Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 95. szám - Indokok a telepitvényi törvényjavaslathoz [2. r.]

380 gyaláskor a kérelem teljesítésének Ferenczy Anna ellene mondott. A városi tszék mindamellett f. év május 2I-kén 285. sz. a. kelt végzésével folyamodó Zseni kérelmének helyt adott, a vagyon részére való á<átlátását elrendelvén. Ez ellen Ferenczy semm. panaszt adott be; mert a tszék nem volt jogosítva végzéseit későbbi határozatával megsemmisíteni; mert árverést kellett volna tartani, mi nagyobb előnyöket nyujthata, mert a gondnoki kezelés 8°/0 jövedelmez stb. A Semmitőszé k e panasz folytán a városi tszék f. évi 285. sz. végzését minden következményeivel megsemmisítette, s azt utasította a közárverés megtartására; „mert Grózon hagj^atékához tartozó malom stb. árverés utján leendő eladása a hagyatéki gondnok kérvénye folytán minden örökösök beleegyezésével levén tszékileg elrendelve, az eljáró bíróság 297. §. 1. pontjába ütköző törvényellenes eljárást követett azáltal, hogy árverést rendelő előbbi határozatától eltérve, a fenebbi ingatlan birtokot megválasztandó becsüsök által meghatározandó becsárban Zseni egyik örökösnek Ferenczy Anna ellenzése ellenére, tulajdonjoggal átadatni rendelte; ámbár a törvénykezés átalános elvei szerint, hagyatéki tárgyak eladásánál, hacsak minden érdekelt félek közös megegyezéssel más módot nem alapitottak m"g, rendszerint árverés utjáni eladásnak van helye, — s ellenkezése daczára egyik örököst sem lehet kötelezni, hogy belenyugodjék az általa örökösödési jogon igényelt hagyatéki vagyon oly elidegenítésébe, melynél a vevők versenye kizáratik, s a vételár mennyisége a megválasztandó becsüsök által megalapítandó, az átruházás elrendelésekor meg nem tudható bizonytalan becsártól van feltételezve." (1870. okt. 26. — 9859. sz.) Indokok a telepitvéiiyi törvényjavaslathoz. (Vége.) Ha pedig arról van szó, létezik-e határozott időre szóló szerződés, és ki tartozik az ily szerződésnek létezését bebizonyítani; lehetetlen a b zonyitás terhét másra, mint a földtulajdonosra ruházni nemcsak azért, mert neki inkább állott módjában és érdekébon Írásbeli szerződést készíttetni és azt megőrizni, hanem azért is, mert ő állítván, miszerint tulajdonának haszonvételét ideiglenesen visszavehetőteg ruházta csak a telepitvényesre: a törvényes eljárás szabályai szerint tartozik is állítását bebizonyítani. A b) alatti esetben sem az eddigi szabályul szolgált úrbéri nyilt-parancs 20. §-a, sem a magánjog elvei szerint megváltásnak helye nem lehetne; hamég is a javaslat 11. §-a szerint indítványoztatok, hogy a telepitvényes házhelyén, udvarán és kertjén kívül az általa bírt földekből 10 holdat tulajdonjoggal megszerezhessen : ez ind.tvdny egy részről az állam magasabb érdekeinek szempontjából indokolható, melynélfogva a létező községek esetleges elenyésztetésének eleje vétetik; másrészről pedig indokolható az álial is, hogy a földtulajdonos eredetileg azért alakítván birtoka egy részét telepitvénynyé, hogy munkáskezeket szerezzen, — ha most a telepitvény állandósittatik : a földtulajdonos eredeti czélj íhoz képest jövőre is közel találja a munkáskezeket, s igy miután átengedett birtokáért teljesen kármentesittetik, rajta nemcsak jogsérelem nem ejtetik, hanem a folytonos perlekedésektől és gyűlöletes súrlódásoktól is megmentetik. Midőn azonban a törvényhozás a telepitvényeknek a múltból átszármazott jogviszonyait rendezi, okulna a mult idő tapasztalatain, egyúttal gondoskodnia kell: hogy jövőre ily bizonytalan viszonyok no keletkezhessenek, melyek a tulajdon felőli fogalmat a nép közt többé-kevésbbé megzavarják, a mi mindig csak a jogbiz tonság kárára történik. Ezen oknál fogva, a javaslat 18. §-a megszabja azon feltételeket, melyek alatt jövőre községek telepíttethetnek. Minthogy az erdei telepitvények alakítása a mivelés alatti birtok hiánya miatt gyakran meghiúsulna, ha ugyanazon feltételekhez köttetnék, a melyek a telepitvényekre nézve átalában irányadók lesznek: a b) pontban a külbirtok menynyisége öt holdra szállíttatott le. A székelyföldi havasokban létező telepitvények sajátságos viszonyai is, oly czélból, hogy azon vidékeken a községek állán dósitása és azok benépesítése biztosittassék, külön intézkedéseket tettek szükségesekké, melyek a törvényjavaslat 25.—29. §-aiban foglalvák. Végül megjegyeztetik, hogy a 2. §. oly eseteket is sorol fel, a melyekre a javaslat határozatai nem alkalmazhatók. Habár azok már az 1. §. szerint is kizárva lennének: mégis külön azért említtetnek el, mert több helyütt fordulnak elő s irántuk kételyek támadhatnak, melyek eloszlatása végett czélszerünek mutatkozott ezen eseteket határozottan kijelölni. (Értesítés.) Értesitem az első magyar jogászgyü és mindazon t. tagjait, kik a teljes ülési vitákban részt vottek, miszerint a netán szükséges helyreigazítások eszközölhetéso végett a teljes ülések folyamáról felvett gyorsírói naplók f. hó 5-töl — 10 ig (Deczemb. 8 ának kivételével) naponta délutáni 4 és 6 óra között, irodámban (kalap-utcza 6. sz. a.) átnézhetők. Pest, 1870. évi Deczember 1 én. Dr. Siegmund Vilmos, a magyar jogís?.gyülés állandó bizottságának titkára. (Értesítés.) A magyar jogászgyülés módosított alapszabályai szerint a legközelebbi ülésszakon tárgyalandó indítványok legalább két hónappal az ülés megnyitása előtt nyújtandók be az állandó bizottságnál; értesitem lehít a jogászközönséget, hogy indítványok már most is elfogadtatnak, és akár közvetlenül az állandó bizottság elnökéhez: méltóságos Dr. Pauler Tivadar úrhoz (papnövelde utcza 1. sz. a.) akár alólirott titkárhoz (kalap utcza 6. sz.) küldendők be, Pest 1870, évi Deczember 1 én. Dr. S i e gm o n'1 Vilmos, a magyar jogászgyülés állandó bizottmányának titkára. Csödtuegszüntetés: Dalnoki testvérek czég ellen Pest város tszéke előtt kiegyezéssel; S z é 11 Gyula kereskedő e. Erzsébetváros tszékénél kiegyezéssel; Schlesinger Mina, bajai lakos e. Baja tszékénél kiegyezéssel; F1 e i s c h e r Hermán, szabómester e. Kecskemét tszékénél fizetés s kiegyezés folytán, özv. GencsiPálné e. Biharmegye tszékénél kiegyezéssel; B i e 1 e k Gusztáv s E zsebet e. Késmárk tszékénél kiegyezéssel. Felelős szerkesztő és kiidó-tulajdono* SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11 ik sz. a. 2-ik em. balra Petién, Í870. Kyomatott Kocti Sándor saját nyomdájában hal-piacz ét al-dunator tarkán 9. tz. a.