a tárgyba bővebben nem bocsátkozhatván, áttérünk azon okok tiszteletteljes előterjesztésére, melyeknek a felebbvitt ügyek túlságos mértékbeni felhalmozódását tulajdoni tjük. Hazánkban számos éveken át idegen törvények alkotmányellenes érvényben tartása, a kormányzati rendezésben s ugy az anyagi, valamint az alaki jog terén egymást gyorsan követő változások megingatván a törvények iránti bizalmat s az alkalmazásban levő törvények változó elvei szerint jogosnak ismertetvén el az, mi előbb jogtalan volt, vagy viszont a mi korábban jognak ismertetett el, rövid idő folytán jogtalannak állíttatván, megingott a népnek jogérzülete — minélfogva még jelenleg is gyakran érvényesithetóknek tartja, a miket jogainak hisz, a mi azonban már a fenálló törvényekben támogatást nem találnak. Számos és hosszú közjogi küzdelmeink, továbbá egész a legújabb időkig sikertelenül hagyták törvényhozásunknak 1791. óta számos esetben nyilvánult törekvését, hogy bazánk magánjogi viszonyai egész összegükben rendszere? törvény által szabályozást nyerjenek, mi által mind inkább általánossá lett a szükség, hogy a magánjogi törvények hézagait a legfelsőbb forumok egyező Ítéleteiben nyilvánult szabályok által pótoltassanak, s az igy létrejött döntvények később felmerült esetekben zsinórmértékül szolgáljanak. Igen számos, sem törvény, sem döntvény által nem érintett ügy, csak azért jutott a felsőbb bíróságok elé, hogy irányadó elvek és törvények hiányában a legfelsőbb ítélőszékek tekintélye nyeressék el az igazság garantiája gyanánt. És miután magánjogi törvényhozásunk még ma is hézagos és hiányos, igen természetes, hogy a jelzett nézet legkevésbbó sem gyöngült, sőt miután az ujabb perrendtartás már döntvényekben sem nyújt irányelveket, még fokozódni kellett azon törekvésnek, hogy minden törvény által nem szabályozott esetben több bíróság egyező harározatában találjanak a felek megnyugvást, mely körülménynek okvetlen a felebbezések elszaporodására kellett vezetni. Ezekhez járul, hogy az uj törvénykezési rendtartás életbeléptetése óta még egy év sem telvén el, a kezdet nehézségei legyőzve még nincsenek, és az alkalmazásnál felmerülő számos kételyek még eldönthetők nem voltak, (Vége köv.) Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonoí SZOKOLAY ISTVÁN. Petién, 1869. Nyomatott Koeti S á n d o r táját nyomdájában Hal-fiact ét al-dunator tarkán 9. tt. a.