Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 99. szám - A birósági szervezet kérdéséhez [6. r.]

Pest, 1870. kedden deczemb. 20. 99, szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom: A birósági szervezet kérdéséhez. — Semmitősz. döntvé; A bírósági szervezet kérdéséhez. VJ^ A bírósági rendszernek a mai európai codificatio szempontjából, másik alapelvét az képezi: hogy elsó fórumon minél több egyes biróság létesitessék,de minél kisebb hatáskörrel illetőséggel. Ez szorosan véve csak kiegészítése az előbbi irányelvnek, mely szerint első fórumon is rendszerint törvényszékek szolgáljanak biróságokul, tehát azok minél nagyobb hatáskörrel ruháztassanak fel — mi a társasbirósági rendszer alapelvének valósítására mulbatlanul feltételeztetek. Mert az, hogy a jogbiztossági-a mulhatlan szükségesnek talált társas-bírósági rendszer valósitassék, azt feltételezi, hogy első fórumon is rendes bíróságul törvényszékek létesitessenek; miből ismét következik, hogy az egyes bíróságok a törvényszékek mellett csak kivételes bíróságokként szerepeljenek; tehát következik az is, hogy az egyes bíróságok csak csekély hatáskörrel ruháztassanak fel — mintán ellenkező esetben megközelítvén s nagy részben elfoglalván a törvényszékek hatáskörét, azokkal egyenjogú vonalba jönnének s ezáltal kivételesek lenni megszűnnének. Az európai összes codificatiók irányelve: hogy az egyes bíróságok csak mint kivételesek engedtessenek meg — minek szinte az átalános európai törvényhozás magyarázata szerint mindenütt azon értelem tulajdonitatik, hogy az egyes bíróságok illetősége csak csekélyebb értékű, kisebb jelentőségű ügyek elintézésére szoritassék. Ez a mai tudomány s kifejlődöttebb codificatio szellemében való megfejtése azon viszonynak, melyben első fórumon a társas bíróságoknak az egyes bíróságokhoz kell állani. Hogy pedig ezen iránynak nem felelhet meg azon törvényhozás, mely az egyes bíróságok hatáskörét ezrekre menő összegekig, ingatlanoknál szinte ezreket képviselő birtokig, sőt bizonyos jogviszonyoknál határtalan sommákra kiterjeszti — nem igényel semmi bővebb magyarázatot. A kivételesség tehát itt az, mi iránt a bíróságok hatáskörére nézve tisztába kell jönnünk, mivel különösen a jogosság tekintetét és igényeit nem szabad összetévesztenünk. Ha a jogosság elvét akarnók követni, ha a bírósági szervezetnél tisztán ezen szempontból indulnánk ki; akkor az összes perlekedő felekre, illetőleg mindennemű jogügyekre a jogegyenlőség elvét kellenék alkalmazni, azaz a birói illetőségre nézve kisebb, nagyobb ügyekre nyék ellentétei. - Legf. itélősz. döntv. — Semmitőszeki döntvények | egyenlőn az egyformaságot kellene megalapittani. Tehát | ha az igazságszolgáltatási s codificationalis politika annak szükségességét állítaná elő, hogy első fórumon is társasbiróságok létezzenek; akkor a jogosság vagy is jogegyenlőség elvénél fogva minden ügynek, bármily csekély is, a törvényszék hatáskörébe' kellene tartozói. Mert azon joggal, melyei a nagyobb követelések birtokosai, a társas bíróságok előnyeit s biztosítékait igénybe vehetik; követelhetik a csekély keresetűek is, hogy követeléseik szinte törvényszékek által legyenek megvizsgálva s bírálva. Mindenütt, a legcsekélyebb ügyekben is, egyformán a jogérvényesítéséről a jogkiszolgáltatásáról van szó; tehát mindenkinek, ha egyszer a jogosság elvéből kell kiindulni, bármily csekély is követelése, ugyanazon jogérvényesítési formákhoz és biztosítékokhoz van jogosultsága. E szempontból a kisebb s nagyobb ügyek terjedelme, öszszege folytán nem lehet különbséget felállítani; ily megkülönböztetés az illetőségre nézve a biróság szerkezetében sem lehetne jogosultnak tekinthető. » A jogosultság szempontjából semmi korlátozás seii engedhető meg, sem a biróság egyes vagy társa* szervezésére nézve, sem a perorvoslatok használata tekintetéből. Mert mindkettő irányában, minden peres félnek joga van mindazon biztosítékokhoz, melyek a létező jogrendszerben feltalálhatók. Ez a jog szempontja s követelménye. Ezen kétségbevonhatlan érvényességű elv ellenében azt tapasztaljuk, hogy az európai ujabb törvényhozások, a szervezési jogosság azon elvétől eltérőleg, tehát kivételesen — számos ügyekre nézve az egyes bíróságok illetékességét alapították meg. Midőn tehát az európai codificatiók ezt teszik, ezen kivételességnek indokait,, a jogosultságon, jogérvén kívül, egyébb más körülményekben kell keresnünk. Számos ügyek vannak oly természetűek, inikép legfőbb érdekeltségük abban áll, hogy minél gyorsabban elintéztessenek, mi a nagyobb és számosb formalitásokkal összekötött társas bírósági eljárásban el nem érhető ugy, mint az egyszerű egyesbiróságok körében; míg ismét nagy számmal jönnek elő oly csekély értékű ügyek, mikép a törvényszéki eljárástól elválhatlan nagyobb költségek, kiadások semmi arányban sem lehetnek azon értékkel, melyet az oly ügyek képviselnek. — Ily ügyek irányában a törvényhozások magok a felek érdekében szükségesnek találták az azoknak jobban megfelelő egyesbiróságok intézményét, habár ezáltal a társasbiróság elvétől eltérés, kivétel, létesitetik is. És így állíttatik elő kivételesen, kivételes érdekekből az egyes bíróságok intézménye. A jog s jogosultság elve itt legkevésbé sem jön kér20