Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 21. szám - Ujabb eszmék az államügyészség szervezéséhez [4. r.]

Pest, 1870. kedden márczins 15. 21. szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartalom: Államügyészség. — Semmitöízékl határozatok. — Buda pesti ügyvédegylet. Ujabb eszmék az államügyészség szervezéséhez. Chorin Fe r enc z jogtudor ügyvéd úrtól (Aradról). IV. Az állami mindenhatóság eszméje egyszer mindenkorra lejárta magát, és elmultak azon idők, hol a polgárok szemei csak a kormány felé voltak irányozva, hol minden jó és üdvös egyedül tőle váratott. Ma az egyéni szabadság is az öt megillető jogokat követeli, és midőn a közkeresetet az elősorolt bűntényekre, melyek t. i. az államot, a közrendet, közcsendet, polgári társulatot, emberi méltóságot, s az állam különös érdekében biztosítandó egyéni jogokat sérthetik, — kiterjeszteni vélem, csak hazánk sajátságos viszonyai lebegnek szemeim előtt; mert általános szempontból kiindulva sokkal czélszerűbbnek találnám azon indítvány elfogadását, melyet Tippelskirch Poroszország egyik jeles criminalistája e tárgyra vonatkozólag tett *), s melynek értelmében a közvádló: a) csak az állam, a társadalmi rend és az ember élete vagy testi épsége ellen intézett merényleteket tartózzék kizárólag hivatalból üldözni; b) az ezen kategórián kivül eső bűntények elkövetői ellen csak akkor lépjen fel vádlólag, ha az illető sértett fél maga keresetet nem indit, és az elkövetett bűntény oly természetű, hogy az közkeresettel üldözendő ; c) az államügyész a magánvádlót ellenőrizni, tanácsával és a rendelkezésére álló segélyeszközökkel támogatni köteles. De midőn hazánk sajátságos viszonyait tartom szem előtt, midőn figyelembe veszem, hogy a polgári perrendtartás roszasága a bonyolódott és mesterkélt bizonyítási eljárás, a feleket mily hajlandókká teszi jogaik érvényesítését a büntető vád pressiója alatt megkísérteni, és a vizsgáló bírákat alaptalan teendőkkel elhalmozni, legjobb meggyőződésem szerint, a vádemelhetés joga a fennebb elősorolt bűntényekre nézve egyelőre a független közvádlónak lenne fentartandó. Ezen szempontból kiindulva, követve Tippelskirchnek e tárgyra vonatkozólag nyilvánított nézeteit **) a raagánvádnak feltétlenül fentartandók lennének : 1- ör. „Mindazon büntetésre méltó cselekvények, melyek az egyes személyek eszményi jogait és javait sértik, ide sorolandó a becsületsértések minden nemei, a kényszer, a veszélyes fenyegetés, a levéltitok sértése, — mert mindezen esetben az illető érdekelt fél egyéni meggyőződésétől függ csak, váljon a sértő tény reá názve erkölcsi vagy anyagi hátránynyal össze van-e kötve, vagy nem." 2- or. „A magánvádnak fentartandó lenne mindazon *) Archiv de Preuas. Strafrechts II. B. pag. 31. **) Gerichtssaal 1859. bűntények bevádolása, melyeknél a vizsgálat ós a vádemelés, a sértett személy jogaira közerkölcsiség szempontjából jelentékeny hátrányt okoznak. Ezen bűntényekhez sorolandók, az erőszakos nemi közösülés, ha súlyosabb testi sértéssel összekötve nincsen, a csábítás, fertóztetés és a házasságtörés esetei." Maga a sértett személy jogai is figyelembe veendők, mert reá nézve sokszor a vádemelés maga, az okozott sérelem megkettöztetését tartalmazza, ós habár a sértett fél személyes érdeke a vádemelésére nézve döntő nem lehet, mégis ily kényes és gyakran bizonyos személyek egész jövőjét érdeklő ügyekben ezen szempont el nem mellőzhető, és ily esetekben a vádemelés legtapintatosabban a sértett személy belátására bízandó. 3- or. A magánvád tárgyát képeznék továbbá mindazon kisebb bűntények és vétségek, melyekre nézve századok óta fenálló szokások szerint az illető családfőt bizonyos korlátok között a fenyíték joga illeti, ezen szabályhoz sorozandók: a) a szülői vagy gyámi hatalom alatt álló kiskorúak által elkövetett vétségek és kihágások; b) a családi lopás, sikkasztás és csalás esetei, hitves társak és oly rokonok között elkövetve, kik egy házban laknak; c) oly lopások, sikkasztások és csalások, melyek a cselédok által az illető családfő vagy családja tagjai irányában elkövetve lettek ; d) a házi béke és a házi jog ellen intézett mindennemű merényletek. 4- er. A vagyon és tulajdonjogot sértő bűntények, minőségüknél fogva részint közkereset, részint pedig csak magánvád utján lennének megfenyitendők. Hogy az állam általán véve nemcsak polgárai éltét és testi épségét, hanem vagyonát is védelmezni tartozik, mi kétséget sem szenvedhet, mert eltekintve attól, hogy a társadalom és az állam jóléte tagjai vagyonosságától van feltételezve, a tulajdon biztonsága a nemzeti jólét első és nélkülözhetleu kellékét képezi. De ép ezen helyes elv alapján tagadni nem lehet, hogy a tulajdon és vagyon ellen intézett merényletek, első sorban az illető tulajdonos jogait, és az állam jogait csak közvetve sértik, és ebből kifolyólag ilynemű bűntények hivatalból üldözése mellőiendő akkor, midőn az a sértett személy érdekeivel ellenkezik. Ezen szempontból kiindulva, igen czélszerünek találom az osztrák büntető törvénykönyv azon rendeletét, melynek értelmében a lopási vagy sikkasztási bűntény elkövetői, ha az elidegenített tárgyat vagy értéket a birói bejelentés előtt megtérítik, büntetésben nem részesittetnek, mert egyrészt spychologikai tapasztalaton alapszik, hogy a megbánás többnyire a bűntény elkövetése után közvetlenül ezokott bekövetkezni, — másrészt pedig 21