Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 2. szám - Felsőbb itélő székeinkről [2. r.]

6 jukat a bélyegekben leróván, jogosan is kívánhatják, hogy a ügyeik érdekeiknek megfelelő gyorsasággal intéztesses. nek el. A vagyon rendkivül emelkedett forgalma, s az ipar virágzásnak indult fejlődése az "embereket minden lépten a üzleti érintkezésbe s gyakori összeütközésekbe hozza, s bonyodalmakba keveri. Minél tovább kénytelenek az f igénybe vett birói közbenjárás végeredményére várni; annál több bajuk és költekezésük van a szükségelt ideigj. lenes intézkedések körül, melyekkel közbeesőleg ismét ^ csak a bíróságokat kénytelenek terhelni, — s anuál zsibbasztóbb a hatás, mely a késedelemből a közforgalomra s n vagyonosodásra háramlik. Ez által csökken a közhitel; sülyed az állam erkölcsi tekintélye; de kevesbül bevétele is, mert a felebbezési s végrehajtási eljárással egybekötött bélyegkiadások az Y ügymenet fenakadása miatt annál később kerülnek az állampénztárba. Minélfogva úgy a biróságok, mint a pet res felek, de az állam saját érdeke is azt kívánja, hogy az igazságszolgáltatás ne csak jó és részre( haji a tlan legyen, de a társadal mi élet gyors lépteivel egyaránt haladjon is. Az e czélból balaszthatlanúl szükséges segély vagy tetenies személyszaporitással, vagy költségkímélési szemj pontból részben az által eszközölhető, ha a polg. törv. rend'. 5. §-a oly értelemben bővítetnék, hogy az egyes j bíróságoktól felebbezett ügyek másodbiróságilag az elnökkel együtt 3, — harmad bíróilag pedig 5 tagú tanácsokban vizsgáltassanak meg; és pedig igen ajánlatosnak mutatkozik, hogy ezen egyes bírósági sommás ügyek másodj fokú megvizsgálás végett a kerületi vegyes bíróságoknak , adatnának át a végleges rendezésig. A „Pesti Napló" fentebb érintett számában a hátralékok felszaporodása a referá 1 ási rendszernek tulajdoníttatik, s javaslatba hozatik, hogy szaporitassanak a tagok leginkább előadókkal. Ha netalán areferálási rendszernek tulajdonított akadályozás alatt az értetett, hogy a további reform haladás irányául kitűzött közvetlen szóbeliség már eddig is behoz:tndó lett volna a felsőbb bíróságoknál, — akkor csak azt kívánom röviden megérinteni, hogy erre sok más fontos ok mellett, különösen Codex hiányában a tér előkészítve legkevésbbé sincs. Ha pedig ott a referálási rendszer vonatkozva netalán a nyilvánosság által előidézett gátoltatásra lett volna felemlítve, — ez iránt a kir. itélő táblánál tett 0 tapasztalatból azt jegyezhetem meg, hogy itt a nyilvánosság jelentékenyebb hátráltatást eddig talán azért nem okozott, mivel a biróságok ellen is felizgatott kedélyek csilapulván, a nagy közönség belátta, hogy minél több műveltséget, tehát becsületességet is, vélünk korunknak igényelhetni: annál élesebb ellentétképen tűnik fel a birói előterjesztést ellenőrző nyilvánosságban rejlő bizalmatlanság. Lehet tehát, hogy ezért; vagy ha csak azért is, mivel belátja a közönség, hogy czéltalan jelenlétével csak az ügymenetet tartóztatná fel, a nyilvánosság ellenórködési jogát úgy a peres felek, mint a hallgatóság legritkábban gyakorolták. Ezen körülmény alig alkalmas a „Jogtudományi Közlöny" m. é. 52. számában hangsúlyozott azon állítás támogatására is, mintha a behozott nyilvánosság hatálylyal lett volna a jogszolgáltatás igazságos és részrehajlatlan voltára. Ily felfogás kevés bizalmat tanúsít a közerkölcsiség iránt; mely hogy épen a biróságoknál sülyedt volna, ezt megczáfolja a közönség azon viselete által, hogy a biróságok nyitott termeibe nem siet ellenőrködni, mit pedig az ezzel egybekötött késleltetés mellett is alig mulasztana el, ha szükségesnek vélné. A mi különben a legszomorúbb jelenségre mutatna. (Folyt, köv.) Seníiiiitüszcki határozatok. Az or. gyűlési képviselők napi dijai a perr. 395—399. §§. által nincsenek a birói foglalás alól kivéve. Nem forog fenn semmiségi esel, ha azon dijaknak csak l/z-da foglaltatott be. M. Rezső N. N. ellen, ki or. gyűlési képviselő, az il lető egyes bíróság előtt 1100 ft. tőke s járulékai iránt marasztaló Ítéletet nyervén, a kért végrehajtás alp. ingóságaira s képviselői dijaira elrendeltetett s foganatosítására Pest város tszéke megkerestetett, mely által az ingóságok lefoglaltattak s képviselő dijai V3-da letiltatott. Alperes semmis, panaszszal élt főleg azon okból, mivel törvényesen még nem idéztetett, az ítélet neki nem kézbesittetett; a végreh. végzés túlterjeszkedett az ítéleten, mert nem az itt kijelölt bírósági közeg, hanem egy egészen más teljesité a foglalást; a 395. § c. ellenére 6 ingéből, 4 lefoglaltatott; sőt képviselői dijai is lefoglaltattak, mi sérti a képviselői (immunitást, mert azok alig elégségesek a képviselő élet fentartására, tehát a 395. §. k. p) alá sorolandók. A Semmitőszé k a ;eoi. panaszt elvetette : „mert alperes azon állítása, hogy sem törvényszerű leg megidézve nem volt, sem az e. bír. Ítélet neki nem kézbesittetett s igy az jogerőre nem lemelkedett, a kézbesítési ivek által megczáfoltatik, melyek szerint a kézbesítés az akkor érvényben volt szabályoknak megfelelőleg eszközöltetett; továbbá, „mert alperes időközben más bíróság területén tartózkodván, a végrehajtást felperes kérelmére az ítélet értelmében is megkeresés utján az illető bíróság által kellett foganatosittani; végre „mert a perr. 297. §. 20. p. szerint sem forog fenn semmiségi eset, mert alperes saját előadása szerint 6 ingéből csak 4 vétetett foglalás alá és ekkép a perr. 395. §. c. pontja figyelembe tartatott — a képviselői napi dijak pedig aperr. 395 — 399. §§. által birói foglal á s a 1 ó 1 k i n e m vétetnek, és különben is a végrehajtás azoknak csak egy harmadrészére terjesztetett ki. (1869. decz. 23-án. 4089. sz. a.) Sommás perekben ítéletet törvényszerüleg csak azon biró hozhat, kinek közvetlen befolyásával lárgyaltatott az ügy, s befejeztetett a bizonyitéki eljárás. Városokban a fő biró helyetteséül ily tárgyalások önálló vezetésére csak az alkalmaztathat ik, ki a bíráskodás gyakorlatára jogosított; nem tehát oly tisztviselő, ki birói szavazattal nincs felruházva. A tárgyalás vezetéséről érdekeltség alapján (perr. 56. §. b.J hivatalból elmozdítandó s mással helyettesítendő, ki a perfolyama alatt alperes közel rokonát nőül eljegyzette. Az ily bírói kellékekkel fel nem ruházott s érdekelt személy állal teljesített eljárás hivatalból megsemmisítendő. Em. Jakab Pop. Raj mond ellen Leibitz XVI. Szepesi