Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 89. szám - Debreczeni ügyvédegylet észrevételei az irtvány törvényjavaslatra [1. r.]

Pest, 1870. kedden november 15. 89. szám. Tizenkettedik évfolyam. IÖRVÉ\VXZÍkV(SAB\OK, Debreczeni, eperjesi és temesvári ügy védegylet közlönye. Tartalom: Észrevételek az irtványjavaslatra. — Legfőbb itélöszéki határozat. — Semmitőszeki döntvények. — Ministeri javaslatok. Debreczeni ügyvédegylet észrevételei az irtvány törvényjavaslatra. JL.*) E törvényjavaslat a múltra nézve a jogérvényes ítéleteket illetetlenül hagyja;jövőre nézve pedig az irtványok természetének megítélése végett ismét az 1832/6 VI. t. cz. J. §-ának igazságos és méltányos rendeleteit lépteti életbe. Az irtások visszaváltásának, mint szinte némely vissza nem váltható irtványokon fekvő tartozások megváltásának egyszerű és méltányos módját szabja meg, s az állam jótékony közvetítését itt is érvényesiti. — Végre a bírói eljárást lehetőleg egyszerűvé, s röviddé teszi. Miért is e törvényjavaslatot elvileg, s átalánosságban üdvösnek ismerjük el; s arra nézve csak is egy pár érdemleges és alaki észrevételünk van, u. m. 1. Minthogy a törvényjavaslatban e kifejezések: ^visszaváltandó, — megváltandó irtványok" zavart idézhetnek elő: az 5. §. elejét e helyett: „A megváltandó irtványoknál a váltságtőkét azon összegképezi" ekép vélnők fogalmazandónak: „Az irtványokért járuló tartozások váltságtökéjét azon összeg képezi." — s ez észrevételünket a törvényjavaslat egyéb analóg helyeire is érvényesitendőnek véljük. 2. A 7. §-ban épen ugy nem kívánjuk azon föld mennyiségét, mellyel a volt jobbágy a váltságtőkét helyettesitheti, „egy harmadra" szoríttatni, a mint tágittatni kívántuk e helyettesítés lehetőségét mindkét fél irányában az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslat 18. §-ánál. 3. Ugyanazon indokokból, melyeknél fogva a most idézett törvényjavaslat 22. §. a), b) pontjait mellőztetni ajánltuk, jelen törvényjavaslat 9. §. a), b) pontjait is kihagyatni indítványozzuk. 4. A 13. §. ekkép lenne módosítandó: A jelen törvényjavaslat tárgyát képező jogviszonyok felett ezen törvény hatályba lépte napja előtt hozott sat. III. Az udvartelki birtok tjavaslatra. A hűbéri birtokviszonyok maradványai közül kiváltképen az úgynevezett udvartelki zsellérbirtok, a bérföldek (censualisták) és a telepitvények azok, melyek mielőbb határozott, világos és a dolgot minden vonatkozásában felkaroló törvényhozási intézkedést igényelnek. Mind e viszonyokról együttvéve az 1832/6 VII. t. *) Lásd lapunk f. é. 72—74. számait. Sajnáljuk, hogy az észrevételek' folytatását csak most adhatjuk — minek oka, mert az illető tjavaslatokat is nagy tárgyhalmaz folytán csak most közölhetjük. S z e r k. czikknek egyetlen, hat sorból álló rövid szakasza: a 12. §. rendelkezik, hiven az akkori jogelvhez: „proprietas est dominii," s a birtokviszonyok ezen cathegoriaiba eső zsellérek sorsát, a fennállott patriarchális viszonyokhoz képest, egészen a földesurak tetszésétől tette függővé, Az 1853-ki úrbéri nyiltparancs már három szakaszt a 19., 20. és 21. §-t szentelte az érdeklett birtokviszonyoknak; s e részben az 1848 ki törvények szelleméből indulva ki, megkülönböztette a földmivelőnek földesura által örök időkre engedett birtokokat az ideiglenesektől. Amazokban az örök szerződés szerinti állapotot fentartotta, de a tartozások megváltására „permissiv" szabályt hozott, az ideiglenes jogú birtokra nézve természetesen érvényben hagyván a magánjogot. Azonban a nyiltparancs egyforma intézkedés alá vonta amaz érdeklett három rendbeli, egymástól már csak fogalmuk szerint is, annál inkább jogi természetük, s nemzetgazdasági fontosságuk tekintetében lényegesen különböző zsellérbirtokokat. Az igazságügyi minisztérium három külön törvényjavaslatot szentel azoknak, különböző természetök szerint „az udvartelki birtokról," „a bérföldekről" és „a telepitvényekről" szólókat. Az udvartelki birtokról készített törvényjavaslat, a mellett, hogy tárgyának szabatos fogalmát meghatározza, részletesen rendelkezik annak jogviszonyai, és járandóságai iránt a szerződések és gyakorlat mivolta szerint. Továbbá a tartozásoknak eddigelé permissiv megváltását kötelezővé teszi, s annak módozatait megállapítja. — Végre a jelenleg még fenálló, meghatározott időre szóló szerződéseknek, sőt még a jövendőre kötendőknek is törvényszerű nyilvántartása, és biztosítása iránt rendelkezik. Nem lehet annálfogva az elégtétel érzetével nem fogadnunk a kimerítő törvényjavaslatot, mind a mellett is, hogy attól a következő észrevételek szerint, némely részletekben elvileg eltérünk, jelesen A 4. §-ra. Bárha az udvartelki birtok után úrbéri rendezéseknél legelő-illetőség rendszerint nem volt megítélendő, miután arról az 1832/6 VI. t. cz. 3. §. a), s a VII. t. cz. 12. §. a) sem rendelkezett: mindazáltal nem lehet a törvényjavaslat e szakaszainak ama rendelkezését nem helyeselni, miszerint az udvartelki birtokot is legelő illetménnyel látja el, — miután azt oly egészen jog- és törvényszerű feltételekhez köti t. i. ha a legeltetés szerződésileg biztosítva, vagy az udvartelki birtokos 1848. január 1. előtt annak gyakorlatában volt. Csupán szabatosabb meghatározását javaljuk tehát ezen gyakorlatnak, nehogy visszaélésből, vagy más jogosítottak álarcza alatti legeltetésből is jog származtat89