Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)
1870 / 15. szám - Az igazságszolgáltatás állapota Kun szent-Mártonban [2. r.]
59 Legfőbb itéiöszcki döntvény. Visszautasítandó azon, zálog visszaváltási kereset, mely a kikötött zálogos évek lefolytával egy év alatt be nem nyújtatott. (Ősis. pat. 22. §. /.) Ezen elévülési jogszabály alkalmazandó akkor is midőn a zálogos évek a már visszaállított magyar jog uralma alatt folytak te, Az elévülést félbeszakasztó kereset benyújtását nem pótolja a zálogos sommának megkinálásával járt birói megintés. Ladi József s Esztergályos Ágnes Komáromniegye tszéke előtt rendes szóbeli pert indítottak 1867. év aug. 21-kén Kürty József ellen bizonyos zálogbirtok viszavál tása iránt. Keresetükben előadták mikép a telekk. kivonat szerint alperes az alsógelléri 53. sz. birtok iven 4. 6. 10. sz.birtoki-észeket csak mint zálogot birtokolja s azoknak tulajdonosaik a felperesek. A zálogosévek 1362. mart. 9 én lejárván, a zálogbirtokosokat. 1862. aug. 21-én birói megintés utján a zálog.~o tornával megkínálták, s azon birtokrészek kibocsátására felszóllitották ; alperes azonban sem a szálogösszeget felvenni sem a zál^gbirtokot kibocsáttani nem akarja. Alperes ellenbeszédében kifejtette, hogy felperesek a zálogváltási jogot nem érvényesíthetik; mert a fenlartott ősis.' petens szerint, ha a zálogtulajdonos a zálogos évek lejárta után egy év alatt zálogváltási jogát nem érvényesiti per utján, azon joga elévül, elenyészik. Már pedig felperesek magok beismerik, hogy a zálogos idő még 1862 ben lejárt, s csak 1867-ben kezdettek zálogváltási pert. Mert a zálogsommával való megkinálás perkezdésnek nem tekintethetik. És itt még azon körülmény is forog fenn, hogy a kérdéses birtokot felperesek osztályos rokonaitól már régebben örökáron megvette, kik ellen mintszavatosok ellen a pert meg is kezdette. Felperesek válaszukban alperes fentebbi állitásait tagadják s azt vitatják, hogy zálogváltási keresetük még el nem évült, mert az orsz. birói értekezlet a magyar jogot visszaállítván, és a magyar törvények szerint az elévülési idő 32 év levén, ennek eltelte előtt keresetük el nem évülhetett, tehát nem az állítólagos 1 év alatt sem. Erre alperes azt feleié, hogy habár a zálogos évek a magyar törvények visszaállítása után teltek is le, felperesek kereset joga még is megszűnt, mert az orsz birói szab. az ősiségi pátenst egész terjedelmében minden kivétel nélkül fenntartotta, az pedig ily zálogváltási keresetekre 1 évi elévülést határozott. A megye tszék 1867. okt. 19-kén következő ítéletet hozott: „Felperes keresetével elutasittaük, a perköltségek egymás irányában kölcsönösen megszüntetendők. Indokok. Felperes keresetét az A. alatti telekk. kivonattal a beperesitett birtokra telekkönyvileg bejegyzett zálogvisszaváltási jogára, s a zálojéveknek még 1862. év martius 9-én történt lejártával azon további körülményre fekteti, hogy alperest a birtok visszabocsátá sára a zálogos som mának megkinálásával 1862. aug. 21kén bíróilag megintette. „Jelen zálogváltási kereset folytatása ellen alperesi részről felhozott elévülési kifogás tekintetbevélelével azonban felperes elutasítandó volt; mert az orsz. birói értek. 20. § sa a törvényhozás intézkedéséig az 1852. nov. 29-kén kelt ősis. pátens rendeleteit érvényben — íentartván; ezen patents 22. §. 1-ső pontja és zár.szavai szerint a zálogviszaváltási kereset a kikötött visszaváltási idő lefolyta után egy év alatt, a jognak különbeni elényászése mellett benyújtandó. „Felperes tehát 1862. évi martius 9-kén lejárt zálog visszaváltási s csak 1867. aug. 21-kén 1620 sz. alatti keresettel érvényesitni kivánt keresetével, mint elenyészettel elutasítandó volt. „Alperes költségeket fel nem számítván, felperes részére azok megalapíthatok nem voltak. Ez elleni felebbezésükben felperesek megujiták annak vitatását, hogy a kérdéses zálogos évek azon időben járván le, midőn a magyar törvények ismét életbe léptek; vagy is 1862»ben — tehát ezen zálogváltási keresetre az ősis. pátens szabályai nem alkalmazhatók, hanem csak a magyar törvények, melyek szerint zálogváltási keresetek el sem évülnek. Ezek szerint továbbá a zálogévek elteltével a zálogbirtokosok a zálogkibocsátására bíróilag felszólitandók s megintendők levén —ellenük a pert egy év alatt megkezdeni kötelesek nem voltak. — Es ezen birtok tulajdonjogilag felperesekre van bejegyezve a telekkönyvbe, mig alperes annak megváltoztatására egy lépést sem tőn; hogyan lehetne tehát azon tulajdonától felpereseket megfosztani? A kir. tábla a törvényszék ítéletét indokainál fogva helyben hagyta. (1868. sept. 24. 14515. sz. a.) A legfőbb ítélőszék hasonlóan ugyanazon indokoknál fogva helyben hagyta — a sikereden felebbezés költségeit mellőzve. (1870. február 1. — 2369. szám a.) Semmitöszéki határozatok. Az úrbéri törvényszék, mely dologi birósáy hatáskörével nincs felruházva, ingatlanok árverezését el nem rendelheti. Ezcsaka köz polgári törvényszéknél kérelmezhető: melynek kötelessége azt elintézni, nem pedig az úrbéri tszékhez áttenni. Báró Józsika Lajos a Kolozsvári úrbéri törvényszék előtt Deinjén György ellen úrbéri pert folytatván, alperes ellen a végrehajtás, és árverezés elrendelte tett, (1868 nov. 25-kén 76 sz. a.) Felperes 540 sz. alatti kérvényben a végrehajtási árverés foganatosítása végett Kolozs megye tszékét megkereste, utóbbi azonban 1959 sz. a végzésével azon végzést teljesítésbe nem vehetőnek mondottaki, s abbeli kérelemnek az úrbéri tszékhez való áttételét rendelte el. Ez ellen falperes semmiségi panaszt adottbe, melyben kifejti, hogy árverezés iránti kérelmét Kolozs megye törvényszékéhez, mint illetékes bírósághoz adtabe, melynek tehát a hozzá beadott kérelem folytán az árverezés felett magának kellett volna határozatot hoznia, nem pedig azt visszautasittania. Az eljáró tszék nem is lehet hivatva, 15*