Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 74. szám - Észrevételek a perrend hiányairól 6. [r.]

Fest, 1870. péntek septcmber Zl. 74, szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczcni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. A jnlins—septemberi előfizetési időszak lejárván tisztelettel kérjük évnegyedes előfizetőinket, szíveskedjenek előfizetésük | megojitása iránt, mielőbb intézkedni. — Ij előfizetőknek még szolgálbatank teljes példányokkal — a mult évből is. Észrevételek a perrend hiányairól. Kaffka Ignácz tszéki ülnök úrtól (Szatmárott.) VI. 27. Biztositásnak a 338. §. értelmében szintúgy, mint zárlatnak a per megindítása előtt, s annak folyama alatt helye van oly lejárt követelésekre nézve, melyeknek valódisága teljes hitelt érdemlő okirat által támogattatik, ha veszélyezésnek valószínűsége forog fenn; a 340. §. szerint, pedig a biztosítás vagy készpénz letétele, vagy elfogadott kezes jótállása, vagy kézi zálogadása, silyenek nem létében a biztosításra kötelezett fél ingóságainak összeírása által történik. — Megvallom, hogy ezen intézkedést a hitelező követelésének biztosítására elegendőnek nem tartom; mert, ha netalán az adós tartozásának biztosítására sem készpénzt letenni, sem kezest állítani, sem kézi zálogot adni képes nem lenne, annyi ingósággal pedig, minek értéke tartozását fedezné nem bírna, habár terjedelmes ingatlan birtoknak tulajdonosa lenne is; — kérdem, mi uton eszközölhetné, a hitelező követelésének bizto.-itását, midőn követelése lejári ? — legf'elebb is telekkönyvi előjegyzés által. De hát, ha követelése még le nem járt? Semmivel! Már pedig a törvényhozásnak nem lehetett szándéka, hogy a hitel ingadozó alapra fektettessék; ez okból tehát szükséges lett volna gondoskodni és intézkedni úgy, hogy a törvény szerint elrendelhető biztositásnak czélja minden lehető körülmények között eléressék. Egy példát hozok fel, hogy észrevételemnek világítást adjak — A) birtokos erdejének fennálló fáit B-nek örökáron és megmásolhatlanul eladja, oly feltétel alatt, hogy ez a vágatást két vagy 3 év alatt teheti meg. — A vételárt A) mint eladó egészen megkapta, azonban tartozását abból letisztázni elmulasztván, vagy az összegmenynyiségénél fogva le sem tisztázhatván, — telekkönyvi ingatlan birtokát áruba bocsátja, vagy el is adja, vagy a hitelezők által perrel támadtatván meg, előre láthatólag A-nak ingatlan birtoka,s igy azon erdő is, melynek fennálló fái már korábban eladattak, végrehajtás alá fog vétetni. — Mindezekről B) a vevő értesül, mielőtt a megveti fákat levágatta volna Ugyan kérdem, mi uton biztosithatja már lefizetett pénzét, vagy az A val kötött szerződési jogviszonynak érvényesítését? midőn a földtől még el nem választott fák az ingatlan birtoknak törvényeink értelmében tartozékát képezik a nélkül, hogy külön telekkönyvi jószágtestet is képeznének, biztosítási végrehajtást pedig a 340. §. alapján ingatlan birtokra nem eszközölhet. Sőt, ha A) erdejét egy harmadiknak már eladta s ez a birtokot nevére is íratta. B nek még akkor sem lesz módja A-val kötött szerződésének érvényt szerezni, ha ez I iránt pert folytatott s A eladó az erdőn fennálló fáknak I kiadására itéletileg köteleztetett volna, — mennyiben a 1 416. §. szerint ingatlan jószág függő terméseire csak azon I esetben lehet végrehajtást intézni, ha a kérdéses jószág i más hitehző részére zálogjoggal terhelve nincs. Hason I következmény áll elő, ha az eladónak ingatlan birtoka l végrehajtás alá kerül, mennyiben a 423. §. szerint ingat- | lan birtokkal egyszersmind a hozzá tartozó, s más végre- I hajtó részére még le nem foglalt tárgyak is együtt áfveiv- | zendők, melyek annak állagaséielme, vagy értéke csökké- j nése nélkül attól el nem választathatnak, milyenek többek \ között ezen §. b) pontja szerint mindennemű növények, míg I a földtől el nem választatnak. Már pedig az erdőn fennálló j fák, habár azok a tulajdonos által korábban eladattak is, J de még biztosítási végrehajtás alá nem vétettek, s a fennebb kifejtettek szerint nem is vétethettek, kétségen kívül a \ 423. §-ban elésorolt tárgyak közzé tartoznak. Hogy tehát minden felmerülhető visszaélések meg- ; gátoltassanak, s a jóhiszemű hitelező, vagy vásárlónak jogai a közhitel érdekében is kellően biztosíttassanak, vé- \ leményem szerint a biztosítási zárlatot még le sem járt, | de hitelt érdemlő okirat által valódiaknak kimutatható j pénzbeli vagy egyéb jogos követelések biztosítása végett I ingatlan birtokra, vagy annak függő terméseire is kitér- I jeszteni kell, ha a veszély kimutattatik s az csak akkor feloldandó, ha a veszély valószínűségét az illető elhárítja. Sőt I a 22. § ra vonatkozólag felemiitett kérdést illetőleg, itt lá- j tom helyén megemlíteni azt, hogy házassági válóper folya- ! ma alatt a közös szerzeményt nem élvező fél jogai megvédése tekintetéből a biztositásnak mindenesetrehelyt kellene adni. 28. A végrehajtási eljárást szabályozó nyolezadik czimnek négy fejezetre lett felosztását illetőleg röviden csak annyit jegyzek meg, hogy miután valamely ingó f vagy ingatlan vagyonnak természetbeni átadása,s a nyertes fél pénzbeli k övetelésének kielégittetése tekintetéből a végrehajtásnak a marasztalt fél vagyonára kiterjesztése egészen különböző eljárást igényel, e fejezeteket is czélszerűbb lett vol na az eljárás ezen nemei szerint elkülöníteni, nem pedig az eljárási szabályokat az ingatlanokra, s pénzbeli elmarasztalás folytán az ingatlanokbóli kielégítésre vonatkozólag összezavarni. Ezt azonban csak a törvény logicai szerkezetére nézve említem fel, mi által e fejezetnek czime az abban elsorolt§§ ok tartalmának tisztábban felelne meg. Egyébiránt részletekbe bocsátkozva,mindjárt a 347. §. tartalmából, mely szerint „sommás perben a végrehajtás, mely a marasztalt félnek egyedül ingóságaira intéztetik, szóval kérelmezendő, azonban a végrehajtató mégis a jogérvényes ítéletet, vagy egyességet annyi példányban tartozik bemutatni, mint a 349. §-ban rendeltetik": azon kérdés merül fel, hogy mi szükség van erre, és hogyan 74