Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 71. szám - Megjegyzések "A végrehajtási eljárás némely hátrányai"-ról irt czikkre [2. r.]

284 peres a nov.—jan. évnegyedre járó házbér általai kifizetését, mig abban a febr.— martiusi hely üresen áll a ki nem fizetés bizonyítékául. A bíróság f. év május 21-kén 5933 sz. a. Ítéletével alperest elmarasztalta. Alperes ez ellen beadott sem. panaszában előadja. 1 Felperes a kérdéses háznak sem tulajdonosa, sem bérlője, tehát a bíróság a perben nem álló személyek jogai iránt itélt. 2. Felperes egy harmadik személy nevében járt el meghatalmazás nélkül mert a D. okmány meghatalmazást nem foglal magában; de a bíróság azon nézete, hogy az meghatalmazásnak tekintendő, azért is téves, mert a perr, 533 §. értelmében nincs hitelesítve. A semmitőszék a panasznak helyt adva a neheztelt ítéletet megsemmisítette. „okok: Felperes keresetében alperest, mint albérlőjét kérte a hátralékos albérlési tartozás megfizetésében elmarasztatni, — a tárgyalás során azonban a kereset jogalapját megváltoztatván, a pert az illető háztulajdonostól Günther Károlytól nyert D. alatti meghatalmazás alapján folytatta — mely felhatalmazás egyszersmind az elsőbirósági ítélet indokolásának is lényeges alapját képezi. „A dolog ily helyzetében jogszerűleg nem lehetett alperest oly bérösszeg megfizetésében Megyessy Mór részére elmarasztalni, melylyel alperes nem annak, hanem állítólag Günther Károly háztulajdonosnak tartozik s melynek megítélését, Megyesi Mór felhatalmazásának érvényességét feltéve, csakis felhatalmazója, Günther Ká roly nevében és javára követelhette volna, — de melyet saját nevében és önjavára követelni, a felhatalmazási szerződés, törvényes fogalma szerint — egyátalában nem volt jogosítva. „Ehhezképest a bíróság jelen esetben Günther Károlynak, ki, miután az ő nevében kereset beadva nem lett perben állónak nem tekinthető — lehető követelését Megyessy Mórnak, mint ilyennek ítélvén meg a perr 297 §. 11. alá eső semmiséget követett el." (1870 aug. 25—8102 sz. a.) Mezei rendőri ügyekben a szavatosság kérdése is sommás eljárás alá tartozik az 1840. IX. t. cz. értelmében. Ily esetekben a 79. 95 §§. alkalmazásával a rendes peruira utasittatásnak nincs helye. Kovacsik János és József Turócz megye illető sz.biróságához Kohn Vilmos ellen 96 frt. kár 69 frt. költség mezei rendőri keresetet adtak be, azon alapon, mert alperes az általa megvett, és levágott erdei fáknak az ő tutajukon lett lecszúsztatása által 96 frtnyi kárt okozott. Tárgyaláskor alperes R. szavatosra hivatkozott, mert a kárt csak az tehette, alperes a fát csak a völgyben lecsúztatásuk után levén köteles szerződésileg átvenni; miért kéri felpereseket a rendes perutra utasitatni. — Felperes nem tesz kifogást a szavatos megidéztetése ellen, de igen is a rendes perút ellen, miután itt mezei rendőri ügy forogván fenn, ilyenben annak az 1840. t, cz. szerint nincs helye. A sz bíróság azonban f. év július 28-kán 1381 sz. a. végzésével felpereseket csakugyan rendes perútra utasította; mert a pert 39 és 95 §§. alapján szavatosságnak a biróság helyét találván minden kivétel nélkül rendes perutra utasítandó. Ez ellen felperesek semm. panaszt adtak be, mert az Atm. igazs. minist, rend. XXI. cz. 5-ik pontja szerint mezei rendőri ügyekben az eddigi eljárás fentartatott. A semmitőszék a sem. panasznak helyt adott s a sz.biró végzését a perr. 297 §. 1 p. alapján megsemmisítette és a szavatos beidézésével megtartandó ujabb sommás eljárást elrendelte; „tekintve hogy az 1869 márt. 30. kelt igazs. rend. XXI. cz. 5 p. értelmében a mezei rendőrségi ügyekre nézve a fenálló törvény és eljárás fentartatott; jelen esetben tehát e perr. 79 és 95 §§. alkalmazást nem nyerhetnek, hanem a mennyiben szavatosra történt hivatkozás, e kérdésben is az 1840. IX. t. cz. által megszabott szóbeli sommás eljárásnak van helye." (1870 aug. 31 — 8178 sz.) Földtehermenesitést ügyekre vonatkozólag nincs helye semmiségi panasznak, hanem csak fel folyamodásnak. Az ily semmiségi panasz visszautasítandó, tekintet nélkül arra, hagy a fél az oly helytelen czimzés folytán jogorvoslatától megfosztatik. A földtehermentesitési ügyekre vonatkozó előbbi — osztrák jogrendszer alatt kelt törvények s rendeletek érvényükben fenn vannak tartva. Pénzes Lukácsnak Czell Antal mint Pénzes Lukácsné örököse ellen 367 frt. úrbéri kárpótlás kiutalása iránti ügyében miután Alsó-Fehérmegye n.enyedi törvényszéke 1869 nov. 2-kán 1759 sz. alatt kelt végzésével a fent kitett összeget alperes Czell Antal mint Pénzes Lukácsné egyedüli örökösének kiutaltatni határozta, — ezen végzés ellen Pénzes Lukács részéről beadott fellebbezés folytán az erdélyi kir. tábla, az e. b. végzést f. év márt. 8. 871 sz. a. végzésével megerősítette. Ennek folytán az első biróság 14 napi határidő lefolytával, ez alatt további felebbezés be nem adatván, s így az 1759 sz. végzést jogerőre emelkedettnek tekintvén, az l856jan. 1. kelt ny. parancs 60 §. alapján az erdélyi földtehermentesitési alap igazgatóságot a kárpótlási kötvények kiállítására, az utalt összeg kiadatására felkérte apr. 12-kén 571 sz. a. kelt intézvényével, miről a felek kézbesítés utján értesítettek. Ennek folytán Pénzes Lukács ezen ápr. 12. határzat ellen semm. panaszt adott be; mivel ő az 1759 sz. jogerejűnek állított végzés ellen fellebbezést adott be, mely viszszautasitatott; de ez ellen ismét semmiségi panasszal élvén, ez még nem intéztetett el, s előbb az 1759 sz. végzés jogerőre nem emelkedhetik. A Semmitőszék e panaszt visszautasította: „mert az Atm; intézk. XIX czikke szerint a földtehermentesitési ügyekre vonatkozó intézkedések, valamint az ezek által fenntartott korábbi törvények és rendeletek hatályban hagyatván, ezek jelesen az 1856 évi jan. 1-én kelt cs. nyilt parancs szabványai szerint pedig nem semm. panasznak, hanem felfolyamodásnak levén helye; a helytelenül sem. panasznak czimzett jogorvoslat a Sem.szék által vizsgálat tárgyává nem tétethetik. (1870 aug. 17-7460.) felelős szerfcesztÓ »f> kiadó-tulajdcmoí SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra esten, Í870. Nyomatott hoc ti Sándor saját nyomdájában hal-piacz és al-dunasor sarkán 9. sz. a.