Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 20. szám - A "buda-pesti ügyvéd-egylet" ... [1. r.]

79 A lb napi határidőn túl benyújtott igénykeresetek 'hivatalból vissza nem utasíthatók. Ily elkésésnek jogi következménye csak az, hogy az igénykereset a végrehajtás folyamát nem gátolhatja. Viczmándy János a Holyko Varnel-féle perben nyelvváltságban levéo elmarasztalva, s ez jogérvényre emelkedvén, az eljáró Bereghmegye tszékének megkeresésére a beregszászi sommás bíróság a végrehajtást foganatosította. Az 1869. okt. 20 án eszközlött foglalás alkalmával neje igényt jelentett be, minek folytán igénykeresetének a foglalás napjától számítandó 15 nap alatti beadására utasíttatott, s e végzés neki nov. 3-án kézbesittetett. Az igénykereset azonban csak nov. 9-dikén tehát a foglalás napjától 19 napon nyújtatván be, az a perr. 469. §. alapján visszautasittatott 1393. sz. a. végzéssel. Ez ellen semm. panaszt adott be; mert panaszt tevó nő igény keresetének 15 nap alatti beadására sem utasítva, sem figyelmeztetve nem lett, az 1393. sz. a. végzés csak férje részére kézbesittetvén; mert igény keresetnek az árverésig mindig van helye. A Semmitőszék határozata ez: „A s*mmiségi panasznak, a mennyiben az panasztevőnek a kitűzött 15 napi határidőn túl benyújtott igénykeresetét elkésés miatt visszautasította, hely adatván, az eljáró bírónak 1393. sz. a. végzése megsemmisíttetik, s az a keresetnek, mely azonban az árverést nem gátolhatja, tárgyalására s e czélból határnap kitűzésére utasittatik; „mert a törvényben kitűzött 15 napon túl benyújtott igónykeresetnek hivatalból visszautasítására a bíróság jogosítva nem volt; — ezen elkésésnek nem az levén törvényes következése, hogy a kereset visszautasittassék, hanem csak az, hogy az elkésve beadott igénykereset a végrehajtás folyamát nem gátolja, s igénylő csupán az árverésen bejött vételár fölöslegére szorittatik." (1870, jan. 25. — 4439. sz. a.) Adósleveleknél, ha a fizetés helye ki nem jelöltetett, a birói illetőséget nem a kötelezés keltének területe (perr. 35. §.J, hanem a kötelezett lakhelye (30.31. §§.) szerint kell megalapítani. B. Sámuel Kassa város egyesbirósága elótt özvegy Konecni Jánosné ellen 200 for. sjárulékai iránt pert indított, egy 1862. évben kelt kötelezvény alapján, melyet nevezett özvegynő s néhai férje Kassa város hatósága alá tartozó helyen — Csermelyen — állítottak ki. — Alperesnö kifogást tett a birói illetőség ellen, mivel nem Kassán, hanem Abaujmegye hatósága alatt lakik, s a kötelezvényben fizetéshelyül Kassa városa nem lett kijelölve. Ennek folytán az egyesbiróság 1869. okt. 29-dikén 2447. sz. a. kelt végzésével az illetőséget leszállította s felperest a perköltségekben elmarasztalta. Ez ellen felperes semm. panaszt adott be, azt a perrend 35. §. alapján azzal indokolva, hogy a kérdéses kötelezvény Kassa város területén kelt s íratott alá. A Semmitőszék a panaszt elvetette; „mert a kereset adóslevelén alapszik, ily esetben pedig a birói illetőséget nem a perr. 35. §-sa, hanem a 30. §. szabályozza, eszerint tehát, miután alperes Kassán nem lakik s ez fizetési helyül kikötve nincs — az eljáró bíróság helyesen mondta ki magát ez ügyben illetéktelennek. — (1870. febr. 5. - 4970. sz. a.) A 8 napi árverési határidő (perr. 403. $.) az árverési végzés kifüggesztésétől, és nem annak kézbesítésétől számítandó. | Kalocsa Ágnesnek Belényi István elleni végrehaj| tási ügyében Torda város egyesbirósága 1869. nov. 18. 1188. sz. a. végzéssel az árverést elrendelte és pedig nov. 26-ra. Az árverési végzés ugyanazon nap nov. 18-án kifüggesztetek. Alperesnek ezen végzés nov. 22-kén kézbesittetvén, ellene nov. 23-án semm. panaszt adott be; mert a törvény rendelte 8 napi határidő meg nem tartatott, miután szerinte az a kézbesítés napjától számítandó. A Semmitőszék e panaszt elvetette; „mert az árverést rendelő végzés, melyszerint árverési határnapul 1869. nov. 26 ka tüzetett ki, azon hó 18-án kelt, s így a perr. 403. §-ban megkivántaió 8 napi határidő, miután az a kifüggesztéstől számítandó — az eljáró bíróság által megtartatott. (1870. febr. 5. 651. sz. a.) Hitelesített számla alapján a biztosítás el nem rendelhető. Mert az teljes hitelt érdemlő okiratnak Cperr. 338. nem tekintethetik. Steiner Lipót Izay Gyula ellen Kolozsvár város tszékéhez 1869. jul. 8-kán biztosítás elrendeléseért folyamodott — hitelesített számlán alapuló követelése erejéig. — A tszék 1869. jul. 10-én 4671. sz. a. kelt végzéssel a biztosítást megtagadta. És ezt nemcsak azzal indokolta, mert a hitelesített számla bizonyító ereje pótesküvel levén kiegészítendő, teljes hitelt érdemlő okiratul nem szolgálhat; hanem azzal is, hogy a veszély valószínűsége oly személy által kiállított bizonyítványai czéloztatik igazoltatni, ki ugyanazon adós ellen maga is biztosításért folyamodott, kiről tehát feltehető, hogy a bizonyítvány kiadásában saját érdeke által vezettetett, a mennyiben az által saját biztosítási kérelme is a kivánt czélt könnyebben elérheti. Ez ellen kérvényező semm. panaszszal élt, meri azt, hogy adósa ellen többrendbeli végrehajtás van folyamatba, hivatalos bizonyítékokkal igazolta; mert teljes erejű bizonyítás csak a per során lehetséges ; külöuben a hitelesített számla teljes hitelt érdemlő okiratnak tekintendő, minek alapján a biztosítás elrendelhető; a perrend 338. §-sa is csak ily értelemben magyarázható; miért Pest város tszéke is hason esetben elrendelte a biztosítást. A Semmitőszék a sem. panaszt elvetette; „mert a perrend 338. §. szerint per folytában a veszély valószínűségének igazolása esetében is, egyedül oly lejárt követelésre van helye a biztositásnak, melynek valódisága teljes hitelt érdemlő okirat által tárnogattatik; már pedig a hitelesített számla ilynemű okiratnak nem tekintethetik. (1870. febr. 12. — 4689. sz. a.) A „buda-pesti ügyvéd-egylet" folyó évi első rendes ülésén elfogadott és a királyi curián felhalmazódott ügyhátralékok tekintetében az igazságügyi miniszter úrhoz előterjesztése következől eg szól: „Midőn legközelebb a hazai igazságszolgáltatás terén azon sajnos tünemény merült fel, hogy az ügyhátralékok a pesti feltörvényszékeknél eddig ismeretlen arányban felszaporodtak, ezen tüneménynek okai, s a baj elhárítására vezető eszközök iránt az illető feltörvényszéki elnökök szóiitattak fel véleményadás végett. A buda-pesti ügyvéd-egylet az igazságszolgáltatás rendes menetét, s e téren felmerülő bajok orvoslását, saját