Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 15. szám - Az igazságszolgáltatás állapota Kun szent-Mártonban [2. r.]

hogy fogana'ositás végett hozzája küldőit végzést megsemmisittsen, mert ezt csak a felsőbb bíróság — Semmitószék — teheti. A Semmi tő szék: „Tekintve, hogy panaszló árverezési kérelmét 1868 okt. 24 kén 540 sz .n. Kolozs megye tszékéhez, mint illetékes dologi bírósághoz adta be; következőleg azt nevezett tszéknek saját hatása körében ellátni, nem pedig a dologi bírósággal fel nem ruházott úrbéri tszékhez áttenni kellett volna; „tekintve, hogy az utóbi nincsen jogosítva ingatlanok árverezését elrendelni ; „a kolozsvári úrbéri tszéknek 1868 nov. 25-kén 76 sz. a. hozott árverezési végzését, nem különben Kolozs megye tszékének 1869 nov. 11-kén 1959 sz. a végzését megsemmisítette, s utóbbit az 18G8 okt. 24-kéu 540 sz. a. beadott árverezési kérelemnek saját hatáskörébeni elintézésére utasította. (1870 jan. 27. — 58 sz. a.) Kártérítési követeléseknél a bírói illetőség megalapítására a kártétel helyének birúi illetékessége szolgálhat. E tekintetben a 30 §. által szabályozott személyes kötelezettségi keresetektől eltérésnek van helye. Óri (Hütter) Ferencz 1869 jan. 26 án 816 sz,aArad megye törvényszékéhez Klein testvérek, bécsi lakosok ellen 11,061 forint s járulékai iránt rendes szóbeli keresetet adotibe, melyben dó adja, hogy nevezettek, mint az első erdélyi vasút építészi válalkozó1 Arad megyében gyakorlott tilos italmérés által neki 11,061 forintnyi kárt okoztak, minek megtr ritetését kérelmezi. Alperesek tárgyalás alkalmával, mellőzve az ügy érdemének vitatását, a birói illetőség ellen tettek kifogást, minthogy rendes lakhelyük — felperes keresetleveli beismerése szerint is — Bécsben léiezik, minélfogva Bécs város birósága illetősége alá tartoznak, csak is az előtt megindithatók ellenük hason keresetű perek — maga a perrend 30 §-nak világos rendelete alapján is. Erre felperes azt válaszolá hogy a kártérítési keresetek, a kártétel helyéhez levén kötve, azok azon bíróság illetőségéhez tartoznak, melynek körületében a kártétel elkövettetett. Azok nem tartoznak tehát a perr. 30 §. alá, mert a kártevő mindig a kár elkövetés helyének birósága alá tartozik, még ha a az külföldi lenne Is. Arad megye tszéke 1869 okt. 13 kán 8810 sz. a. kelt végzésével a bírói illetőséget leszálitotta: mert nem igazoltatott, hogy alperes bankárok rendes lakhelyük vagy állandó szálásuk Arad megye területén léteznék, sőtt elismertetett felperesileg is hogy az Bécsben létezik; mig e tekintetben a kártérítési keresetekre nézve az illetőségíöü kivétel a törvényben nyíltan kijelölve sehol sincsen. Ez ellen felperes semmi?, panaszt adottbe következő okokbó': Keresete nem esik a perr. 30 alá mert nem önálló, hanem folytatása azon kártérítési követelésnek, melyet ő a tettnek rendőri hatósága a tótváradi szbiróság előtt már előbb megindított, mely eljárásra nézve az illetékesség, noha az ügy a felül vizsgálat minden nemén keresztülment, kétségbe sehol sem vonatott. Az ez úton keletkezett belügyminiszteri rendelet, alperesek büntetésre méltó cselekvényéből felperesre hárult kárra nézve teljes elégtételi jogot alapított meg, s ez nem más mint büntetés és ennek kimérése hasonlóul csak a tett elkövetése helyének birósága elébe tartozhat s mivel a kár 11 ezer for. a tett helyének megkeresett birósága az illetékes A semm itőszék: „tekintve hogy a kártérítés a dolog természeténél fogva rendszerint azon helyen teljesítendő, hol a kártétel elkövettetett, s hogy ennél fogva a kártétel helye egy zsersmind a kötelezettség teljesítésére kikötött helynek is tartható; „tekintve továbbá, hogy a szóbanforgó kár okozói azon időben, midőn az elkövettetett, Arad megye területén való akkori állandó tartózkodásuknál fogva, kétségtelenül az ottani bíróságok illetősége alá tartoztak ; „tekintve végre hogy jelen ügy már az illető közigazgatási hatóságok által legfelsőbb fokozaton is tárgyalta tott ; „felperes sem. panaszának helyt adott, s a megtámadott végzés mégsem misitésével, Arad megye tszékének illetőségét a perr. 31. 35. §§, értelmében megalapította (1870 jan. 31. — 4340 sz. a.) Csődök: Südy Flórián margitszigeti vendéglős ellen Pest megye tszékénél, bejei. mart. 14 —16, perü. Bakos János ügyvéd Pesten; — Schön és Krausz pesti bejegyzett keresk. czég ellen, Pest város tszékénél bejei, april 6—8. perü. Unger Alajos — Brucker Ignácz s Brucker Mór bajai lakosok, férfi ruha készítők ellen B-ga város tszéke által, bejelentés február 24—26 perügy Décsy K róly ügyvéd; Peiffer Móricz győri rőfös keresk. ellen, Győr város tszékénél, bejei martius 21—23. perü Beliczay Lajos ügyvéd Győrött; — B r a c h f e 1 d-S i 1 bers t e i n pesti bejegyzett keresk. czég ellen Pest város tszéke által, bejei, martius 31. perügy Krajner Emil; — W o I f Bernát kulai szabómester elleu B á c s Bodrog megye tszéke által, bejei, martius 28—30 [perügy Czedler János zombori ügyvéd; — Preis Ármin pesti rőfös keresk. ellen Pest város tszékénél, bejei, martius 9 —11. Szelény Károly ügyvéd; — Bergler Salamon aszódi lakos ellen Pest megye tszéke által, bejei, martius 29—31 perü. Hamvasy Tihamér ügyvéd Pesten; — Schulteisz testvérek pesti bejegyzettkeresk. czég ellen Pest város tszékénél bejei. — martius 9—11. perü. Weiser Károly ügyvéd. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonon SZOKOLAY ISTVÁX. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2 ik em. balra tetten, 1869. Nyomatott Kocsi S á n d o r saját nyomdájában Hal-piacz és al-dunasor sarkán 9. st. a.