Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 69. szám - Észrevételek a perrend hiányairól 2. [r.]

275 eszközlött végrehajtás azon okból semmisittetett meg, mert felperes által A. alatti kérvény szerint választott és az alperes részére a megyei bizottmány B. alatti határozatával kinevezett osztoztató birák az 1840 XIII. tcz. 1-ső §. értelmében együtt egy ötödiket e 1 nö kn e k választani köteleztetvén, ennek ellenére az F. alatti jegyzőkönyv szerint, midőn az általuk elnöknek megválasztott Majorossy István az elnökségről lemondott, nem egy más ötödik tagot választottak elnökül, hanem bírónak egyik fél által sem választott s illetőleg nevezett, s igy az elnök választásába való részvételre nem is jogosilolt Majorossy István hozzájárulásával az elnöki lisztet Fekete György egyik választott bíróra ruházták, ezen a törvény világos rendelete ellenére követett eljárás utján összeállított bíróság tehát szabályszerűen alakultnak s igy az osztoztató bírósági eljárásra illetékesnek nem tekintethetvén, eljárását, ítéletét és az erre alapított végrehajtást megsemmisíteni, a végrehajtást elrendelni és az ügyiratokat Abaujmegye törvényszékéhez, mint az osztoztató bíróság megszüntetése folytán az ügyre uezve illetékes bírósághoz az átmeneti intézkedések XV. czikkéhez képest áttenni kellett." Igy oldotta meg azon gordiusi csomónak látszó, de különben világos jogügyet a kir. ítélő tábla a nélkül, hogy alperest jogainak érvényesítése tekintetéből, birtokon kívül — a rendes perutjára utasítani törvényszerű szükségességnek találta volna. Legfőbb itélö széki döntvények. Adóssági perekben kamat és kötbér együttesen meg nem Ítélhető. G-ranichstádter Paulina Pest város tszéke előtt Bach József ellen 2350 ft. iránt végrehajtást kérvényezett, mi elrendeltetvén, a becsüsük megválasztására határnap tüzetett ki. Ekkor a felek egyességre léptek akkép, hogy alp. 1868. okt. 30-kán a megítélt tőke összeget kifizesse járulékaival együtt, és ha azt nem teljesítené, köteles legyen sommás uton igényelhető 250 ft. kötbért is fizetni. Alperes ezen egyességnek nem tett eleget. Ennélfogva felperes 1868. nov. 4-én a tszékhez azon 250 ft. kötbér s járulékai t. i. nov. 4 tőli kamatok s perköltségei iránt keresetet adott be. — Tárgyaláskor alperes magát felmentetni kéri, mivel a 2350 frt. utáni kamatokat okt. 30-ig kifizette; ott pedig, hol a tőke után kamatok fizettetnek, törvényeink szerint kötbér nem jár. — Ellenben felperes a kötött egyességre hivatkozott, mely szerint alperes a kötbért önként ajánlotta, tehát volenti non fit injuria. Tárgyalás befejeztével a tszék következőleg határozott : „Felperes keresetével elutasittatik; mert beismerte, hogy a tőke után járó kamatokat alperes pontosan megfizette ; tekintve tehát, hogy a mely tőke után kamatok fizettetnek, ott kötbérnek helye nincsen, ennélfogva felperes keresetével elutasítandó s a perköltségekben elmarasztandó volt. (1868. nov. 16. — 74,846. sz. a.) Ez elleni felebbezésében felperes kifejti, hogy jelen esetről törvényeink nem rendelkeznek; az átalános jogelvek pedig az ily kötelezettséget nem ellenzik, mivel a kötbér, mely a kötelezettség biztosítására szolgál, a kölcsön használataiért járó s kötelezett kamatokat épen úgy nem helyettesíti, valamint a kamat a szerződési kötelezettség teljesítését nem biztosítja. Tehát ezen két különböző természetű kötelezettség megállhat egymás mellett. A kir. tábla következőleg ítélt: „Adóssági perekben kamat és kötbér együttesen megítélhetők nem levén ; ezen indoknál fogva a városi tszék ítélete helybenhagyatik. (1869. febr. 26. 289. sz.a.) Ez elleni felebbezését felperes arra alapította, hogy a kir. tábla ítélete az uzsora törvények szelleméből van merítve; már pedig az uzsora törvény maga is meg vau már szüntetve; miért jelenleg már nemcsak határtalan mennyiségű kamatok, hanem a pénzhasználatától azok mellett más járandóságok is kiköthetők. A legfőbb ítélőszék ítélete : „A kir. táblának tekintettel a kötelezettség keletkezésének idejére helyesen indokolt ítélete helybenhagyatik. (1869. nov. 30. — 4942 sz. a.) Seiiunitöszéki határozatok. Az 1804. évben kelt ügyvédiutasitás a jelenlegi perrend t. által érintetlenül maradt s előbbi érvényében hagyatott. Ennélfogva az ügyvédi megrovást tartalmazó bírói határozatok ezen rendelet s nem a perrend szabályai szerint megítélendők. Következőleg ily birói határozatok ellen semmiségi panasznak nincs helye. Hegyesy Mórnak mint felperesnek Rotter Mihály mint alperes ellen 150 frt. lakbér megfizetése iránt Pest város egyesbirósága előtt folyamatba tett perében az eljáró bíróság által f. év jul. 27-kén 8854. sz. alatt végzés hozatott, melyben alperesi ügyvéd Graiszler Juliánra, azon okból, mert az ítélő bíróság ellen sértő kifejezéseket használt, birói megrovás mondatott ki. Ez ellen nevezett ügyvéd semmiségi panaszt adott be, tagadván, hogy tárgyalásnál elbizakodva viselte volna magát, vagy hogy ott bár miért rendre utasíttatott volna; különben is a felett, mit a felek felebbezésükben vagy semmiségi panaszukban felhoznak, nem az első folyamodási, hanem a felsőbb bíróság van hivatva határozni. A Semmitőszék következőleg határozott: „Az ügyvédi megrovás nem a perrendtartáson, hanem az 1864. évben kelt ügyvédi utasítás 25. §-án alapulván, — következőleg a megrovást tartalmazó határozat ellen az orvoslás is nem semmiségi panaszszal, hanem az 1868: 54. t. cz. által érintetlenül hagyott előbbi gyakorlathoz képest levén keresendő „a perr. 197. §. egyik tételére sem alapított semm. panasz elvethetik — az ügyiratok azonban a pesti kir. táblához netán saját hatáskörébeni intézkedés végett áttétetnek." (1870. aug. 25. — 8412. sz.) A bíróság semmiséget követel (297. §. /. pontj, ha az ügy érdeme felett nem iléletileg, hanem végzésileg határozott. Ily semmiségi eset hivatalból figyelembe veendő (304. §.) Dada Jócza törökbecsei lakos Szekulics Jása s társai mint adós Szekulics Jócza örökösei ellen 240 ft. kártérítés 20 ft. foglaló visszafizetése s járulékok iránt N.-Kikinda kerületi tszék előtt pert indítván, miután ez ügy annak rendé szerint letárgyal tátott s Ítélet alá bocsáttatott, a ke69*