Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 67. szám - Végszó a perrend egy lényeges hiányára tett megjegyzésre

267 zaknak is hányadrészi tulajdonjogát olvassuk árverés alá | bocsáttatni, még pedig felsőbirósági végzések folytán. És | ez már absurdumokra vezet, mert bár némi látszatja van, hogy ki nem adós, ne exequáltassék, de ez csak látszat, a helyesebb kifejezés itt a német „mitgefangen, mitgehangen." Ne lépjen senki pazar emberrel birtokközösségbe. Úgyis legtöbb esetben a nö az adósságmentes birtokostárs, ki pedig a férje által felvett pénzek élvezetében részt vett. Sok felesleges költséget és időveszteséget okoz még ezen szakasznak azon záradéka, hogy ha a birtokarány megállapítva nincs, per utján előre kell ezt eszközölni. Ebből megint sokan azt következtették, hogy a külsőségeket tettlegesen is fel kell darabolni, sokan pedig azt, hogy ily perre mindig szükség van, ha törtszámokban az arány a telekkönyvben kifejezve nincs; holott igénytelen nézetem szerint ily perre csak akkor van szükség, ha a telekkönyvben ki van fejezve, hogy a birtokosok határozatlan arányú tulajdonosok; mert,ha e megjegyzés nincs, akkor mindig az felteendő, hogy egyenlő arány nyal birnak, t. i. a hányan tulajdonosul bevezetvék, annyi részben tulajdonosok. — Az ezen eljárás folytán felmerülő hátrányok megelőzésére szükséges, hogy a jobbágytelkek feldarabolásának korlátja eltöröltessék, akkor minden társtulajdonos legott külön irathatja részét, s a fenébb jelzett költségesség mellőztetik. III. Az elsőségi bejelentmények. Egy ferdesége az uj eljárásnak sem zsákmányoltatott ki oly hamar a furfangosak által, mint ez. Ha az ezrekre nézve első zálogjoggal biró hitelező árvereltetni akar, bejelent egyik utóda elsőbbséget, s ekkor az első hitelezőnek vagy el kell pocsékolni engedni a zálogolt tárgyakat, tehát a foglalási jog korlátoltsága mellett kielégítetlenül maradni, vagy saját magának uj pénzt befektetni s az elsőségi per évig tartó folyama alatt reá várni, — vagy alkuszi szójárás szerint sápolni a bejelentőt, hogy vonja vissza a bejelentést s igy a hitelező vagy maga követelése rovására vehessen, vagy másoknak venni engedhessen, mikor okvetlen jobb árak éretnek el, — és végre a befolyt pénzt azonnal megkaphassa, ne pedig az elsőségi kérdésnek a felső bíróságtól 3/4 év mulvai visszaérkeztére várjon. Várjon pedig minden kilátása nélkül a kártérítésnek, mert az alaptalanul igényt támasztókra ugyan van büntetés szabva, de a csupa boszantásból elsőbbséget igénylők ellen nincs. Miután a törvény szakaszai itt sem correctek, szükséges lenne elrendelni, hogy az elsőbbségi igényt is csak ugy, mint a tulajdoni igényt, a hirdetményi zárhatáridö alatt kelljen bejelenteni, s ha bejelentetik, az árverés előtt sommás uton okvetlen soron kivül letárgyaltassék és elitéltessék, még pedig az esetleges perköltségeken kivül egyéb büntetés nélkül. De ha a bejelentő az ügyet felebbviszi, ugy hozzávetőleges kártérítési óvadék letételére szorítandó, másként felebbvitele érvénytelen, míg az árverés csak addig vezettessék miatta készfizetés mellett, míg az ő követelése körülbelöl fedezve látszik, s ezen pénz letétbe tétessék, a többire nézve a hitelezőnek pénz-fizetés nélküli árverési joga újra érvénybe lépjen, nehogy, mint megtörtént, pár száz forintos elsőbbségi bejelentvény 100,000 ftnyi hitelezőknek kösse le kezét. De mi történjék akkor az illetékességgel, mikor az elsőbbségi jogot a bejelentő arra alapítja, hogy épen a végrehajtó sommás bírónak korábbi eljárását kéri megdöntetni, mely sommás biró van hivatva az elsőbbségi igény felett, tehát megtámadott saját végzése ellen emelt | kérdésben Ítélni? Erről s még számos másról alkalmilag később. Otevényi. Végszó a perrend egy lényeges hiányára tett megjegyzésre. Zlinszky Imre semmitőszéki s. előadó úrtól. E lapok 66. számában a törvénykezési rendt. azon általam emiitett lényeges hiányára nézve, hogy az első biró nincs jogosítva, ha befejezett rendes perben, a körülményeket tisztázva nem látja is, azok tisztába hozatalára uj tárgyalást rendelni, — R. —- X. czáfoló megjegyzéseket tett. Ezekből azonban azt következtethetni, hogy írójuk vagy nem olvasta el figyelemmel bírált czikkemet, vagy nem értett meg. Mert különben nem azokkal kívánna megczáfolni, melyek a perrendtartásban az egyes birák és igy a sommás eÍjá rás t illetőleg adatnak elő ; miután én e czikkemben kiemelt hiányt a sommás eljárásra s igy az egyes bírákra nemcsak nem értettem, s józanúl nem is érthettem; hanem ellenkezőleg azt fejtegettem, hogy az által: miszerint a kiegészítés joga az első bírónak a rendes perben ma megadva nincs, mig a sommás eljárásban az nyomozó jogkkörrel bír, e két eljárás közötti különbség még sokkal élesebbé válik. Hogy a rendes eljárásban uj tárgyalás rendelése a bíróságnak jogában állana, arról azonban e megjegyzések azon argumentuma sem győzött meg, hogy ez világosan eltiltva nincs. — Ha a törvényben mindent világosan el kellene tiltani, a mi a szerint meg nem engedhető, s igy a positiv codex mellett negatív codexet készíteni, — nem tudom, mily törvénykönyv sülne ki ebből, — annyi bizonyos, hogy ennek készitését eddig senki sem kísérletté meg; s azért a biró csak a positiv szabályok szerint járhat el. Semmitőszéki határozatok. Mint a végrehajtásnál [366. §.J ugy a biztosítás foganatosításánál is az eljárási költségek megalapítása a bírói kiküldölt hatáskörébe tartozik. — Semmiségei képez, ha a kiküldő s végrehajtási rendelő bíróság a költségek ujabb megalapításába bocsátkozik A költségeket a bírói kiküldött önmagától hivatalból meg nem alapithatja. Az csak a felek, vagy képviselőik kérelmére eszközöltelhetik. Hivatalbóli megsemmisítés esetét képezi, ha a kiküldött a költségfelszámilásba, ugyanazon alperes ellen ugyanazon helyen, de több végrehajtató részére teljesített végrehajtásnál (s biztositásnál) eljárási dijait ugyanazon napra kétszeresen számító tta fel. Bakács Alajos mint Krenedits csődperügyelője Adler Lipót ellen Érsekújvár város egyesbiróságánál 3527 frt iránt biztosítási ügyet folytatván, s a biztositás elrendeltetvén, foganatosítására a bíróságnak egyik alárendelt hivatalnoka küldetett ki. Ez azt teljesítvén, ez alkalomra al a jkönyvben felperesi ügyvéd részéről felszámított perköltségeketésdijakat is megalapította. Erre az eljáró érsekújvári egyesbiróság f. év május 20-án 882. sz. a végzést hozott, — melyben hivatkozva perrend 251. 256. §§-ra költségkímélés tekintetéből a biztosítási 67*