Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 2. szám - Magyar jogászgyülés [2. r.]

7 város főbírája előtt f. év sept. 1. bizonyos rét önhatalmú | elfoglalása miatt sommás visszahelyezési pert indított. A | tárgyalás többszöri elhalasztás után, mely iránti végzést hol a főbiró, hol egy tanácsnak Sch. írta alá, f. év sept. 18. megtartatott. A jegyzőkönyvben, mely a tanúvallomásokat is tartalmazza, 3 helyen fordul elő ily aláírás: Húsz Notair in vertretung d. Stadtrichters és egy helyen Husz notair Stadtrichters stelvertreter. Az Ítéletet okt. 16 ról a főbíró irta alá. Alperes az Ítélet e. semmis, panaszt adott be; különösen azért, mivel a tárgyalást H. János aljegyző vezette 5 az ítéletet a főbiró hozti meg, s mert a főbiró felperes irányában érdekeltségi viszonyban áll. A Semmitőszék következőleg határozott: „A jelen sommás perben Leibitz sz. város főbírája által f. év okt. 16. hozott Ítélet alperes sem. panasza folytán, az annak alapjául szolgált eljárás pedig hivatalból megsemmisíttetik; „mert sommás perekben az illető egyes biró, városokban a főbiró vagy aunak helyettese a perr. 117.S 124. §§. valamint az ügyviteli szab. 245. s 248. §§-hoz képest maga tartozik a peres felekkel az ügyet felvenni, az egyességet megkísérlem, s ha az nem sikerülne, a tényállást tisztába hozni, — a felek észrevételeit s a bizonyítékokat jkönyvbe foglalni, az eljárás berekesztése után pedig azonnal ítéletet mondani; — ezekből következik, hogy ily ügyekben ítéletet törvényszerüleg csak azon biró hozhat, kinek közvetlen befolyásával az ügy. tárgyaltatott, és a bizonyítási eljárás befejeztetett. Minthogy pedig a fenforgó sommás perben, az egész eljárást Husz János városi aljegyző vezette, sa tanúvallomások kivételét, valamint a birói szemlét is, ugyanaz teljesítvén, az egész eljárást befejezte, az ítéletet azonban nem az, — hanem a városi főbiró — ki az ügynek tárgyalásába be nem folyt, és ki ellen a felek lehető kifogásaikat a perr. 97. §. szerint annak helyén s idején meg nem tehették — hozta; annak okáért ezen a városi főbiró által helytelenül és szabályellenesen hozott Ítélet alp. sem. panasza folytán megsemmisítendő volt a perr. 7. és 297. §. 1. p. alapján. „Az itélet alapjául szolgált eljárás pedig, noha ez ellen a felek által semmis, panasz nem emeltetett, a perr. 304. §. képest hivatalból azért volt megsemmisítendő, mert a főbiró hivatalos jelentése szerint H. János aljegyző, ki a tárgyalást mint a főbiró helyettese önállóan vezette — birói szavazattal felruházva nincs, és igy az a tárgyalás és bizonyítási eljárás önálló vezetésével, melyre csak a városi főbiró, vagy annak a bíráskodás gyakorlatára jogosított helyettese van törvény szerint hívatva — megbízható nem volt; és mert különben is nevezett aljegyző, ugyan a városi főbiró hivatalos jelentése szerint alperes közel rokonát, még a per folyama alatt nőül eljegyezvén, oly viszonyba lépett, mely miatt a perr. 56. §. b. p. és záradéka szerint, érdekeltségénél fogva — az ügytárgyalásától és elintézésétől hivatalból elmozdítandó és helyette más biró alkalmazandó lett volna, mi annak idejében meg nem történvén — a birói kellékekkel fel nem ruházott és érdekelt személy által teljesített eljárás megsemmisítése mellett az ügy ujabb szabályszerű tárgyalása hivatalból elrendelendő volt.jí(1869. decz. 17. 3525. sz. a.) A szolgabírói bíróság nem tekintethetik az esküdtlárs nélkül szabályszerüleg alakilotlnak. Megsemmisítendő azon bizlositásl rendelő végzés, melyet csak magában a szbiró — esküdt nélkül — hozott s adott ki. P. Sebestyén 240 for. követelés erejéig K. György és Sz. István ellen az illető Abauj megyei szbiróhoz biztosítási kérvényt adott be; mire a szbiró í. év okt. 25-én 650. sz. a. végzéssel panaszlottak ingóságaira a kért biztosítást elrendelte, s azt okt. 26-án foganatosította. Panaszlottak semmis.panastt adtak be; mert a bíróság biztosítási végzése hozatalakor nem volt törvényesen alakulva, mert azt maga á szbiró esküdttársa nélkül hozta; továbbá, merta követelés, melynek biztosítása rendeltetett el, még le nem járt, mivel a fizetési határidő a kötvényben nincs kitéve, felmondással pedig az nem igazoltatott; és a veszély valószinűsége a perr. 318. §. szerint nem igazoltatott, mert arra nem elégséges pusztán azon tény, hogy alperesek ellen bizonyos követelés iránt már per inditatott. A Semmitőszék által határoztatott: „A semmiségi panasznak hely adatik, a f. év okt. 25. §. hozott biztosítást rendelő végzés, valamint az annak alapján foganatosított biztositási eljárás megsemmisíttetik : „m e r t a biztosítást rendelő végzés hozatalánál, a mennyiben azt egyedül a szbiró esküdttársa nélkül hozta, és adta ki, a bíróság szabályszerüleg alakítva nem volt, és azért a panaszlott végzés és arra alapított eljárás a perr. 297. §. 5. p. alapján megsemmisítendő volt. (18G9. decz17-kén. — 3542. sz. a.) „Magyar jogászgyülés" (Folytatása). Miután az elnök Horváth Károly ur a megjelenteket üdvözölvén az értekezletet megelőzött intézkedésekről jelentést tett, Somsich Bertalan kisérte meg a soproni ügyvédi-egylet eredeti ajánlatát ujolag érvényesíteni, mely szerint országos ügyvéd-egylet lenne egybehívandó, miután azonban Szilágyi Dezső és Környey a jogászgyülés mellett, Bróde pedig mindkettő mellett szóllottak, Apá t hy Is t v án ur ajánlatára az értekezlet a „jogász gyűlés" mellett nyilatkozott. Ennek folytán azután vitatkozás alá vetetett az alapszabály tervezet, mely Melzer István ó Nagyméltósága ajánlatára tett több rendbeli módosításokkal el is fogadtatott, az alább következő szerkezetben, és Szilágyi Dezső indítványára másnap egy 25 tagu ideiglenes bizottság választatott azon megbizással, hogy jövő évi június hóra az első jogászgyülést hivja egybe, értve, hogy az e tekintetbeni előleges intézkedéseket megtegye; ezen bizottmány következőkből alakíttatott: Apáthy István, Bogisich Lajos, Bognár Géza, Bróde Lipót, D á r d a y Sándor, Daruváry Alajos, De s zkás Gusztáv, Gáspá r Lajos, Gerlóczy Gyula, Horváth Károly, Kiss András, Környey Ede, Kr ál i t z Kálmán, Ló sy Tivadar, MatolayElek, Melczer István, Morl i n Imre, Pósfay Károly, Ruzsinkó Zsiga, S ch n i e r e r Gyula, Siegmund Vilmos, Szalay Ágoston, Szilágyi Dezső, S z o n t a g h Kálmán, Wenzel Gusztáv urak. A magyar jogászgyülés alapszabályi tervezete. 1. §. A magyar jogászgyülés czélja, a magyar birodalmi jogászokat a tudományos téren szorosabb személyes érintkezésre és eszmecserére egyesíteni, — a hazai jog szükséges átalakítására s fejlesztésére befolyást gyakorolni, — különösen a szabadelvű jogreformok helyes létesítését előmozdítani.