Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 74. szám - A debreczeni ügyvéd-egylet észrevételei az urbéri stb. ministeri törvényjavaslatokra [3. r.]

294 szerezze meg a nyertes fél az ítéletet, midőn az a 124. §. | szerint szóval lett kihirdetve, s ha bár 24 óra alatt írásban foglaltatott, sehol sem rendelkezik a törvény, hogy a sommás perben hozott Ítélet — kivéve a meg nem jelenés e?etét — a feleknek hivatalból ki is adassék. Ezen 347. §-nak megfelelőleg tehát a nyertes fél mindenekelőtt kéntelen magát a pert kikérni a bíróságtól, hogy az ítéletet, mely az ügyrendtartás 247. §-hoz képest a tárgyalási jegyzőkönyvbe Íratott, lemásolhassa annyi példányban, mennyiben a 349. §. kívánja, hogy ezen példányoknak bemutatása mellett a végrehajtást szóval kérhesse. Es ez nemcsak költséges, de felesleges is, mert a szóval kihirdetett ítélet alapján teljesítendő végrehajtás elrendeléséről a kiküldést tárgyazó végzés felmutatása mellett szintén szóval értesíteni lehetne a végrehajtást szenvedő felet, vagy feleket. 29. A 353. §-ra nézve már jelen észrevételezés elején bővebben nyilatkoztam, e helyen gyakorlati alkalmazását illetőleg csak annyit jegyzek meg, miszerint egyátalában nem tudom feltalálni indokát annak, hogy miért kellessék a nem dologi bíróság által elrendelt végrehajtásnak foganatosítását ingókra nézve is a dologi bíróságra ruházni, holott a tapasztalás mutatja, miszerint a foglalás teljesítése 100 eset közül 99-ben a megkeresett dologi bíróság által ismét a szolgabiróra bizatik, mert képzelni sem lehet azt, hogy akár a jelen viszonyok között, akár az első bíróságoknak már előterjesztett törvényjavaslat alapjain ujabb szervezése folytán a megyei tszékek mint dologi bíróságok annyi személylyel rendelkezhessenek, hogy a székhelyeiktől távol eső községbe mindannyiszor egy végrehajtót küldhessenek ki, valahányszor a nem dologi bíróság által ingókra és ingatlanokra együtt elrendelt végrehajtás foganatosításának szüksége előáll. De anomáliának is találom azt, hogy azon bíróság, „mely az ügy érdemében itélt, és a végrehajtás elrendelésére is jogosítva van, magát a végrehajtást ingókra nézve ne foganatosíthassa. Nézetem szerint az lenne czélszerű, ha a végrehajtást elrendelő nem dologi bíróság általtenné ugyan a végzés egyik példányát a telekkönyvi hatósághoz az ingatlanra vonatkozó végrehajtási foglalás bekebelezése végett, — de az árverés teljesítése végett csak akkor keresné meg a dologi bíróságot, midőn a marasztalási összegnek kielégitésétazadós ingóságainak elárverezéséből nem eszközölheti, — miként ez a p. t. rendtartás életbeléptetése előtt igen helyesen gyakorlatban volt, mennyiben a 358. §. szerint az árverés előbb ugy is mindig az ingókra intézendő. 30. A 363. §. akkép rendelkezik, hogy „a lefoglalt tárgyak értéke a foglalással egyidejűleg birói becsű utján állapittatik meg, s ugyanezen §. ád utasítást az iránt is, hogy a becsüsök ingók és ingatlanok megbecsülésére nézve, ki által neveztessenek. Az ingókra nézve nem forog fenn nehézség, de hogy az ingatlan vagyont a foglalással egyidejűleg lehessen megbecsülni, azt gyakorlatilag kénytelen vagyok lehetetlenségnek nyilvánítani. Mert a 359. §- szerint telekkönyvezett javakra intézett végrehajtási foglalás a végrehajtási végzés bekebelezése által történik, — a becslést pedig — különösen akkor, midőna becsérték a 424. §. szerint adó alapján meg nem határozható, (mely eset valahányszor épületek, vagy tartozékai léteznek, mindig előfordul) a helyszínén kell eszközölni. Már pedig a végrehajtási végzés egyik példánya közvetlenül a végrehajtást elrendelő bíróságtól tétetik által a telekkönyvi hatósághoz, mely időben legfeljebb is a becslésre egy tagot lehet kiküldeni, nem pedig a telekkönyvi bekebelezéssel egyidejűleg a becslést is teljesíteni; mi akkor is lehetetlen, ha a becsérték az adó alapján állapittatik meg, mennyiben a B) tabella, miből a végrehajtás alá vett ingatlan birtoknak egyenes évi adóját kitudni lehet, sem a bíróságnál, sem a telekkönyvi hatóságnál, hanem az illető községi elöljáróságnál, vagy adóhivatalnál létezik. A debrcczeni ügyvéd-egylet észrevételei az úrbéri stb. ministeri törvényjavaslatokra (Folytatás.) Ezekhez képest a 43. 44. §-ok így volnának raódositandók, illetőleg pótlandók. A 43. §. első pontja megmaradván, második pontja ekként következnék: „Azonban a birtokszabályozás megengedése iránt hozott ítélet jogerőre lépte után a fölmérés, becslés, osztályozás eszközlese, s az 1832/6. X. tcz. 6. §. g) pontja szerint megkívántató egyéb segéd adatok megszerzése, s elkészíttetése, ide értve az összehasonlító okiratot is, a törvényszék megbízása folytán a járásbíróság által teljesítendő, mely a felvett folytonos eljárási jegyzőkönyvet, a netalán részben, vagy egészben létrejött egyességgel, s minden iratokkal együtt a törvényszékhez beküldeni köteles " Uj 44. §. „Mielőtt a határ felmérése, s egyéb segédadatok megszerzése megkezdetnék, a járásbiró a rendezendő, és szomszédos községek közt határjárást tartani, és a határokat szükségesetén a p. törv. rendtartás szabályai szerint sommás uton megállapítani köteles." Uj 45. §. „A szabályozási tervbe felveendő községi (vicinal) és országos utvonalokra nézve a járásbiró előlegesen az illető szomszéd községeket is, valamint a járási, illetőleg megyei, vagy országos hatóságok véleményét vegye ki, s azt a terv megállapításánál leendő használatul a törvényszékhez az előmunkálati iratokkal együtt küldje be." Uj 46. §. (a törvényjavaslat 44. §-a helyett) „A járásbiró jelentésének (43. §.) beérkeztével a törvényszék a hitelesítés foganatosítása, s a mennyiben szükségeltetnék minden peres pont egyesség által intézésének még egyszer megkísértése végett egyik bíró tagját a helyszínére kiküldi, és annak jelentése után, a mennyiben átalános egyesség jött létre, ezt a feleknek hivatalos alakban kiadja, ha pedig átalános egyesség nem létesült, a feleket a peres pontokra nézve perbeszédeik beadására utasítja, megjegyezvén, hogy mindegyik félnek rendszerint csak két perbeszéd engedtetik, és hogy azok beadására a kézbesítéstől számítandó 30 napi határidők tüzendők ki, melyek fontosabb esetekben egy ízben szintén 30 napra meghosszabbíthatók. „Különben az eljárásra" (sat. minta szövegben végig). 45. 46. 47. §§. A közbirtokosok közti közösek arányosítása iránti per mind alapjára, mind tárgyra s módjára nézve teljesen eltérő természetű lévén az úrbéri birtokszabályozási perektől, a 45. §-ban e szót „arányosítást" kihagyatni, — a 46. és 47. §-t pedig ekkép módosíttatni javaljuk. „46. §. Közbirtokosságokban, hol az arány még be nem hozatott, az arányosítás az úrbéri szabályozással