Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 69. szám - Észrevételek a perrend hiányairól 2. [r.]

274 ezen szakasz, miként most áll, annyiban is hiányos, men- | nyiben világosan magában nem foglalja azt, bogy az el- | késve beadott kifogás hivatalból visszautasítandó, miként ez jiéldául a 80. és több §§-ban határozottan kimondatik. 11. A 108. §-nak azon része, mely szerint a felsőbb biróság az Ítéletet részben is feloldhatja, s vagy általában vagy egyes pontokra nézve ujabb tárgyalást rendel, ellenkezésben látszik állni a 249. §-sal, mely szerint minden jogügy ugyanazon egy Ítélet által döntendő el. Mert, ha az első birósági Ítélet csak részben oldatik fel, és egyes pontjaira nézve ujabb tárgyalás rendeltetik, az ítéletnek egyéb része pedig érvényben hagyatik, akkor egy jogügyben két ítélet léteznék. Hogy tehát e tekintetben a törvényszerkezet szabatosságot nyerjen s minden félreértés kikerültessék, a 249. §. bővítendő lenne ezzel „kivéve a 108. és 109. §§-ok eseteit." 12. A 111. §-nak azon kitételét, miszerint a meg nem jelenő alperes, mennyiben a keresetben felhozott tények és állitások magának a felperesnek bizonyítékai által meg nem czál oltatnak — a felperesi kérelemhez képest elmarasztalandó — a jog kiszolgáltatás elveivel megegyezőnek nem találom, mennyiben a meg nem jelenő alperesről csak az vélelnieztethetik, hogy a felperesi tljitásokat valóknak ismeri el, de a meg nem jelenés követ1 ezménye nem lehet szigorúbb a beismerésnél. Már pedig felperes állítása 'ehet való s a felhozott tények lehetnek igazak, azonban annak megítélése, ha váljon a bebizonyított állításból vont kérelem törvény szerint megadható-e vagy sem, nézetem szerint egyedül a bíró köréhez tartozik, miként ez a 245. § ban is világosan kifejezve van, s épen ezért nem mondatik a 111. § ban, hogy alperes meg nem jelenése által a kérelem is törvényesnek ismertetik el. Ha például felperes azou keresettel lépett fel, hogy szomszédja őtet gyakran háborgatja, sőt tényleg is sértegeti, s ezt a keresetéhez mellékelt bizonylatokkal is igazolná, egyszersmind azt kérné, hogy megháborított nyugalmának helyreállítása tekintetéből szomszédjának háza neki adassék, — kérdem, megitélhetné-e ezt a bíróság? — bizonyosan nem! — pedig a felperesi állítás igaz, és alperes nem jelent meg? — s az idézett 111. §. a kérelemhez képest rendeli a meg nem jelenő alperest élni arasztalandónak. A felhozott példa alapján további eszmelánczolatnál fogva a 126. §. tartalmával sem tudok megbarátkozni, mert, ha az első biróság a 111. §. szavait betű szerint magyarázva alperest a kérelemhez képest elmarasztaná, nem lát om kellően indokoltnak, hogy alperes az ügy érdemére nézve, miért ne élhessen felebbezési jogorvoslattal, midőn a semmiségi panasz is csak azon esetben engedtetik meg, ha alperes az idéző végzést a tárgyalás előtt nem vette, vagy a 116. §. ellenére marasztatott el. De még nagyobb méltánytalanságnak tartom felperesre nézve a 126.§. szigorát, midőn ennek meg nem jelenése folytán a biróság a két fél által bemutatott próbák egybevetéséből ítél; annak megbirálása pedig, ha váljon a felperesi keresethez mellékelt bizonyítványok az alperesi védelem által valóban megezáfoltattak-e, kiválóan az ügy érdeméhez tartozik, minek megítélésében az elsőbiróság könnyen tévedhet, s ezen tévedésből felperesre hárult jogsérelmet csak is a felebbezés utján lehet voltaképen orvosolni. Az előadottakból tehát következést vonva a 111. §. ezen kitételét „felperesi kérelemhez képest" — ezen kifejezéssel, „de mindig a törvény alapján* bővítendőnek, a felebbezést pedig az ügy érdemére nézve | megengedendőnek vélném. — Sőt a 111. §-a 126. §-al összeütközik, mennyiben az utóbbi feltételezi, hogy törvényszerű megidézés hiányában is el lehet a meg nem jelen5 felet marasztani, minthogy a semmiségi panaszt csak is ezen okból származható jogsérelem orvosoltatása tekintetéből engedi meg, pedig a lll.§. világosan kifejezi,hogy „ha alperes törvényszerű megidéztetése folytán sem jelenik meg" — marasztalandó el. Egy osztoztató küldöttség alakulásának s illetékességének kérdéséből felmerült jogesethez. Közli S z e r 6 n y i Ede ügy ved ur (Kassán.) E szaklap 1869. évi 63-dik számában közöltem azon eclatans jogesetet, mely szerint egy szabálytalanul alakult osztoztató biróság 1868 évi jiinius 11-kén kelt Ítéletével, alperest a birtokában levő '/ telek negyedrészének természetbeni kiadására, az 1842-től 1868-ig járó haszonvételek fejében 312 ft. és 113 ft. 55 krnyi perköltség megfizetésére kötelezte, alperesi ügyvédet pedig 100 ft. nyelvváltsági birságban elmarasztalta s ezen Ítéletét 1868. aug. hó 27-én akként foganatosította, hogy a l/2 telek negyed részét szakértők közbenjöttével teljesített kihasitás után felperesnek természetben átadta, a megítélt pénzösszegek biztosításáról pedig alperesnek megmaradt ingatlan javait zár alá vévén, zárgondnokot nevezett, továbbá a fél úrbéri telek bel- és külilletménye egy negyed részének felperes nevére leendő átíratása, valamint a marasztalási 525 frtnyi összegnek zálogjog elnyerése tekintetéből alperes ingatlan birtokára való bekebleztetése czéljábó! az ügyiratokat Abaujmegye telekkönyvi hatóságához áttette, éá végre a fennebbi összegre nézve 1869. évi május hó 22-én alperes ellen a végrehajtási összeírást és becslést eszközölte. Ez ellen alperes 1869. évi május hó 25-én 136. sz. a. semmi-~égi panaszszal egybekapcsolt fel folyamodással élt, melynek folytán a kir itélő tábla az 1870. évi június hó 18-án napján tartott nyilvános ülésben következő végzést hozott: „Az eljáró osztoztató biróság 1868. évi aug. hó 11-én kelt végzése, melylyel alperesnek az 1868. évi jul. 11-én hozott ítélete ellen kellő időben benyújtott semmiségi panaszszal egybekötött felebbezését visszautasította, megváltoztatik s ennek folytán a semmiségi panasz megbirálás alá vétetvén, az eljáró biróság eljárása, i t é l e t e, s az ennek alapján foganatosított végrehajtás megsemmisíttetik, aviszvégrehajtás elrendeltetik, s az ügyiratok az átmeneti intézkedések XV. czikke értelmében Abaujmegye törvényszékéhez, mint illetékes bírósághoz további szabályszerű eljárás végett áttétetnek." mert: „Az 1836-ik XIV. tcz. 12. §-a, mely szerint az osztoztató küldöttség ítéletében meg nem nyugvó fél követelésének a rendes peruiján birtokon kívüli érvényesittetésére utalva lévén, felebbezési jogorvoslattal nem élhet, az eljárásban közbejöhetett alaki szabálytalanság miatt emelt semmiségi panasz eseteire nem vonatkozván, a kellő időben beadott semmiségi panasz az ügynek itéletileg lett befejezése után az id. törv. szab. 167. §-ért. elfogadandó és felterjesztendő volt, miért is az eljáró biróság visszautasító végzése megváltoztatatván, a semmiségi panasz vétetett tárgyalás alá s ennek folytán az eljáró bíróságnak eljárása, Ítélete és az