Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 93. szám - A telepitvényekrőli törvényjavaslat [3. r.] - Törvényjavaslat a malomjog rendezéséről

A lelepitvéuyekröli törvényjavaslat. (Vége.) 26. §. A telepitvényhez tartozó összes bel- és külbirtok a rajta fekvő évi tartozások megváltása mellett a telepitvényes tulajdonává válik: a) azon telepítéseknél melyek az erdőségek kiirtása és szántóföld, legelő vagy kaszálóvá való átalakítása czéljából a községi osztatlan birtokon vagy magán-földtulajdonosok majorsági birtokán eszközöltettek, habár község nem alakult is : ba a telepitvényes vagy előde a telepitvényi birtokot 1848-ik évi január 1-én már birta s használta, és ha a rajta épült ház s gazdasági épület a telepitvényes tulajdona ; b) azon erdei telepítéseknél, melyek bányászat, gyár vagy egyéb iparüzlet fenntartása czéljából alapittattak, azonban a vállalat még 1848. évi január 1 eje előtt megszűnt és a földtulajdonos s telepitvényes közt az évi szolgáltatások iránt határozott időre szóló szerződés létre nem jött, habár a ház és gazdasági épület a vállalat tulajdonát képezi is. 27. §. A váltságtőkét, ha az évi szolgáltatás változás alá nem eső készpénzbeli összegből állott, vagy ilyenné egyességileg vagy jogérvényes Ítélet által változtatott át: azon összeg képezi, mely az évi tartozás hússzoros összegéből egy hatodrésznek beszedési és kezelési költség fejében való levonása után fennmarad. Egyébb esetekben a váltság az összes bel- és külbirtok területének nagysága szerint állapittatik meg, egy catastralis holdért 23 frtot oszt. ért. számítva. Azonban ezen megállapításnál haszonvehetetlen terek, u. m. függőleges, vízmosásos fa vagy gyep nélküli hegyoldalok, haszonvehetetlen ingoványok számításba nem vehetők. — Ha a ház és épület a vállalat tulajdona: ennek bírói becsértéke képezi a váltságot. 28. §. A földtulajdonos feljogosittatik, hogy a birtoka közt elszórtan fekvő és ötnél kevesebb házból álló telepeket, a község zöme t avagy legalább egymás mellett levő tiz ház szomszédságában kijelölendő hasonértékütelephelyekre áthelyezhesse: azonban köteles : a) a telepitvényes házát és egyébb épületeit az uj épülethelyen saját költségén felépíttetni; b) ebbeli kérelmét a megváltás iránt megindított eljárás alatt előterjeszteni. 29. §. Jelen törvény 6—10. 17. §§ ainak rendelkezései ezen erdei telepitések megváltására is alkalmazandók. 30. §. Ezen törvény végrehajtásával a belügy-, pénzügyi-, igazságügyi- és honvédelmi miniszterek bízatnak meg. Pesten 1870. april 10. Horváth Boldizsár, s. k. Törvényjavaslat a malomjog rendezéséről. 1. §. A malomjog mint kisebb királyi haszonvétel megszüntetik. 2. §. Saját tulajdonán mindenki bárminemű (vizi-, szárazi-, mü-) malmot szabadon épithet, és az ipartörvény határozatainak megtartása mellett a malomipart szabadon gyakorolhatja. 3. §. Vizi malmok építésénél a vízhasználati törvények is tekintetbe veendők, és míg a törvényhozás tüzetesebben intézkedik, egyelőre a következők rendeltetnek: a) patakokra és nem hajókázható folyókra mindegyik parttulajdonos saját partján szabadon épithet malmot, csakhogy ugyanezen jogában a másik part birtokosát ne akadályozza, miért is az építés előtt az 1840. X. t. cz. 5. §-ában és az ipartörvényben meghatározott módon az [érdekeltek közt netalán felmerülő viták elintézendők ; b) hajókázható folyókban a partbirtokos avagy annak megegyezésével más valaki malmot csak akkor épithet, illetőleg hajómalmot csak akkor állithat föl, ha a hajókázás felügyeletére hivatott államhatóság jóváhagyása kieszközöltetett, a hajózási szabályzatokban foglalt rendeletek megtartatnak, és senkinek kár nem okoztatik. 4. §. A mennyiben a fennálló és a malombirtokos tulajdonát képező malmok után a földesúrnak 1848. évig évi szolgáltatások jártak, ezek az 5—8. §§-okban foglalt elvek szerint megváltandók. 5. §. A vizbér megváltásánál a váltságtőkét az évi tartozás megállapított értékének húszszoros összege képezi, melyből azonban beszedési és kezelési költség fejében Öt százalék levonatik. 6. §. Az évi vizbértartozás a következő elvek szerint számíttatik ki, és állapittatik meg : 1) A hol 1848. évig készpénz fizetés volt gyakorlatban, az egy évi összeg a szabályzó. 2) A hol 1848 . évig határozott és változatlan mennyiségben terménybeli tartozás állott fenn, ennek értéke az 1848. évi középárak szerint számíttatik. 3) Ha a malomvám egy bizonyos hányada volt az évi tartozás : akkor az 1858-tól 1867-ig történt szolgáltatások alapján az évi tartozás mennyisége és ára átlagosan számíttatik. 4) Ha a tartozás vegy esen készpénzben és terményben teljesíttetett: mindegyik az 1—3 pont alatt kijelölt elvek szerint számittatik, és a kiszámított értékek összege lesz a szabályozó évi tartozás. 5) Ha azonban az 184 8-ik év után a malom értéke annyira csökkent volna, hogy a megelőző pontok szerint kiszámitott összes évi tartozás az 1858-tól 1867-ig a malomipar után beszedett és a malombirtokos által bebizonyitandó malomjövedelem egy évi átlagának egy hatodrészét meghaladná: az évi tartozás ezen egy hatodrészben állapítandó meg. 7. §. A mennyiben a malom után a víz használatáért fizetett vizbéren fölül, a malombirtokos a volt földesúr irányában még egyéb, vagy napszámban, vagy készpénzben, vagy az általa bírt földek utáni termények bizonyos hányadában meghatározott évi szolgáltatásokra volt kötelezve : ezekre nézve az udvartelki birtokról szóló törvény 3—13. §§-ainak határozatai alkalmazandók ; és a vizbérért járó váltságon kivül, az ezen évi szolgáltatásokért, a hivatkozott törvény elvei szerint kiszámitott váltság is megfizetendő. 8. §. A megváltásra és eljárásra nézve minden egyéb tekintetben az udvartelki birtokról szóló tőrvény 14—19. és 26. §§-ai alkalmazandók. 9. §. Az úgynevezett hajó-malmokra nézve megváltásnak helye nincs. Jövőre nézve az évi bér azon földtulajdonosnak jár, a kinek birtoka mellett (3. §. b.) a hajómalom felállíttatik. 10. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyi-, belügyi-, közlekedési-, kereskedelmi- és ipar:- é3 igazságügyi ministerek bízatnak meg. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra Pesten, 1870. ftyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában hal-piacz és al-dunasor sarkán 9. sz a.