Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 90. szám - Eperjesi ügyvédegylet észrevételei a közjegyzői javaslatra. Beküldve az igazságügy-ministeriumhoz [1. r.] - Debreczeni ügyvédegylet észrevételei az irtvány törvényjavaslatra [2. r.]

Pest, 1870. pénteken november 18. 90, szám. Tizenkettedik évfolyam. TŐRVÉMSZÉKI CSARNOK. Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom: Észrevételek a közjegyzői javaslatra. — Az irtványjavaslatra. — Semmitőszéki döntvények. — Ministtri javaslatok. Eperjesi ügyvédegylet észrevételei a közjegyzői javaslatra. (Beküldve az igazságügy-ministeriumhoz.) Habár a legőszintébb elismeréssel fogadjuk az általunk is óhajtott közjegyzői intézmény meghonosítása végetti javaslatot, azon intézménynek oly széles hatáskörreli behozatalát mégis, egyelőre legalább, sem szükségesnek, sem hasznosnak, sem czélszerünek nem tartjuk. Nevezetesen nem tartjuk azt sem szükségesnek, sem hasznosnak, sem czélszeriinek a 23-ik §. 5., 6., 7., 9. és 10-dik pontjaiban foglalt teendőkre, t. i. „az ingatlanok akár végrehajtás, akár csőd esetébeni árverésére, a becslések eszközlésére, a hagyatékok tárgyalására, a peres ügyeken kivüli beadványok szerkesztésére, s a vádlottaknak bűnvádi ügyekbeni védésére" nézve. Nem tartjuk továbbá „a jegyzői okmányt/' a mint azt a 26 dik §. 1-ső pontja rendeli, „az ingatlanok tulajdonjogának átruházása iránt bíróságon kivül kötött szerződéseknél a jogügylet érvényességéhez szükségesnek" Nem tartjuk végtére „a végrehajtást a jegyzői okmány alapján," bármily különös kellékekkel is bírjon az, a 69-ik §. szerint, közvetlenül „elrendelhetőnek.", I. Azért nem tartjuk a közjegyzők hatáskörének a 23-dik §. 5., 6., 7., 9. és 10-dik pontjaiban elsorolt teendőkre való kiterjesztését szükségesnek, mivel a bíróságok, ha a közigazgatási teendőktől, ugy a mint kell, menekülnek, a mostemlitett 5., 6. és 7-dik pontbeli teendőket igen könnyen fogják győzni; a 9-dik és 10-dik pontbeli teendők teljesítésére pedig nekünk, nagyszámú ügyvédeinkben, annyi közegünk van, a mennyi a föld kerekségén egyetlen egy nemzetnek sincs. Nem lenne pedig hasznos, szerintünk, a közjegyzők hatáskörének a kérdéses teendőkre való kiterjesztése, azért, mivel az 5 —7-ik pontbeli teendők által a közjegyző egy részről még az egyes bíróságoknak is alárendelt közeggé alacsonyittatván, másrészről pedig ő birói helyettesként, tehát bíróként működvén, — mielőtt még a közjegyzői intézmény iránt a bizalom támadhatna, s azon intézmény tekintélyre és népszerűségre szert tehetne, már is alásülyedne és zavarodnék annak állása s hivatása felőli fogalom, s a különben méltán várt rokonszenvek helyett, ugy, a mint azt az osztrák-rendszer alatt behozott közjegyzőség tapasztalta, az mindenfelé csak ellenszenvekkel találkoznék. A 9. és 10-ik pontbeli — habár egyébként igen tisztességes — teendők által pedig megszűnnék a közjegyző a feleken felül álló, azok érdekein felülemelkedő, s közhitelességgel, közbizodalommal biró személy lenni. Végre czélszerü sem lenne, szerintünk, a közjegyzőség hatáskörének a szóbanlévő teendőkre való kiterjesztése azért, mivel a ki külföldi növényt, fát, minél könynyebben és minél biztosabban meghonosítani kíván, az azt nem mint teljesen kifejlett növényt, felnőtt terebélyes fát, hanem mint gyenge csemetét, mint hajlékony fácskát fogja áültetni. Mivel továbbá a közjegyzőség, midőn a hazánknál minden tekintetben sokkal előhaladottabb külföldön először behozatott volt, korántsem hozatott be azon széles hatáskörrel, mellyel az ott, több — százados fennállása után, jelenleg bír. Ezenkívül pedig a mi viszonyaink az előhaladott külföld viszonyaitól különben is egészen eltérők, holott nekünk első helyen épen a mi viszonyainkat kell szem előtt tartanunk. Mivel azonfelül, a mit azon kiterjesztés hasznossága ellen fennebb felhoztunk, az mind annak czélszerüsége ellen is harezol; s mivel mind ezekhez még az is járul, hogy a közjegyző, ha azon széles hatáskörrel felruháztatnék, épen a hozzá főképen tartozó, szoros értelemben úgynevezett „közjegyzői'' teendőktől — mert rendszerint a maga székhelyétől is — vonatnék el! S mindezek ellenében azon netaláni indok, hogy „az akkép kiterjesztett hatáskör nélkül hogyan él meg a közjegyző?" a mi igénytelen nézetünk szerint, legkisebb figyelmet sem érdemel. Még pedig nem csak azért, mivel nem az illető kerület van a közjegyző végett, de a közjegyzőnek kell lennie a kerület végett, — hanem azért is, mivel a közjegyző törvényszéki és más fontosabb helyeken a szorosan „közjegyzői" teendői után is igen könnyen és jól, ellenben egynémely járásbirósági helyen még akkor sem él meg, ha ő, a 23-dik §-beli összes teendőkön felül, még az ügyvédség teljes gyakorolhatásának jogával is fel fog ruháztatni! (Folyt, köv.) Debreczeni ügyvédegylet észrevételei az irtvány törvényjavaslatra. (Vége.) A 10. §-ban e helyett: „fenállott gyakorlat" ez volna teendő: „fenállott háboritlan gyakorlat (4. §.)" A 15. §. a), b) pontjaira nézve ugyanazon észrevétel fordul elő, mely az I. és II. alatti észrevételekben a 22. illetőleg 9. §-nál előterjesztetett. A 20. §-ra. Nagyobb világosság okáért e szó után „földtulajdonosok" zárjel közt oda volna teendő „(volt földesurak.)" 90