Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 74. szám - A debreczeni ügyvéd-egylet észrevételei az urbéri stb. ministeri törvényjavaslatokra [3. r.]

295 egyid ej ülegugy a n, s épen azou bíróság előtt, de külön perben eszközlendő * „47. §. A hol a tagosítás stb. stb. a legelő elkülőnzése s minden egyéb birtokszabályozás, úgy az irtványok, és bérfóldek iránti kérdések, s egyidejűleg az arányosítás elintézése is eszközlendő." 49. §. Miután az 1853. mart. 2-ki nyilt parancs 26. §-a a tagosítást szoros határidőhöz kötötte, már pedig nemzetgazdászati szempontból is azt, minél könnyebben eszközölhetővé s minél átalánosabbá tenni felette kívánatos, minden kétely és akadály megelőzésébe ezen §. végpontját következőleg javaljuk szerkesztetni: „A. tagosítás eszközlésének azon körülmény, hogy a rendbeszédés már egyszer megtörtént, akadályul nem szolgál, sőt a határ tagosítása, akár a volt földesúr, vagy volt földesurak többségének, akár a volt jobbágyok többségének kérelmére jövőre is mindig megengedtetik." 50. §. Végén a járásbíróságnak végrehajtás folyama alatti határozatai ellen engedett felebbezésre nézve nyilván kifejezendő volna, miszerint az „a k i r. táblához" történik „hova az iratok a járásbíróság által az 1. f. törvényszék utján terj esztendők". 5l( §. Épen azon indoknál fogva,melyből e törvényjavaslat mellőzte az egyességeknek a kir. táblához hivatalból jóváhagyás végetti felterjesztésének szükségét, t. i. mivel többé sem az adóalap biztonságáról külön gondoskodni, sem pedig a ma már teljesen önjogú, s magukat saját tetszésök szerint képviseltető volt jobbágyok érdekei felett különös gyámkodást gyakorolni nem szükséges: a birtokrendezési perekben hozott első bírósági ítéleteknek a kir. táblára hivatalból felterjesztését mellőztetni, s azért e szakasz második pontját elhagyatni javaljuk. 53. §. Ha eddigelé is sok zavart idézett elő a birtokrendezési pereknek, vagy egyes okirataiknak a megyei levéltárakban, vagy a felek kezein néha történt eltévedése, még aggasztóbb volna ez irányban, az uj kihasitási térképek, s birtokkönyveknek a pertől elszakítása, s a jelen szakaszban nevezett hivatalokhoz eredetiben átküldése, — mint ezt az ötvenes években munkálkodott adósorzati hivataloknál előfordult több rendbeli esetek, melyek szerint az azok kezein eltévedt hasonló okiratok soha többé előkérethetők nem lettek, eléggé tanúsítják. Azért e szakaszt akép ajánljuk módosíttatni, hogy minden birtokrendezési perben az uj térkép, és birtok könyv három eredeti példányban állíttassák ki a felek által, melyek elseje a törvényszék levéltárában őriztessék, másodlataik pedig a törvényszék által az illető adósorzati, s telekkönyvi hivatallal további eljárás végett közöltessenek, s a telekkönyvnél jövőre az igy megküldött térkép képezze a vázlatokat (Skizze). 55 — 59. §. A Vll-ik fejezetnek az úrbéri birtok eldarabolása, é9 szerzése iránt fennálló korlátok megszűntetésére vonatkozó bölcs javaslatait egészben csak méltánylandóknak találjuk. gO—79. §§. Az Erdély stb. úrbéri viszonyaira vonatkozó VlII-dik fejezetet, mely a törvényjavaslat előbbi rendelkezéseitől csak némi, Erdély különleges úrbéri viszonyai által föltételezett módosításokban tér el, miután ama különleges viszonyok tanulmányaink s tapasztalataink körén kivül esnek, — a fentebbiek közül ide is alkalmazható észrevételeken kivül egészen észrevétel nélkül hagyjuk. 83. §. Mostani szövegezésében annak rendelkezése a jövőre is értelmezhető lévén, s azért a kellő szabatosságot nélkülözvén, ekkép volna módosítandó. „83. §. A jelen törvény tárgyát képező jogviszonyok felett e törvény hatályba lépte napja előtt hozott jogérvényes stb. (Folyt, köv.) Legfőbb itélöszéki döntvények. A köteles rész nem tartozik n telekk. remit 63. §-ban kijelölt azon jogok közé, melyek előjegyzés tárgyai lehetnek. Az aziránt támasztott per nem tekintethetik oly dologbani jogot tárgyazó pernek, melynek feljegyzése megengedhető lenne. Majthényi Ferdinánd kötelesrész előjegyzése iránt Nyitramegye tszékénél 1868. évben Majthényi Antal ellen pert kezdett, s azon okból, mivel a tszék által kitűzött tárgyalási határidő, Majthényi Antal kérelme folytán továbbra elhalasztatott, — folyamodott, hogy utóbb nevezettnek sz. k. Szakolcza város telekkönyvében foglalt ingatlanjaira a per feÍj egy e z tessé k. Ezen kérelmet Szakolcza város telekk. törvényszéke 1868. nov. 11. 257. sz. a. visszautasította; mert „a telekk. bejegyzések a telekk. rend. 67. §-nál fogva csak eredeti okiratok alapján megengedhetők ; folyamodó pedig az állítólag Majthényi Antal elleni köteles rész előjegyzése iránti perének Nyitramegye tszéke előtti megindítását eredeti okmányokkal nem igazolta" Ez ellen M. Ferdinánd felfolyamodással élt; mert a telekk. rend. 67. §. a szerződések, kötvények, s egyéb tulajdonjogok bejegyzéséről s nem előjegyzéséről szól; az oszt. polg. tkönyv 438. §. értelme az ideigl. szab. 21. §. szerint fennállván, ez nem rendeli az okmányok felmutatását. A kir. tábla e felfolyamodás folytán 1869- február 6-kán. — ^23. sz. a. az első bír. végzést helybenhagyta — indokainál fogva. Ez ellen M. ismét l'elfolyamodott, mivel a telekk. törv. szerint bármely ingatlanvagyon feletti pereket azon ingatlanokra elő lehet jegyeztetni, és nem is volt eddig eset, hogy ily kérelem megtagadtatott volna; és mert 2'/. szerint épen Szakolcza város tszéke utasította folyamodót, hogy a mennyiben magát örökségi igényeire nézve biztositatni akarja, e részben a telekk. bírósághoz forduljon. A legfőbb ítélőszék végezte; „Jóllehet folyamodó kérelmét eredeti felzetekre fekteté s igy az alsó bírósági elutasító végzéseknek a telekk. rend. 67.§-ról merített indoka alappal nem bír; de miután panaszos folyamodó 1868. nov. 7. 257. sz. a. benyújtott kérvényében, a telekk. rend. 63. §-ban kijeleltjogok v-ilanielyikének előjegyzését nem kérelmezte, következőleg előjegyzés ez esetben elrendelhető sem volt; és miután továbbá oly d o 1 o gb a n i jogot tárgyazó pernek, melynek kérelméhez képesti feljegyzése, megengedhető lett volna, folyamatban létét folyamodó a kérelméhez mellékelt felzetekkel nem igazolta, — ennélfogva a királyi tábla végzése hely benhagyatik. (1870. február 14 kén. — 6583. sz. a.) Senunitüszéki határozatok. A felek az eljáró bíróságra mint tanúra hivatkozván s kihallgattatását kérvén, az tovább a bíráskodásban részt nem vehet. 74*