Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 96. szám

Pest, 1870. péntek deezeinber 9. 96. szám. Tizenkettedik évfolyam. Debrcczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom: A bírósági szervezet kérdéséhez. — Végrehajtás sz. széki ítélet alapján. — Semmitőszeki döntvények. A bírósági szervezet kérdéséhez. III. Jelenlegi igazságügyniinisterünk legújabb ,Zukunfts' codificatio politikája az egyes bíróságok legnagyobb terjedelemben való felkarolásában nyilvánul. Azok — mint mondotta — 5000 ftig, 5 évi kamatok, járadékok stb. 50 hold stb. stb. erejéig terjedő ügyek elintézésére feljogositandók. Ezen hatáskör homlokegyenest ellenkezik ugyanaz előbbi ministeri javaslatok irányelvével, mely első fokon is rendszerint csak a társas bíróságokat tekinti a bíráskodásra illetékesen hivatottaknak; de igen is teljes öszhangzásban a minister azon későbbi nézetével, hogy első fokon az egyes bíróságok emelendők túlsúlyra; miaunak szükségképi következménye lenne. Mert azon rendkívüli nagy hatáskör a törvényszékeket majdnem teljesen feleslegesekké teendné. Ha R minister correct eljárást követve codificationalis munkálatában, sem a Guria, sem az alsó bíróságok szervezéséhez nem is nyúl, míg az ebbeli törvénykezés adatai teljes számban birtokában nincsenek, — akkor biztos meggyőződést szerezhetett volna arról is, hogy az egyes bíróságok azon exorbitans illetősége mellett, a törvényszékeknek vajmi kevés teendőjük marad. Mi saját adataink után azt merjük állithatni, hogy az egyes bíróságok azon roppant hatásköre mellett, egész Magyarország számára untig elégséges lenne 10 törvényszék, hogy a számára fenmaradt pereket minden feltűnőbb hátralék nélkül könnyen feldolgozhassa s elintézhesse — főkép miután a vétségek s kihágások is az egyes bíróságok körébe soroltatván, az ezenfelül felmaradt büntettek, politikai és sajtóügyek a dolog rendes menete folytán okvetlenül az esküdtszékek elé tartoznának; mig a jogi s közigazgatási hatóság szigorú elválasztása következtében a tszékek köréből minden nemperes eljáratu ügyek is teljesen kivéve lennének. így az esküdtszéki intézmény és a nemperes ügyi hatóságok létesítésével, a törvényszékek hatásköre egyedül a peres polgári jogügyek szempontjából levén mérlegelendő; miután az oly polgárjogi perek, melyek tárgya 5000 ftot vagy 50 holdat meghalad, nem fordulnak elő mindennap, ilyenek bárhol is csak csekély számban szoktak megjelenni, számos vidéken hónapokig is alig jön elő egy-két ily nagyobb terjedelmű per; -- természetes, hogy a törvényszékek teendői igen kis körre szoríttatnának, — mig az egyes biróságok hatásköre azon illetőségi szabályzat mellett a peres ügyek legnagyobb részét elfoglalná; miért a törvényszékek legnagyobb részére többé j szükség nem lenne, hacsak azokban is szinecurákat nem akarnánk felállittani. És eszerint azon hatáskör, melylyel a törvényszékek felruháztatnak, igen csekély térre szoríttatván ; következik, hogy azon reformelv, miszerint az alsó fórumon is társas biróságok ítéljenek, minden érvényét elvesztené. A társas bírósági rendszer, melynek tulnyornósága felé irányulnak a mai kor reformtörekvései, alárendelt szerepre kárhoztatnék , illetőleg lényegében megsemisittetnék. És ezen rendszert nem lehetne, — illetőleg nem is lenne szabad többé vegyes bírósági rendszernek nevezni, — mert az valódi egyes bírósági rendszer lenne — miután itt az egyes biróságok hatásköre kiválóan túlnyomó súlyra emelkednék; és miután abban a társas biróságok csak kivételt képeznének a bírói hatáskör gyakorlatában , mig a legtöbb ügyekben , tehát rendszerint az egyes biróságok lennének bíráskodásra hivatva. Igazságügyministerünk tehát — daczára elhíresztelt szabadelvüségének, a szabadelvű reform egyik főbb követelményének, a társasbirófági rendszernek megsemmisítésére törekszik; mert egy mesterkélten túJságig kiterjesztett illetőség által az egyes bíróságokat czélozza túlsúlyra emelni. Midőn azonban ismételjük, mikép ez atársasbirósági elv teljes megsemmisítése; egyszersmind ki kell mondanunk, mikép ezen codificationalis eljárás hasonmására egész Európában nem találhatunk. Nincs az újabb korban állam, nincs törvényhozá?, mely az egyes birósági illetőség ily nagymérvű kiterjesztését megkisérlette, vagy csak megközelítette volna is. Ez oly irány, melyet mindenütt a szabadelvű reform legvakmerőbb megtámadásának tekintettek s mint illyet minden részről legerélyesebben visszautasítottak volna. Az mindenütt oly monstrum codiflcatiónak tekintetett volna, melyet a jogbiztosság elvére fektetett mai jogállamban eltűrni nem lehetne. Ily monstrum codifícatió dicsősége napjainkban egyedül csak államunknak, s egyedül csak a Horvátféle igazságügyministerségnek lenne fentartva. Es e vélemény vitatásánál mi korántsem ragaszkodunk szorosan a minister számkitételeihez, nem ahhoz, hogy szoros szószerinti értelemben vegyük az 5 ezer forintot s többi összegeket; mert jól tudjuk, hogy a ministerünk állításait, javaslatait , mint puszta phrazisokat, könnyeden szokta a világba kidobni, a nélkül, hogy a számokat szorosan mérlegezné, a nélkül, hogy az adatokat, a biztos számítás alapjait gondosan felkeresné és használná. — Mi azon a minister legújabb tervezete szerint az egyes birósági illetőséget megalapító összegekhez csak megközelítő számítást veszünk kiindulásul, p. o. ezer vagy 96