Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 88. szám - Törvényjavaslat az udvartelki birtokról [2. r.]

351 mutatja, hogy azok mind a rabbi s másrészt az izraelita | hitközségek képviselői közti viszony meghatározására jöttek létre; itt tehát nem magán személyek, hanem egyrészről az izraelita hitközség tagjai, másrészről azok választott rabbija közti viszony fentartására vagy megszüntetéséről van szó; „miután azonban ily kérdések elintézése a legf. szentesítést nyert izraelita egyetemes gyülekezeti szabályzatok értelmében, az azok 66. §. szerint alakitott községkerületi bíróság elébe azon szabályok 60. e pontjaként tartozik, — azokra nézve azonban, kik e szabályzatokat el nem fogadva, az előbbi állapothoz ragaszkodnak, az eddigelé fennállott gyakorlat folytán — a politikai hatóság marad illetékes nemcsak, de a m. kir. közokt. ministerium B. alatti rendeletével helybenhagyott A. alatti megyei bizottmányi határozata tanúsítása szerint is — ezen viszonyból folyt kérdések elintézése már is azon hatóság eljárási tárgyát képezte; s igy minden kétséget kizárólag a politikai hatóság jogköréhez tartozik. Ez ellen felperesek sem. panaszt adtak be; mert a politikai hatóság ily ügyekben rendőri felügyeletet — de soha biróságit nem gyakorolt; mert a perrend nem tesz különbséget a szerződések közt, a felek vallása tekintetéből, sem a tárgyakra nézve, miért a feleket s biróságot itt is csak a perrend szabályai kötelezhetik. A semmitőszék e panaszt elvetette, „mert a megye-bizottmány 1870. május l-jén 74/600 sz. a. hozott s vallás s közoktatási ministerium által jóváhagyott végzése alapján — felperes községek és lelkészük között szerződés felbontása tárgyában folyamatba tett — különben is természeténél fogva törvénykezési útra nem tartozó jelen ügyben — helyesen lett a peres eljárás beszüntetve." (1870. okt. 25. — 10106. sz. a.)*) Azon átalános jogelvtől, hogy személyes keresetekben mindenki rendes lakhelye bírósága előtt beperelhető, nem képez kivételt az, hogy a kötelezettség teljesítésére külön más hely volt kikötve. Ribarcz s társa bécsi nagykereskedő czég Torontálmegye tszéke előtt Hajdin I. I. ellen 250 for. adósság megfizetése iránt rendes szóbeli pert indított még 1867. évben. A megye tszék 1868. július 8-kán 3665. sz. a. felperes keresetét leszállította birói illetőség hiányából, minthogy a beperelt váltóra fizetés helyéül Bécs köttetett ki, miért Torontál tszéke arra nézve illetéktelen. Ezen Ítéletet a kir. tábla 1868. okt. 28-kán 23562. sz. a. végzésével megváltoztatta s a megye tszék illetőségét megalapította; mert felperesnek joga van alperes személyes bíróságánál is beadhatni keresetét. Ez ellen alperes sem. panasszal élt. A semmitőszék azt elvetette; „tekintve hogy azon átalános jogelv ellenében, mely szerint személyes keresetekben mindenki rendes lakhelyi bírósága előtt beperelhető, sem az ideigl. törv. *) Legyen szabad bámulatunkat kifejezni aziránt, hogy raikép lehet ily szerződési viszonyok elitélését a bíróságok köréből elvonni. — Azt, hogy ily szerződéseket, milyen a szóban forgó is, hogyan lehet nem magánjogi szerződéseknek tekinteni, s ily magánjogi actusokat hogyan lehet a polgári bíróságok hatásköréből kierőszakolni — ezt felfogni legtávolabbról sem vagyunk képesok. S z e r k szabályok 30. §-ból, sem a perrend 30. §-ból — azon esetben midőn a kötelezettség teljesítésére bizonyos hely van kikötve, — azt miszerint alperes rendes lakhelye bírósága előtt is be nem perelhető — következtetni nem lehet." (1870. okt. 21-kén 9047 sz.) A foglalás s becslés tárgyául függő termés (vetések) szolgálván, ha időközben azok az árverés előtt mint gabona a földtql elválasztatlak, árverezletésük el nem rendeltethetik a nélkül, hogy ujabban megbecsültessenek, mi a jelenlegi állapotuknak megfelelő becsérték megalapítását eszközölje. Herczeg Batthiányi Gusztávnak a londoni ,Company for the promotion of Land Credit' (limited) társulat elleni perében felperes részéről f. év Sept. 6. 6183 sz. a. Fehérmegye telekk. tszékéhez kérvény nyújtatott be aziránt, hogy a végrehajtási jkönyv 67. stb. stb. tételei alatt lefoglalt függő termésekre mint most már a földtől elválasztott ingókra — gabonára — az árverés a perrend 402. §. értelmében elrendeltessék. A tszék f. év 6183. sz. a. végzéssel az árverezést, miután a kiielölt ingókra tulajdoni igény nem jelentetett be, elrendelte, s a további a perr. 402. §. szerinti eljárásra az illető szbiróságot kiküldötte. Ezen végzés ellen alperes társulat részéről semm. panasz adatott be a 297. §. I-ső pontja alapján; mert az árvereztetni rendelt, f. év apr. 21-kén lefoglalt függő termések időközben learattatván, kicsépeltetvén, tehát vetések lenni megszűnvén — mint ilyenek árverésnek ki nem tehetők; hanem árverezni csak is azokból nyert búzát stb. lehetne; hogy azonban ez megtörténhessék, előbb azok összeirandók s megbecsüleudók, — e nélkül nem levén tudható, hogy azok mily áron legyenek kikiáltandók. Annál inkább, mert ha most függő termés árverése hirdetményeztetnék, mindenki az őszi vetést értené, s igy a gabonakereskedők elmaradnának, alperes érzékeny kárára. Semmitőszék e panasznak helyt adott, s a 6183. sz. végzést megsemmisítette, utasítván a tszéket a lefoglalt ingók ujabb szabályszerű megbecsültetésének elrendelésére ; „mert az árverésnek kiteendö termények a foglalásnak s becslésnek f. év apr. 21-kén s köv. napjain lett eszközlése alkalmával, mint vetések becsültetvén meg, miután földtőli elválasztatásuk után mint gabona fognak elárveztetni, a perr. 406. §. szerint a kikiáltási árképen szolgáló becsár lett volna megállapítandó és e szerint ezen tárgyak jelenlegi állapotuknak megfelelő becsértékének megalapítása nélkül az árverést rendelő végzés idő előtt hozatván, azt a 297. §. 1. p. alapján megsemmisíteni kellett." (1870. okt. 28. — 10746. sz. a.) Törvényjavaslat az udvartelki birtokról. (Folyt.) 10. §. Udvartelki birtok után erdőilletőség nem jár. Ha azonban a birtokkal szerződésileg vagy az 1848. január 1-je előtt fennállott gyakorlat szerint faizási jog is volt egybekapcsolva: annak értéke a megváltást megelőző tíz évi árak szerint állapítandó meg, s az érték hússzoros összege az udvartelki birtok után járó váltságösszegből levonandó. A földtulajdonosnak azonban szabadságában áll, hogy a készpénzbeli váltság helyett az élvezett faizási haszonvétel fejében 88*