Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 16. szám - Feleletül Barna Ferencz úr válaszára [1. r.]

Az átmeneti intézk. min. rendelet XIX. cz. 2. pontja által hatályon kivül tétetett az ideigl. tkezési szab. 153 § azon intézkedése, mely telekk. ügyekben a harmad birósághozi fely folyamodást korlátlanul megengedte. Majthényi Ferdinánd Majthényi Antal ellen 1868ban a köteles rész előjegyzése irántNyitra megye t9zékénélpert kezdvén Bars megye tszékéhez folyamodott, hogy per-befejezéseig jogai veszélyeztethetésének elhárítása végett azonper M. Antal bars megyei ingatlanjaira feljegyeztessék.Ezen kérelemnek Bars megye telekk tszéke 1868 nov. 13. 3Ü71 sz. a. végzésében helyt nem adott. Meri: „telekk. feljegyzés tárgyát csak o!y perek képezik, melyek valamely telekk. birtoktest tulajdona, vagy valamely telekk. bekebelezés érvénytelenítése, vagy valamely bekebelezett követelés behajtása iránt támasztatnak. Jelen esetben pedig oly perbeli keresetlevél, melyből valamely telekk. birtokrész peressététele kivehető lenne, fel nem mutattatott; sőtt eltekintve attól, hogy az ezen tszék hatósága alá tartozó telekkönyvekben foglalt ingatlanok egy más megye tszékénél támasztott keresette], az ideigl. szab. II. 24 §. szerint törvényesen peressé nem is tétethetvén, az ily perek e helyütt feljegyzés tárgyát különben sem képezhetnék, — a kérelem alapjául felmutatott A alatti folyamodvány — felzet szerint a Nyitra megyei Iszéknél, 7162 sz. a. benyújtott beadvány nem is rendes keresel, hanemcsak folyamodás, és pedig egy még meg nem nyilt — tehát nem is létező örökségbőli kötelesrész előjegyzése iránt, mit telekk. előjegyzés| helyesebben feljegyzés tárgyát nem is képezi; — azonfelül pedig a máremlitett folyamodvány felzet a reá vezetett tszéki végzéssel együtt, úgy a. B. alatti halasztási kérvény is egyszerű másolati példányok levén, azokkal az állítólagos pernek folyamatban létele sincs igazolva. Ez ellen M. Ferdinánd felfolyamodást adott főleg azon alapon, mert a telekk. rendeletek érvényükbe fentartatván, az ki valamely ingatlan tulajdonjogát igényli, ennek telekk. feltételes beiktatását az az előj egyeztetését eszközöltetheti, miért jelen esetben a Nyitra megye tszé kénél kötelesrósz iránt folyó per előjegyzése általa jogosan kérelmeztetik. Akir. táblaa tszék végzését indokainál fogva helybe hagyta (1869 apr. 20. — 7168 sz. a.) Ez ellen M. Ferdinánd a fentebb emiitett jogérvei alapján ismét felebbazéssel élt 1869 június 15-én. A legfőbb itölöszék végzése igy szóll: „Miután jelen esetre az okból, mivel panaszos M. Ferdinánd felebbezését jun. 15-én 1869-ben nyújtotta be az átm. intézk. XIX. cz. 2-ik pontja alkalmazandó; — s ez által az ideigl. szab. 153 §-sza, mely telekk. ügyekben a harmad birósághozi fel folyamodást korlátlanul megengedte, fenn nem tartatott; — ennek következtében pedig az ideigl. szabályoknak, az átméreti intézkedések felhívott czikke és pontja által hatályában meghagyott 145-nál fogva irányul szolgáló telekk. rend 145 §-a, mely szerint telekk. ügyekben két egybehangzó végzés ellen további felfolyamodásnak helye nincsen, — ismét érvénybe lépett; — ennélfogva M Ferdinánd két egybehangzó végzés ellen benyújtott, s a telekk. rendelet fentartott intézkedései nyomán felfolyamodásnak tekintendő fennidézett felebbezése visszautasitatik." (1870 febr. 14.—6150 ez. a. Semmitöszéki határozatok. A jogérvényre emelkedett ítéletben megalapított eskü forma megváltoztatása iránt beadott kérelmet visszautasító végzés ellen felebbezésnek nincs helye. Mert felebbezésnek csak Ítéletek és a perr. 294- $-bm kijelölt végzések ellen van helye. Kovács Demeter s Ábrahám Szatmár megye egyes birófága előtt Szabó József s társai ellen sommás pert folytattak, mely akkép döntetett el hogy felperesnek póthit s becslő eskü lett odaítélve az első arra: „hogy nekik a felevető magot vissza téríteni alperes k ö te 1 ezr e ; másika a k kép: hogy az aratás fele 11 frtba került. Az ítélet jogerőre emelkedvén eskütételre határnap kitüzetvén ekkor felperesek azt azon módosítással akarták letenni „miszerint a magot felperesek adják egészben, és a termés 2/3 da leszen az övék s hogy noha az égész magot ők adták, alperes fél még is a termés felét vette el. E módosításba alperes bele nem egyezvén s az eskü le nem tétetvén felperesek bíróilag perveszteseknek nyilvánitattak. Ezen végzés ellen felperesileg felebezés jelentetett be, de az hivatalból visszautasitatott. Ez ellen pedig felperes sem. panasz adott be; mert az eskületétel tárgyában hozott határozat az Ítélet kiegészítő része levén, az ellen a felebbezésnek van helye; és mert a megajánlott eskü tőlük megtagadható nem volt. A Semmitőszék határozta: ,.A sem. panasz elvettetik; ,,mert a perr. 285 §. szerint felebbezésnek csakitélet s a 294 §-ban kijelölt végzések ellen van helye; más határozat ellen intézett felebbezés pedig hivatalból vissza utasítandó; „tekintve hogy a már jogérvónyre emelkedett ítéletben meghatározott esküforma megváltoztatása iránti kérelmet elutasító végzés a fenntebbi §§-ban kijelölt határozatok sorába nem tartozik; ennél fogva felperes felebbezésével helyesen utasitatott vissza. (1870. jan. 22. — 267.) Oly kereset, mely a csődperben megítélt de tömeg hiányában ki nem elég\tethetet perügyelői dijak megfizetése iránt egyik kitelezö ellen emeltetik, nincsen a csődbírósághoz utasítva hanem a rendes bíróságok előtt is érvényesíthető s ez által elintézendő. Pauler G-yula jogtudor ügyvéd Pest Józsefvárosi 16*