Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 93. szám

371 tást elrendelte, az ítéletben foglalt összeget kiigazította, a foganatosítás iránt, noha a telekk. hatóságot megkereste, mégis az örökösök házának s legelőjének összeirása s megbecslésére kiküldöttet nevezett, s azokat eszközöltette is, illetéktelenül járván el, semmiségre szolgáltatott okot." (1870. nov. 5. — 8071. sz. a.) Az árverés elrendelését illetőleg a 402. §. szabványának mellőzése nem képez semmiségi esetet. Az ökrök nem tartoznak a 395—399. §§-ban végrehajtás alól kivett tárgyak közé. A végrehajtás megszüntetését tárgyazó kérelmet visszautasitó végzés ellen jogorvoslatnak [474. %.J nincs helye. László Rákhel, Udvarhely egyes bírósága előtt Sándor Domokost bizonyos adóság miatt elmarasztaltatván, alperes ellen végrehajtást intéztetett, minek folytán alperes bizonyos ingó javaira az árverés el is rendeltetett. Ezen árverési végzés ellen alperes semm. panaszt adott be; már előbb felperessel a királybírói hivatal előtt kiegyezvén, jelen ügy meg lett szüntetve, miért a jogtalanul elrendelt végrehajtás felfüggesztéseért folyamodott is, de az az egyes bíróság által a perrend. 374. §. betűszerinti értelmezése folytán elutasittatott; továbbá mert ökrök foglaltattak le, melyek gazdasága vitelére, mint fundus instructus, nélkülözhetlen eszközök; mert az árverési kérvény ügyvéd által nincs aláírva; és a végrehajtás nem szóval, hanem írásban kérelmeztetett. A semmitőszék azt elvetette „mert panaszló maga elismeri, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti kérelme a bíróság által visszautasittatott, mely végzés ellen a perrend. 374. §. szerint jogorvoslatnak helye nem lévén — e miatt panaszkodni oka nincsen; „mert továbbá bárha az eljáró bíróságnak, illetőleg a birói kiküldöttnek az árverés elrendelését illetőleg a 402. §. szabványát követni kellett volna,— annak mulasztása mégis semmiségi esetet nem képez; végre a lefoglalt ökrök nem tartozván azon tárgyak közé, melyek a perr. 395—399. §§-ban mint végrehajtás alá nem vonhatók — elősorolvák, panaszlónak ebbeli állítására figyelmet fordítani nem lehetett." (1870. okt. 27. — 10671. sz.) A per alalt levő jószág használata és függő termése kéretvén biztosításul lefoglaltatni, — nem biztositásnak, hanem csak zárlatnak lehet helye. Ily esetben a biztosítást elrendelő végzés megsemmisítendő. Zsiván Tódor Aradmegye tszéke előtt Zsurzsoj G-avrilla ellen bejegyzett tulajdonjog alapján bizonyos telekbirtok kiadatása iránt pert folytatván, miután az e. bír. ítélet a kir. tábla határozata által megváltoztattatott s ennek folytán alperes felebbezéssel élt: felperes a tszékhez biztosításért folyamodott, melyet a per alatt levő ingatlan haszonvételére és függő termésére kért elrendeltetni. A tszék f. óv július l5-kén6117. sz. végzéssel a kért biztositásnak helyt adott, és foganatosítására az illető szolgabírót megbízta, ki azt tettleg foganatosította is. Ezen végzés s eljárás ellen alperes semm. panaszt adott be; mert biztositásnak csak lejárt s veszélyezett követelésekre nézve van helye; itt pedig a kereset nem ily követelést hanem tulajdonjogot tárgyaz; továbbá a használati s birtokjog nem tárgya a biztositásnak; és mert a 338. §. szerint megengedhető biztosítás a 340. §. értelmében csak ingókra terjedhet, a függő termés pedig ingatlan vagyon természetű. A semmitőszék e panasznak helytadott, a neheztelt végzést s annak folytán teljesített biztosítási eljárást megsemmisítette „mert felperes a per alatt levő fekvőbirtok használatát, és függő termését kérvén biztositáskép lefoglaltatni: tekintettel a perrend. 324,§. rendeletére zárlatnak és nem biztositásnak lehetne helye; e szerint jelen esetben helyt nem fogható biztosítást rendelő végzést s eljárást a 297. §. 1. p. alapján meg kellett semmisíteni." (1870. nov. 5. —8602. sz.) A végrehajtás mindig a perben eljárt első bíróságnál kérelmezendő s az által elrendelendő. (346. §.) A költségeknek a végrehajtási kérelemben lett tüzeteseidsorolása azok behajtása iránti kérelemmel azonosnak tekintendő. De a végrehajtás ingatlanokat is tárgyazoán az egyes bíróság annak foganatosítása végett köteles mindig a dologi bíróságot megkeresni — különben semmiséget követ el. Balási Sándor a Homoród járás egyes bíróságához Sorban András ellen eszközlendő végrehajtás elrendeléseért s foganatosításáért folyamodott, alperesnek a bérleményi ingatlanból való kitelepittetése és ingóinak lefoglaltása által. Az egyes bíróság f. év jun. 13-kán 674. sz. a. végzéssel alperesnek a bérleménybőli kitelepittetését, s felperes részére végrehajtás utjáni átadását, s a perköltségek behajtása végett alperes minden ingó javaira a zálogolást s becslést elrendelte; és azután foganatosítás végett az egyes bíróság saját kebeléből küldött ki megbízott birói hivata^okot. Ez ellen alperes sem. panaszt adott be. A semmitőszék a mennyiben a végrehajtást rendelő végzés ellen intéztetett, elvetette; mert a perr. 346. §. szerint a végrehajtás mindig a perben eljáró első f. bíróságnál levén kérendő, midőn az eljáró bíróság azt elrendelte, semmiséget nem követett el; valamint különösen a költségek miatti végrehajtás elrendelése által sem követett el semmiséget; mivel a költségeknek a végrehajtási kérelemben lett tüzetes elősorolása, az azok behajtása iránti szándékra mutatván, a végzés a kérelmen tul nem terjeszkedett; „a mennyiben azonban a panasz a végrehajtási elj ár ás ellen intéztetett, annak helyt adott, s a foganatosított eljárást megsemmisítette; „mert a 353. §. szerint, az egyes biróc-ágok, ha valamely ingatlan vagyonra, avagy egyidejűleg ingatlanra és ingókra rendelnek el végrehajtást, annak foganatosítása végett a dologi bíróságot tartoznak megkeresni; midőn tehát az eljáró bíróság a törvény világos rendelete ellenére a kérdésben forgó ingatlanoknak felperes birtokába való átadására nem az illető dologi bíróságot kereste meg, hanem annak foganatosítása végett saját kebeléből biztost küldött ki, ki az ingatlanok átadását és az ingók lefoglalását eszközölte is — a perrend. 297. §. 1. p. szerinti semmiséget követett el." (1870. sept. 13. — 8515. sz. a.) 93*