Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 15. szám - Az igazságszolgáltatás állapota Kun szent-Mártonban [2. r.]

58 közönségét nevezi — mindig előre megírnak mindent s | igy ő nem fél semmitől; ,,mely állítását fájdalom iga- ' zolja is azon körülmény, hogy a kerületek jelen szervezésének ideje óta egyetlen T. István ellen már megin, ditott fenyitó vizsgálat sem haladott előre, és igazolja az, hogy anagy kunkerületi kapitány a helyett, hogy hivatalos intézkedéseinek KunszentMárton város tanácsa részérőli tökéletes ignorálása által oly sokszor aláásott hivatalos tekintélyének helyre állítása tekintetéből is komolyan intézkednék, épen magukkal a visszaélőkkel — mint biztos forrásból tudom — bizalmas levelezésben áll ez időig, sőt olyan két közigazgatási tisztviselővel áll benső bizalmas lábon s fogadja el meggyőződés nélkül ez ügyben tanácsait, kiknek legnagyobb érdekében áll, fejérgyarmati Tóth István minden visszaéléseit saját érdekükből is elpalástolni, s ha kell, még hivatalos uton állított valótlanságok által is mind a törvényes rend, mind pedig a város vagyona ellen elkövetett valóban botrányos visszaéléseiért netalán ellene zúdulható vizsgálatot elháritaui, vagy legalább is fŐmoment urnáiban meggyengíteni. Mind ezek elég szomorú fényt vagy is inkább homályt vetnek hatóíági és köztársadalmi állapotainkra, s valóban az ily események nem hogy megszilárdítanák a népet az erkölcsökben, sőt aláássák a törvények szentsége iránti kegyeletet s gyűlöletet ébresztenek a népben azon hatalom iránt, mely mind ezt megtűri.!! Jogeset. Közli Dús László ügyvéd ur. (Nváradon.) 1869-évi július hó közepén özvegy P. F-né úgyis mint kiskorú fia természetes és törvényes gyámanyja Biharmegye nváradi járás főszolgabirájához P. P. ellen sommás visszahelyezési keresetet adott be fff P. sz. a. Ezen ügyben 1869. aug. 5 én a főszolgabíró székhelyére tárgyalás tüzetett ki, mely alkalommal a beidézett alperes P. P. személyesen megjelenvén, védekezését előadta, mit főszolgabíró ur önmaga diétáit be a tárgyalási jegyzőkönyvbe. Alperesen épen nem lehetett észrevenni, hogy részeg lett, — vagy valami elmegyöngeségben szenvedett volna, sőt ez alkalommal állításainak bebizonyításául tanukra hivattkozott, kiket kihallgattatni kért. A tanúkihallgatás 1869. évi nov. 5-én csakugyau foganatosítva is lón és már egy tanú meg is eskettetett, mikor alperes P. P. többi tanúival elójött és kijelentette, hogyő a tanukat kihallgattatni nem akarja, ő azokkihallgattatását nem is kérte, az a tárgyalási jegyzőkönyvbe hibásan van bevezetve, de ha hivatkozott is tanúkra, akkor részeg lehetett, ó tanúinak kihallgattatásától eláll. Felperes ügyvéde ezt a tanúkihallgatási jegyzőkönyvben megjegyeztetni kívánta, s ítéletet kért. Az elsőnek elég lett téve, azonban a másodikra a következő végzés mondatott ki, mit szóról szóra ide iktatok: „Hf P. Miután alperes védekezését visszavonta s I érthetlensége ugy illetlen magaviselete által a tárgyalás ! s illetőleg az ügynek befejezését akadályozta, az 1868. évi 54. t. cz. 85, §-a a) pontja értelmében képviselőjéül L. M. ezennel ki is neveztetik s jelen ügy tárgyalására f. évi deczember hó 9-ik napjának d. u. 3 órája Nváradon székelő biróságom elé kitüzetik, mikorra felperesi ügyvéd D. L. és alperesi ügyvéd L. M. urak végzésileg megidéztetnek, k. m. f. D. M. főszolgabíró Ö. B. esküdt (p. h.) Azonban ezen birói határozat után azon különös eset történt, hogy a kinevezett ügyvéd L. M. hihetőleg ismervén alperesnek különös természetét, a védelmet el nem válalta. Felperesi ügyvéd a törvényes időben, azon indokból, mert az 1868: 54. t. cz. 85. §-a nem azt foglalja magában, amit a bíróság fent idézett végzésben állit, hanem ellenkezőleg azt, hogy a fél köteles magát képviseltetni és ha rögtön nem állit vagy nem állithat megbízottat: a tárgyalás a fél költségére elhalasztandó s a folytatólagos tárgyálásra ujabbi határnap tűzendő ki, azon meghagyással, hogy a fél magát a 111. § a alkalmazásának terhe alatt törvényes megbízott által képviseltesse, és hogy e jelen ügyben a tárgyalás már be lévén fejezve, s a tanúkihallgatás foganatosítva, ujabb tárgyalásnak helye nincs, végre, hogy a képviselő kineveztetését csakis a 90.ik §. engedi meg a vagyontalan perlekedők részére, s ennélfogva a bíróságnak joga sem volt a képviselő kinevezésére — semmiségi panaszt adott be. A Semmitőszék 4495 sz. 1869. 1870. é v i február 1-ső napján tartott nyilvános ülésében a következő határozatot hozta: „A semmiségi panasz elvettetik, mert a per folyamában hozott s a tárgyalás elhalasztását rendelő birói végzés ellen a prt 297. §-a szerint semmiségi panasznak helye nincsen. ,,Miről eljáró bíróság a felterjesztett ügyiratok visz szaküldése mellett a felek tudósítása s további törvényszerű eljárás végett értesíttetik. Kelt Pesten, a magy. kir Curia mint semmitőszéknek 1870. évi február hó 1-ső napján tartott nyilvános üléséből. Mayláth Gryörgy mk Tóth Lőrinczmk semmitőszéki bíró." E semmitőszéki határozattal két döntvényt mondott ki a semmitőszék, t. i. a per, ha már tanúkihallgatással befejeztetett is, még mindig folyamatban van, s ez per folyamának neveztetik, és hogy a szolgabiróságnak és bármely bíróságnak az 1868. 54. t. cz. 90 §-on kivül is a felek kérelme vagy beleegyezése nélkül is joga van képviselő ügyvédet kínevezni. Most félév után a bíróság folytonosan azon töri fejét, hogy ki leend azon szives egyén, ki alperes képviseletét elválalná; mig a felperes ájtatos figyelemmel várja, hogy mi lesz már ebből a rövid utu vizszahelyezési keresetből, miután alperes őszinte előadásait visszavonta ; végre felperesi ügyvéd azon gondolkozik, hogy fele érdekében a majdan megtörténendő Ítélethozatal után megkiséreljen-e m% egy semmiségi panaszt? Erre ngyan jó szolgálatot tenne a perrend 297 §nak 16 ik pontja.