Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 95. szám - A birósági szervezet kérdéséhez [2. r.]

879 Legfőbb ítélöszékl döntvény. Házassági közszerzeményböl eredi örökség kérdésében. (Vége.) Az első birősági — előbb már közlött ítélet ellen felperes felebbezést adott be, mert minden jogfogalommal ellenkezik az, hogy a hagyatéki vagyon oda szálljon vissza, a honnan az az örökhagyóra nem szállott, a mint ezt a felebbezett e. bir. Ítélet rendeli. — A követelt hagyatéki vagyon szerzeményi természetét elvitatni nem lehet, ily vagyonokban pedig az öreganyai ág csak akkor örököl, ha sem leszármazók, sem pegig az örökhagyó szülei életben nincsenek. — Ez eset pedig itt fenn nem forog. — A kir. tábla az e. bir. Ítéletét megváltoztatván, felperesnek a kérdéses kötelezvényre vonatkozó örökösödési jogát megalapította, és ezen ítélete következőleg szól.l: „Az e. bir. ítélete megváltoztattatik, s végrendelet nélkül elhalt örökhagyó Mayba Zsuzsannának a felperes által 1866. mart. 2-kán 1057 frt. 50 krról kiállított kötelezvényből álló hagyatékában felperes kizárólagos öröködési joga megállapíttatik, s a perköltségek kölcsönösen megszüntet tétnek. „Indokok: Az ideigl. törv. szab. 10., 11., 12. §§. élteimében unokája után az öreganyát csak annyiban il- 1 leti meg az örökösödés, a mennyiben az örökség arra az öreganya után szállott volna; „jeleu esetben is az E) alatt említtetik ugyan egy öreganyától származott 700 frt. összeg; minthogy azonban ezt az öreganya még 1862. dec. 6 kán felperesnek örökjoggal átengedte; tehát valamint ebben a kiskorú örökhagyó Mayba Zsuzsanna nem örökösödhetett, ugy ezen 700 frt. örökség ugyan az öreganyára többé vissza nem szállhat: „A bemondottakból s a beperesitett okmányokból kétségtelen levén tehát az, hogy Mayba Zsuzsánna hagyatéka egy oly adóslevélből áll, melyet az apa azon ház fele áráról, mely a kiskorú örökhagyó szülei által szereztetvén s az anya halála után az apa az egész házat megtartván, az anya utáni örökségére nézve gyermekének javára kiállított; tekintve, miszerint ezen közszerzemény természetével biró hagyatékban ha gyermek nem lett volna, nejének halála után az id. szab. 14. §. értelmében az egész ház felperes férjet illette volua, a gyermek elhaltával is ezen ház fele részét képviselő, nem a nagyanyától származó örökségben a felperes atyának az alperes öreganyát meg kell előznie. (1869. sept. 7. — 497. sz.) Ez ellen alperes felebbezéssel élvén, abban azt fejtegeti, hogy a hagyaiék anyai ágról származott vagyon levén, mint ilyen az apára anyai nagyszülő létében soha át nem szállhat. A leg fő bb ítélőszék következő ítéletet hozolt: „A kir. tábla ítélete helyben hagyatik „mert az örökhagyóra anyai ágon szállott 700 frtra nézve alperesné az E) alatti okiratban tett uyilatkozat által a visszaháromlásról lemondott; az ezt meghaladó öszszeg pedig felperes és neje közti oly szerzemény, mely nz ideigl. szab. 11., 12. §§. rendeletei szerint leszármazók hiányában az örökhagyó édes atyjára, jelen esetben tehát felperesre szállott." (1870. nov. 9. — 376. sz.) Semniitöszéki döntvények. Az arra jogosított birói személy aláírását nélkülöző végrehajtási végzés alapján eszközlött végrehajtási eljárás semmisnek tekintendő. A tiszteletbeli jegyző az egyes bírósági kiadványok aláírására átalában nincs jogosítva. A végrehajtási végzés jegyző általi aláírása nem pótolja a birói aláírás törvényes kelléhét — miért az érvényesnek nem is tekinthető. Bisztriczky Józsefnek, Raczványi József ellen, Arad város egyes bírósága előtt 58 frt. iránt indított s bevégzett sommás perében az egyes bíróság f. év aug. 5-kén 2725. sz. a. kelt végzésével a biztosítási végrehajtás elrendeltetett s foganatosittatott. Ez ellen alperes sem. panaszt adott be, főkép azon okból, mert a végrehajtási végzés birói aláírással nem birván, az érvényesnek nem tekinthető, miért az arra következett végrehajtási eljárás sem lehet törvényes. A Semmitőszé k e panasznak helytadott, s az egyes bíróság fentebbi végzése alapján eszközlött végrehajtást megsemmisítette; „mert a végrehajtási végzésnek az erre az ügyv. szab. értelmében jogosított birói személynek aláírása lényeges kellék levén, az ily aláírást nélkülöző végzés alapján a végrehajtónak eljárni jogában nem állott; „mert továbbá sommás bírósági kiadványokat az ügyv. szab 252. §-ként az egyes biró vagy helyettese tartozván aláírni; — az által hogy a végrehajtást teljesítő tiszteletbeli jegyző a végrehajtási végzést aláirta, a fentebbi hiány nemcsak nem pótoltatott, hanem miután az az egyes bírósági kiadványok aláírására átalában — — s így saját kiküldetését tartalmazókra annál kevésbé van jogosítva; — a szabálytalanság ez ujabb ténynyel is szaporitatott; az ezen törvényes kellékei, nélkülöző végzés alapján teljesített végrehajtást a perr. 297. §.1. p. alapján meg kellett semmisíteni." (1870. okt. 28. — 10129. sz. a.) A hagyatéki vagyon az összes érdekeltek beleegyezése nélkül csak árverés utján eladható. Más elidegenítésbe vagy átruházásba egy örökös sem köteles bele nyugodni. Gózon Emil Kálmán, halasi lakos, 1869. deczemberben végrendelet nélkül elhunyván, hagyatékára örökösökül Zseni Grózon Krisztina, a halasi reform, iskola, és Ferenczy Anna jelentkeztek, kik között az egyesség nem sikerülvén, Ferenczy Anna perre utasíttatott, s a hagyaték kezelésére gondnok neveztetett. A gondnok a hagyatéki ingatlanoknak — háznak, teleknek, kerteknek stb. — elárverez tetéseért folyamodott, mibe az örökö.-ök beleegyezvén az árverezésre f. év april 7-kén 188. sz. vég zéssel, határidőül april 19-ke kitüzetett a városi törvényszék által. Ezen végzés ellen Zseni K. semm. panasszal élvén, az árverés elhalasztatott. Az elhalasztás ellen ismét Ferenczy Anna adott be semm. panaszt. — Ezek folytában Zseni Kr. aziránt folyamodba a tszékhez, hogy a hagyatékra nézve előnyösebb levén az ingatlanok bérbeadása mint eladatása, a megalapítandó becsérték 6°/0 kamatjának fizetése mellett, azok neki haszonbérbe adassanak át — míg az öroködési per befejeztetik, vagy készfizetés mellett — osztályrészének betudásával az ingatla| nok tulajdonilag neki adattassanak el. - - A kitűzött tár95*